Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-01 / 2. szám
3 Köszöntő Bognár Péter humánigazgató Fotó: Bodajki Ákos Kedves Olvasók! Úgy tűnhet, hogy az Atomerőmű magazin februári számának témája, az egészség igen távolról kapcsolódik csak a nukleáris iparhoz, de ez nem így van, sőt: igen sok szálon összefut a kettő. Az egyik szempont az atomerőmű üzemeltetőinek, munkatársainak egészsége - mondhatnánk, hogy ez minden más üzemben is fontos, de nem véletlenül fordít az erőmű erre a megszokottnál jóval nagyobb figyelmet már a kezdetek óta. Az atomerőmű biztonságos működésének szavatolásához arra is szükség van, hogy törődjünk az embereinkkel, segítsük őket az egészségük megőrzésében, de munkatársaimmal az egészségmegőrzésen túl fontos számunkra a diagnosztizálási és gyógykezelési lehetőségek biztosítása is. Az említett célokat szolgálják a jelenleg fennálló lehetőségeink, melyeket nagy számban vesznek igénybe munkavállalóink. Nagyon speciális terület a miénk, hiszen itt van, és csak itt szerezhető meg minden szaktudás, ami ahhoz kell, hogy az atomerőmű működjön. Fontos, hogy kiemelten figyeljünk azokra az emberekre, akik birtokában vannak ennek a tudásnak, mert nehezen pótolhatók: húsz év atomerőművi tapasztalat elsajátításához pontosan húsz év kell, tartja a mondás, és ez elég jól megmutatja azt az értéket, amit az itt dolgozók képviselnek. A másik szempont a külső környezet egészsége. Igen összetett és sokoldalú kérdés, hogy hogyan hat az erőmű léte a körülötte élők életminőségére? Mi úgy látjuk, hogy egyértelműen pozitívan: ha ugyanezt a mennyiségű áramtermelést szénerőművekkel kellene biztosítanunk, az elképesztő mértékben megterhelné a környezet, a lakosok szervezetét. Januárban a szmogriadó országszerte egy kis betekintést engedett a fosszilis energiaforrások problémáiba - pedig a háztartások átmeneti kibocsátása nem összemérhető azzal a szenynyezéssel, amit egy ipari üzem képes állandó jelleggel okozni. Innen nézve az atomerőmű mindannyiunk egészségének egyik letéteményese.
