Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-10-01 / 10. szám
Atomreaktor a város közepén Lehmann Katalin | Fotó: Juhász Luca Sokak számára egy várt, régen várt, esetleg nem várt időszak (biztosak vagyunk abban, hogy az utóbbi csoportban kevesebben vannak) kezdődött el ősztől, mivel nemcsak arról van szó, hogy korábban sötétedik, hanem megkezdődött a tanítás, a különféle felsőfokú és felnőttképzési tanulmányok időszaka is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatóreaktora hosszú évtizedek óta, a 70-es évektől folyamatosan biztosít lehetőséget kutatásra, tanulásra és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére az egyetemi oktatásban és a posztgraduális képzésben tanulók számára egyaránt. Egyéni látogatói csoportokat - előzetes bejelentkezés alapján - rendszeresen fogadnak, mindemellett a Nukleáris Technikai Intézet évről évre szakirányú továbbképzés keretein belül különféle tanfolyamokat biztosít leendő hallgatói számára. Hogy jobban megismerjük az oktatóreaktor történetét és az intézet képzéseit, szakmai kíséret mellett látogatást tettünk az oktatóreaktorhoz. Persze nem mentünk el szó nélkül a jelenkor tanítási módszerei, eredményei, gyengéi és sikerei mellett sem. A kezdetek... A hatvanas években már világossá vált az a tény, hogy Magyarország energiahordozókban szegény ország, de magyar léptékben jelentős uránkészlettel rendelkezik, így szakmai körökben szinte nem is vált kérdésessé, hogy az országban előbb-utóbb atomerőművet kell létesíteni. Egy atomerőmű felépítéséhez számos feltétel és komoly előkészület szükséges, beleértve a szakemberek biztosítását is, amelyet megfelelő szakirányú képzésekkel lehet biztosítottá tenni. Az oktatóreaktor építése során az egyik legfontosabb szempont a biztonság volt, ezért a reaktor teljesítményét alacsonyra, mindössze 10 kW-ra tervezték. Már a tervezés során fő szempont volt, hogy az intézményben tanuló, kísérleteket végző hallgatók minél sokrétűbb gyakorlati tudásra tehessenek szert. Ennél fogva igyekeztek számos különböző kísérleti berendezéssel is felszerelni a reaktort. Az oktatási és kutatási szereppel rendelkező reaktort 1973-ban egyetemi intézménnyé nyilvánították, amelynek élén egészen 1993- ig Csőm Gyula professzor állt. Már az ő vezetése idején kiemelkedő szerepe volt az Oktatóreaktornak (akkori nevén Tanreaktornak) és a Nukleáris Technikai Intézet
