Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-01 / 2. szám
ÉLET&ENERGIA 31- Akkor ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a hatékony stresszkezeléshez nélkülözhetetlen az egyén szándéka is.- Igen. Ez az első. A szándék a motiváció. Tudnia kell, hogy mindezt önmagáért teszi.- És mi van akkor, ha ez a szándék nincs meg?- Akkor a konfliktus nem lesz megoldva.- A stresszoldásnak milyen eszközei vannak?- Lehet tünetileg és okilag kezelni. A tüneti kezelés a sportoktól kezdve a nyugtatókon át, a különböző figyelemelterelő módszerek, amelyek csak a stressz következtében jelentkező tünetet oldják. Tehát kémiai és nem kémiai eszközökkel lehet ezt oldani. De az oki kezelés azt jelenti, hogy az illető ember kimondja, hogy mi az ő felelőssége mindabban, hogy ez kialakult. És milyen személyiségvonások eredményezhették azt, hogy ő ezt hagyta, elviselte, tűrte. Ez már egy mély szint, amikor az ember önmaga személyiségéből adódóan kutakodik, hogy mi eredményezte az ilyen szintű reakciót az adott élethelyzetben.- Ezt egyedül meg tudja oldani, vagy mindenképpen szakember segítsége szükséges?- Ahhoz, hogy ezt valaki egyedül megoldja, szükség van egy autodidakta módon kialakult önismeretre, szükség van nagyon komoly önfigyelési képességre, és nagyon sok időre, mert én azt látom, hogy ha valaki egyedül oldja meg a dolgait, annak az időtartama sokkal hosszabb, mint azoknál, akik elmennek segítséget kérni.- Engedje meg, hogy kicsit személyesebb legyek. Ön szokott stresszelni? Ha igen, akkor hogyan kezeli? Vagy egy olyan szakember, mint Ön, már csírájában el tudja fojtani a kialakulófélben lévő stresszt?- Érdekes kérdés. Ha segítői helyzetben kerülök stresszközeli állapotba, és feszült leszek, akkor nem érzem, mert az én posztom nem az, hogy a kapott információ bármilyen érzést kiváltson, mert az érzések szubjektivizálnak. Ez pedig azt jelentené, hogy abban a pillanatban elveszíteném az objektivitásomat, és nem azon agyalok, hogy ebből mi a megoldás, hanem részt veszek a másik önsajnálatában.- És magánemberként?- Az más. Magánemberként óhatatlanul vannak olyan reakciók és élethelyzetek, amelyeknél kifejezetten érzem, hogy felmegy a vérnyomásom, vagy elkezdek emelkedettebb hangon beszélni, de azt látom, hogy mivel elég régóta foglalkozom saját magammal, így az ilyen dolgok gyorsan elmúlnak. Ilyenkor felül tudom vizsgálni a helyzetet és meg tudom nézni, hogy milyen kárt okoztam az adott embernek, és hogyan tudom ezt a konfliktust rendezni, akár egy bocsánatkéréssel, vagy bármi mással.- A stressz mennyire alkati kérdés? Vannak, akik hajlamosabbak a feszültségre és ebből következően vannak, akik kevésbé?- Mindenkinél egyformán jelentkezik, azonban a megoldások mindig mások, és érdekes szót említett, a hajlamot. A hajlam genetikailag kódolt bennünk, amelyet a mindenkori szocializáció elősegít vagy kialakít. A szocializáció alatt meg azt értem, hogy amíg felnövünk, biológiailag érettek nem leszünk, addig úgy fogjuk a különböző stresszhelyzeteket oldani, ahogyan a szüléinktől - vagy azoktól az emberektől, akik fontosak nekünk - láttuk.- Általában ha a stressz szóba kerül, mindig a káros hatásokról van szó, és arról, hogy hogyan kezeljük. De van-e prevenció ebben az esetben? Meg lehet-e előzni a stresszt?- Igen. Erről szól a mentálhigiéné. Tehát aki rászánja magát, hogy elkezdjen ezzel foglalkozni, az a mindenkori stresszes helyzeteket teljesen másképpen fogja kezelni. Higgadt vagy legalábbis higgadtabb lesz. És az sem elhanyagolható, hogy ezáltal a feszült helyzetre való reagálásunk is felgyorsul majd. így az adott problémára a megoldás is gyorsabban születik meg, ennek köszönhetően pedig a stressz okozta károsító hatás is minimalizálódik.
