Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-10-01 / 10. szám
40 RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Radioaktív hulladék a nagyvilágban RHK Kft. Az atomenergiáról, illetve a radioaktív hulladékról szólva néhány tényt fontos szem előtt tartanunk. Tudnunk kell, hogy a tudomány jelen állása szerint a világ növekvő energiaigényének kielégítéséhez még hosszú ideig szükség lesz atomerőművekre. Ugyanakkor az ezen létesítményekben keletkező hulladékokról erre feljogosított, szakavatott szervezetek gondoskodnak, szigorú hatósági felügyelet mellett. (Magyarországon ez a cég a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. - az RHK Kft.). A szervezetek a radioaktív hulladékokról pontos nyilvántartást vezetnek, és azokat biztonságos körülmények között tárolják. Az Európai Unió minden tagállamában keletkeznek radioaktív hulladékok. A kis és közepes aktivitásúak végleges elhelyezését már szinte mindenütt megoldották. (Nálunk Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló nemzetközileg is elismert létesítménye szolgál erre a célra). Huszonegy európai országban (köztük Magyarországon) az atomerőművi kiégett üzemanyagkazetták kezelését és biztonságos átmeneti tárolását is végzik. Finnországban, Franciaországban, valamint Svédországban már a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére is kijelölték a mélységi geológiai tároló helyszínét. Ezeket a felszín alatt 450-1000 méter mélységben épülő létesítményeket várhatóan 2022 és 2030 között helyezik majd üzembe. Szinte minden nukleáris iparral rendelkező ország foglalkozik azzal, hogy nagy aktivitású hulladékainak egy mélységi geológiai formációban találjon végleges helyet, és jó néhányban kutatják azokat a lehetőségeket is, amelyekkel csökkenthető ezeknek az anyagoknak a mennyisége, veszélyessége. Mai tudásunk szerint nincs olyan technológia, amely teljes mértékben kiválthatná a mélységi geológiai tárolókat a kiégett fűtőelemek feldolgozási termékeinek végleges elhelyezésére. Ráadásul mindenképpen gondoskodni kell az atomerőművek leszerelésekor keletkező nagy aktivitású, illetve a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok környezettől történő hoszszú távú, biztonságos elzárásáról és elszigeteléséről. A mélységi geológiai tárolók befogadókőzetének több típusát vizsgálták. A 60-as években elsőként a kősó jött szóba, azóta az agyagot, a gránitot és a vulkáni kőzeteket is kutatják. Svédország a gránitban való elhelyezés koncepcióját dolgozta ki, a műszaki gátak egész rendszerével. (Nálunk a bodai agyagkő formációt vizsgálják a szakemberek a Nyugat- Mecsekben). A geológiai elhelyezés alkalmazhatóságát és megbízhatóságát a nemzetközi atomenergetikai szervezetek is igazolták, és a kezdetektől rendszeresen értékelik az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit, külön figyelmet szentelve a hatósági szabályozással kapcsolatos kérdéseknek. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolóinak létesítése jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a kis és közepes aktivitásúaknak szánt létesítményeké, hiszen lényegesen hosszabb időre - több százezer évre - kell a biztonságos elszigetelést megoldaniuk. Ebben a folyamatban minden egyes kutatási fázis akár több évtizedig is eltarthat, lehetőséget biztosítva a társadalmi vitára, a szigorú hatósági ellenőrzésre. A lépésről lépésre haladó folyamat során a kiválasztott területen - és annak környékén - végzett vizsgálatokból összegyűjtött információk szükségesek ahhoz, hogy jobban megértsék, és egyre pontosabban feltérképezzék a majdani tárolót befogadó geológiai szerkezeteket. Csak amikor minden előírt feltétel teljesült, akkor lépnek tovább a programban. Amíg a mélységi geológiai létesítmény el nem készül, az átmeneti tárolók nyújtanak biztonságos elhelyezést a kiégett kazetták számára.
