Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-11-01 / 11. szám
54 SPORT Szabadság, egyenlőség Tóth Márton | Fotó: internet Sok szó esik a sportolás közben érzett szabadságról, ami az idők folyamán furcsa értelmet nyert. Különös szabadság volt az olimpián is: megmondták, hogy kinek szabad és kinek nem szabad versenyezni. Az ókori olimpiákon csak és kizárólag férfiakkal volt tele a Kronosz-hegy lábánál fekvő szent liget, a nőknek nemhogy versenyezni, nézni sem volt szabad az olümpiai versenyeket. Azonban már ebben az időben sem maradtak ki teljes egészében a hölgyek, ugyanis a lovakat ők szolgáltatták az egyes versenyszámokhoz, így jutottak ők is szerephez. 1896-ban, az első újkori olimpián Pierre de Coubertin báró olyan megfontolásból, hogy az izzadt női test látványa nem esztétikus, morálisan kifogásolhatók az ahhoz köthető képzetek, nem engedte a gyengébbik nem képviselőit rajthoz állni. Ebben az időben a sportolás még nem igazán öncélú foglalkozás volt, a kor erkölcsi világához illeszkedett, amely szerint a női-férfi különbség egyik sarkalatos pontja volt. A döntés ellenére egy pireuszi hölgy a verseny másnapján lefutotta a maratoni, amely után kijelentette, hogy bárkivel ki merne állni... 1900-ban már teniszben, golfban, krikettben és a vitorlásversenyen is nevezhettek, ám ennek ellenére 1922 és 1934 között három alkalommal megrendezték a nők olimpiáját a hagyományos játékokon tapasztalt alulreprezentáltság miatt. 2012-re, a londoni olimpiára jutottunk el odáig, hogy az összes nemzet sportolói között volt hölgy is, 2016-ban, Rio de Janeiróban pedig az érmek 44%-át női versenyzők kapták. Mára szabadság van, legalább a sportban. Női elsők • Az első olimpiai bajnok egyéniben a brit Charlotte Cooper volt, aki 1900-ban, Párizsban teniszben szerzett aranyérmet. A svájci vitorlázó, Hélene de Pourtales korábban csapatban lett bajnok. • A szovjet Larisza Latinyina minden idők legeredményesebb női olimpikonja, és összetettben a 23-szoros aranyérmes Michael Phelps mögött a második helyen áll. 1956-ban Melbourne-ben, 1960-ban Rómában és négy évvel később Tokióban is hatszor szólították dobogóhoz, a 18 medálból 9 a legfényesebb fajtából került a nyakába. • Az 1924-es párizsi játékokon mutatkoztak be hazánk lányai az öt karika égisze alatt, akik között Tary Gizella tőrvívónk hatodik helye jelentette a csúcsot. • 1936-ban Elek Ilona 4 nappal előzte meg Csák Ibolya magasugró bajnoki címét. A világháború miatt két olimpiát kihagyott a világ, ám Elek Ilona 1948-ban megvédte címét, majd 1952-ben, Helsinkiben ezüsttel zárta pályafutását a civilben zeneszerzőként és zongoristaként is elismert tőrvívónk. • A legeredményesebb hazai olimpikon hölgyek képzeletbeli dobogójának első fokán Keleti Ágnes tornász (1952-1956: 5 arany, 3 ezüst, 2 bronz) áll, aki Egerszegi Krisztina úszót (1988-1996: 5 arany, 1-1 ezüst és bronz) és Kozák Danuta kajakost (2008-2016: 5 arany, 1 ezüst) előzi. A 30 éves Kozák Danuta idén adott életet kislányának (másfél hónapra a szerző szépségének érkezésétől), akit kár is keresni a gyerekrovatban, ugyanis a KSI sportolója még nem gondolkozik a civil karrierben, várhatóan láthatjuk még a versenypályán. Tokió után még módosulhat ez a dobogó...
