Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-10-01 / 10. szám
GONDOLATOK 59 A kétféle tudásról Prancz Zoltán | Illusztráció: Jost Amman, 1587 Jóformán amióta ember él a földön megkülönböztethető kétféle tudás, avagy kétféle bölcsesség. Az egyiket technikai, a másikat etikai bölcsességnek nevezhetjük. A technikai bölcsesség egyik legkorábbi megfogalmazódásaként Szophoklész Antigonéjának híres sorait idézhetjük: „Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az: ki a szürke Tengeren átkel, A téli viharban Örvénylő habokon, S Gaiát, a magasztos istennőt, Zaklatja a meg-megújulót Évről évre az imbolygó ekevassal, Fölszántva lovával a földet. Szárnyas madarak könnyűszivű Népére, az erdő vadjaira Készítik a hurkot, A sós vizű tengerben lakozó Halakat hálóval fogja meg A férfi, ki ésszel él. Szolgáivá tette okos leleménnyel A hegyek meg a rétek állatait, A lobogóhajú paripának és a bikának Nyakába vetette igáját...." Az itt sorolt sokrétű „okos lelemény" a technikai jellegű problémák megoldásával könnyebbé, kényelmesebbé teheti a mindennapi életet. E bölcsesség máig befutott pályáját látva bizonyára Szophoklész lélegzete is elállna, hiszen az az állatok igába fogásától a szuper munkagépek konstruálásáig, a halfogó háló kitalálásától az atommeghajtású hajók építéséig, az „imbolygó ekevastól" a műholdak felbocsátásáig ível. Ott van azonban a másik típusú bölcsesség is: az etikai bölcsesség. Ezt a bibliai Jób könyve egy rövid kijelentésével illusztrálhatjuk: „...az értelem: a gonosztól való eltávozás". Vagyis az ember szellemi képességeihez elválaszthatatlanul hozzá kell tartoznia az etikai jó és rossz közötti különbségtételnek, illetve az előbbi mellett meghozott döntésnek. Felvetődik a kérdés: hogyan viszonyul egymáshoz a kétféle bölcsesség, melyik a fontosabb? Természettudomány-orientált korunk gyermekeiként bizonyára sokan válaszolnák azt, hogy a technikai tudás a fontosabb, hiszen ez egzakt, kézzel fogható eredményeket hoz, míg a másik csak amolyan elvont bölcsészi, művészi kedvtelés. Mégis, elég egy pillantást vetnünk a technikai tudást az egekig szöktető XX. század történetére annak belátásához, hogy helytelen ez a vélekedés. Az etikai látást nélkülöző technikai tudás könnyen válik a legalantasabb emberi törekvések vak eszközévé. Egyebek mellett az embertömegek iparosított méretű megsemmisítésére létrehozott haláltáborok ténye figyelmeztet erre. „Ha tud valamit valaki, / Mesteri bölcset, újszerűt, / Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele" - írta már Szophoklész is, az imént idézett sorai lezárásaként. Tehát éppen azért, hogy a technikai bölcsesség betölthesse rendeltetését, az életünk kényelmesebbé tételét, szükséges, hogy az etikai bölcsesség előtte járjon és irányítója vagy legalábbis kontrollja legyen annak.
