Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-08-01 / 8-9. szám

ENERGIA

tetik majd, de egyes prognózisok szerint a csúcsrajáratott építkezés idején közel 10 ezer ember is dolgozik majd egy időben a projekten. Ez hatalmas logisztikai feladat, hatalmas vállalás.- Hogyan épül fel Paks II. szakembergárdája? Mennyire kell tartania Paks l.-nek attól, hogy legjobb szakembereit elviszi Paks II.?- Nem kell. Paks l.-nél ma is feltehetően jó a munkahelyi hangulat. Két évig elnöke voltam a Paksi Atomerőmű igazgatóságának, szerettem itt Pakson dolgozni, büszke voltam az erőmű és az emberek teljesítményére. Abból az időből úgy emlékszem, hogy magukénak érezték az erőművet, mert csak így valósulhat meg az igazi, intuitív szellemi munkavégzés, csak így ízlelhetik meg a dolgozók a sikerélményt, az értelmes munka érzetét és örömét. Ezt segítheti az is, hogy számos fejlesztés és előremutató intézkedés is történt az évek során. Tulajdonképpen ez már nem az az erőmű, ami 30 évvel ezelőtt megépült. Vasban még talán részben igen, de szellemiségében, logisztikájában és elektronikájában már messze XXI. századi.

Nagyon fontos a két erőmű közti szoros együttműködés. Minden egyes szakterületen az ott dolgozókra személyre szabott életpályamodellt kell kidolgoznunk. Ez igaz Paks l.-re és Paks ll.-re is. Például ha ma egy 35 éves operátor a Paks l.-nél dolgozik, ő nagy valószínűséggel nem onnan fog nyugdíjba menni. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy kik azok a szakemberek, akiket később Paks II.-ben szeretnénk alkalmazni úgy, hogy Paks l.-nél se okozzon gondot. Rövid távon a szakembereknek megvan a biztos helye a Paks l.-ben, a cél az,

hogy hosszú távra is tudják: lesz jövőjük, ha az 1-4. blokk leáll és az 5-6. blokk beindul. Az egyéni karrierutak egyengetésében, az egyes emberek munkahelyének biztosításában, ennek logisztikájának megtervezésben komoly szerepe lesz Paks I. korábbi, Paks II. új humánigazgatójának, aki fontos összekötő kapocsként kell, hogy szolgáljon a két cég között. Hozzáteszem: régi, még ma is jól működő kapcsolatom van Hamvas Istvánnal. A vezérigazgató úrral megállapodtunk abban, hogy „csúcsra járatjuk" a két cég közti együttműködést, miközben természetesen betartjuk az EU-s elvárásokat is. Segítjük egymást szakmailag, így például közös fórumokat tartunk.

Szeretnék egy olyan klubot létrehozni, amely a pronukleáris paksi dolgozók, a vállalkozók, a helyi politikusok, közéleti emberek, notabilitások beszélgető-információátadó fóruma lehet, mert ez is elősegítheti, hogy pletykák helyett tényekkel és valós információkkal találkozzanak az emberek itt Pakson és a szakmai fórumokon. A „Jövőkép Klubot" 2002-ben hoztam létre, akkor nem is sejtve, hogy az akkori fejlesztési terveim mára beérnek. E régi klub reinkarnációja ez a fiatal, életerősnek tervezett klub, amely az akkori - sokak által megmosolygott-terveim gyakorlati segítője, valóra váltója lehet.

Pakson elképesztő mennyiségű és mélységű tudás, szakismeret és hozzáértés gyűlt össze az elmúlt évtizedek során, ezeknek minden egyes morzsájára szükség lesz ahhoz, hogy Paks II. sikeres legyen. A Paks l.-ben dolgozók láthatóan örömmel átadnák a tapasztalataikat, segítenének nekünk. Nekünk

is vannak olyan kérdéseink, amelyekre kizárólag ők tudják a választ. Ami a nukleárisszakember-utánpótlást illeti, Süli János miniszter úrral közösen tervezem, hogy Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral egyeztessünk, hogyan tudnánk fejleszteni létszámban és szakmaiságban a gépészképzést és a nukleárismérnök-képzést. Ez utóbbi mindig is egy stabil munkahelyet, nagy sikerélményt és jó jövedelmet biztosító speciális szakma lesz itthon és bárhol a világon. Ez a lehetőség kedvet teremthet arra, hogy a tehetséges fiatalok - különösképp, ha olyan családból jönnek, amelynek már van kapcsolata az erőművel - olyan helyeken tanuljanak, ahol nappali tagozaton, egyetemi diplomát vagy posztgraduális képzésben még tudományos képzést is kapnak, amellyel aztán eljöhetnek hozzánk dolgozni. így a következő generációnak is biztosítani tudjuk a szakmailag igényes, fejlődést biztosító, az előrelépést is lehetővé tevő, anyagilag is megbecsült munkahelyeket.

Paks II. műszaki szakembergárdájának egy része Paks l.-ből érkezett és érkezik majd. A gyökereit, az elkötelezettségét senki nem tudja megtagadni, emiatt hiszem azt, hogy sok segítséget kapok, kapunk a „régiektől", és ennek segítségével teljesíthetjük a nehéz feladatunkat, így a projekt sikeres lesz. Hála Istennek, az örökség része egy hagyományos szakmai büszkeség is: hogy mi atomerőművesek vagyunk, az országot szolgáljuk a munkánkkal. Bízom benne, hogy ez a hozzáállás tovább él majd a kollégáinkban is, de munkánkat elismerő társadalmi támogatottságunkban, megítélésünkben is.