Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-08-01 / 8-9. szám

BARANGOLÓ

37

fúró-faragó ember volt, akitől az alapokat tanulta, a házban és a portán is sok tárgy dicséri a keze munkáját. A kopjafafaragás gondolata akkor született meg nála, amikor még polgármesterként egy erdélyi mestert kértek fel, hogy Csapó Vilmos emlékére - aki az 1848-as szabadságharcban ezredesi rangig vitte - kopjafát készítsen.

Az első szovjet megszállás során elesett dunaszentgyörgyi katona áldozatokról a rendszerváltás előtt nem lehetett beszélni, nem tudták pontosan mi történt velük. István elmeséli, hogy egy kisebb szakaszt rendeltek ki a falu védelmére, akik a mostani benzinkút magasságában, de a mai hatos út másik oldalán lévő tanyában várták a szovjet csapatok érkezését. A vezetőjük hazaküldte a leventéket, így ők megmenekültek. De ekkor a falut meglepetésszerűen a másik irányból, keletről elfoglalták a szovjetek. Az osztag katonáit elfogták, és önkényesen kivégezték, valószínűleg boszszúból egy vagy több szovjet katona halála miatt. Amikor ezeket István megtudta a Hadtörténeti Intézet munkatársainak kutatásaiból, olyan mélyen érintette, hogy megfogalmazódott benne, emléket kellene állítani ezeknek a katonáknak, hősöknek. Tizenkét katonáról tudnak most, és a nevük is szerepel az emlékükre felállított kopjafán. Ahogy erről beszélgettünk, István mindjárt kihozta a kopjafa gyönyörűen megmunkált tanulmánymakettjét, és elmondta, mit is jelentenek a minták szépen sorban: a kopjafa fejrésze mindig arra utal, hogy kinek állítják, ezért van most a tetején a tizenkét bábu, amelyek az elhunyt katonákat jelképezik. Az alatta lévő

három motívum a napot, a holdat és a földet jelenti, amelyek régi magyar szimbólumok a kopjafákra jellemzően. Alatta az évszám és díszítések, majd utána következik a címer és a tizenkét katona neve, aztán alább további díszítések. István sokáig kereste a jó minőségű fát a faragáshoz, és végül a gyulai erdőgazdaság telepén találta meg az erre alkalmas tölgyfát. Idén május utolsó vasárnapján állították fel az elkészült kopjafát a református egyház szervezésében a temetőben. A felállítása óta már pozitív visszajelzéseket is kapott hozzátartozóktól, ami nagyon jólesett neki.

Megismerni Dunaszentgyörgy első és második világháborús történetét

A következő riportalanyom Hermann János, a falu második polgármestere volt két cikluson keresztül, aki most már szintén nyugdíjas. János családjában is voltak hősi halottak, a nagyapjai megjárták az első világháborút, nagybátyja meghalt a fronton a második világháborúban. Több mint harmincéves kutatómunka van mögötte, a hiányérzet indította el ebben az irányban, az, hogy nem foglalkozott ezzel senki. További lendületet adott számára, amikor a Pécsi