Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-02-01 / 2. szám

ÉLET&ENERGIA

19

Hufnägel Pisti sohasem létezett

Orbán Ottilia | Fotó: internet

„Január elsejétől fogyózok. Idén elseje nem hétfőre esett, csak ezért nem kezdem el most a diétát. Vagy mégsem, nem, még van maradék az ünnepekről, és utána elkezdem. Még csak ezt a pár szelet sütit eszem meg, és holnaptól diéta."

Ugye ismerős? Igaz, fogyókúrára az év bármely szakában rászánhatod magad, de egy új év kezdete mindig vonzó volt a nemes ügy érdekében, hogy fogyókúrás fogadalmakat tegyél.

A kutatók szerint életünk „leghizlalóbb" időszakai közé tartozik a partnerünkkel való összeköltözés és a házasság első néhány éve, illetve a gyermekvállalás. A legjobb formánkat pedig az esküvőnk előtti időszakban, illetve szerelmi bánatot, szakítást követően hozzuk. Természetesen a karácsonyi és a téli időszakra, meg úgy általánosságban az ünnepekre jellemző átmeneti súlynövekedéseket sem szabad elfelejteni. A nők jellemzően 28 éves életkorukban a legelégedettebbek testükkel, a legelégedetlenebbnek pedig a 30-as éveik végén mondhatók. A néhány kilós ingadozás teljesen normális. Ez valójában úgy zajlik le, hogy szinte észre sem vesszük. Amikor már látványosan hízunk vagy fogyunk a normális testsúlyunkhoz képest, az már nem ideális állapot. A legtöbb, amit tehetünk azért, hogy mindezt elkerüljük: stabil életmód, azaz rendszeresség, kiegyensúlyozott táplálkozás és természetesen a sportolás.

Két felnőtt gyermek büszke édesanyja vagyok. Második gyermekem születése után pár hónappal úgy gondoltam, hogy itt az ideje, hogy női mivoltom újra előtérbe kerüljön. Pakson felkerestem az akkori legtrendibb ruhaboltot, hogy jól bevásároljak magamnak. A kedves eladó hölgy méla undorral végignézett rajtam, és közölte: „ebben a méretben itt nincs ruha, és nem is lesz!". Hidegzuhanyként ért ez a reakció, gyorsan megfordultam, hátra sem néztem, kirohantam az üzletből. Ismerős? Tisztában voltam vele, hogy van még feladatom önmagámmal... és van bőven min dolgoznom... De ez... Sokkot kaptam a szörnyű igazságtól. (Akkor úgy éreztem, igazság.) Utána, ha jól emlékszem, már a világ összes fogyókúráját és diétáját kipróbáltam. Több, kevesebb sikerrel. „És ez valóban egy tuti tipp!" - cseng a fülembe.

De kinek akarunk megfelelni? Mik az elvárások velem szemben? Hiszen két csodálatos gyermekem van, büszke vagyok rájuk és magamra. Jól kellene éreznem magam és élveznem a „megjelenésem" a világban. Gyönyörű XS-es fotómodellek pózolnak az újságok, magazinok címlapján, a

média is ezt közvetíti nekünk. Olvastam, hogy valahol a lányok már 8 évesen fogyókúráznak. Valami itt elromlott, amit meg kell javítani. Tele van a környezetünk olyan emberekkel, akik meg akarják nekünk mondani, hogy mi a trendi, hogy kell kinéznünk. Mi pedig reménykedünk, hogy Hufnägel Pisti eljön majd, mert neki mindegy, és bármilyen kinézettel jó leszek neki, mert így szeret. Aztán rádöbbenünk, hogy csupa Mézga Gézák vesznek körül minket, és ők a legnagyobb kritikusaink.

Később az évek múlásával rájöttem, hogy ez az egész fogyókúraügy egy nagy lufi, amit mi saját magunk fújtunk fel. De amit tudok ma, amit eddig elértem az életemben, mindaz sokkal boldogabbá tesz, mint hogy a méreteimen és súlyomon aggódjak. Az egészség nem a fogyókúrával, hanem a kiegyensúlyozott életmóddal tartható fenn. Ugyan ki mondja, hogy csak az a tökéletes, amit a magazinok címlapján látunk? A való világban ami igazán fontos, az a harmónia és önmagunk elfogadása. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell némely szokásodat elhagynod, lefogynod, meghíznod, változnod vagy átalakulnod. Élj egészségesen, de úgy, ahogy neked tetszik! Ne várj Hufnágel Pistire! Ne sanyargasd önmagad, hanem találd meg a saját utadat, és ahhoz tartsd magad.