Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-12-01 / 12. szám
TUDATOS BIZALOM Üzemi tanács az atomerőműben „Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók harmonikus együttműködését biztosító szerv, amely egyfajta konfliktusfeloldó, közvetítő szereppel bír" - fogalmaz Jantner János, a közelmúltban lezajlott üzemi tanács tagjainak választásán a választási bizottság elnöki tisztségét betöltő kollégánk, akitől azt kérdeztük, mi a célja és milyen jogai vannak az üzemi tanácsnak? A munka törvénykönyve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az üzemi tanács választását. Amennyiben a munkavállalók létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ötven fő felett pedig üzemi tanácsot kell választani a munkáltatónál. Az üzemi tanács tagjainak száma arányosan nő a munkavállalók számával. Az üzemi tanács három fő jogosultsággal rendelkezik. Együttdöntési joggal, amely alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Véleményezési joggal, amely azt jelenti, hogy a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Végül, de nem utolsósorban a tájékoztatáshoz való joggal is rendelkezik, amelynek keretében az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és tárgyalást kezdeményezni. Ezt a kezdeményezést a munkáltató nem utasíthatja el. Ezenkívül a munkáltatónak félévente tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről. Ebből is egyértelműen kitűnik, elengedhetetlenül fontos, hogy az üzemi tanács megválasztása ne formális legyen csupán, hanem tagjai valóban élvezzék a munkavállalók bizalmát, hiszen az üzemi tanács csak ilyen módon töltheti be érdemben a rendeltetését, azaz válhat a munkahelyi bizalom egyfajta letéteményesévé. jövedelem és munkakörülmények meglétét jelenti. A munkáltató gazdálkodási, vezetési, irányítási problémáinak a megismertetése, közös megvitatása megoszthatja a munkáltató egyedüli felelősségének nyomasztó terhét, míg a munkavállalók ezek ismeretében a felelősség átérzése mellett a tulajdonosi sikerélménynek is részeseivé válhatnak, az így szerzett ismereteik pedig minden szinten elősegíthetik az eredményesebb munkavégzést. A szóban forgó részvétel igen fontos jogosítványokat ad a munkavállalóknak, még úgy is, hogy a tulajdonost megillető végső döntési jogot természetesen nem kérdőjelezheti meg. Azt is fontos itt megemlíteni, hogy a munkavállalói részvétel üzemi tanácsokban testet öltő intézményének feladata eltér a hagyományos munkavállalói érdekvédelmi szervezetek feladataitól. Bizonyos átfedés, illetve hasonló célok vannak azért a feladataik között, és a szakszervezetek tagjai - ha megválasztják őket - szerepet vállalnak az üzemi tanácsokban.
