Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
NEMZETKÖZI HÍREK 43 lanyszükségletének 14%-átfedezik-a szénerőművek részesedése 59%, a gázerőműveké 23%, míg a megújulóké mindösssze 4%. Úgy tűnik, az atomenergetika az USA-ban kétfrontos küzdelembe keveredett: a megújulok mellé szövetségesként felsorakoztak a fosszilis energiatermelők. A francia energiapolitika ellentmondásai EQEIQ] A Francia Tudományos Akadémia szeworid nuclear news rint az ország nem képes párhuzamosan csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását az atomenergia részarányának zsugorításával az energiamixben. A Francia Nukleáris Társaság kijelentette, hogy az országnak fenn kell tartania atomerőmű-kapacitását ahhoz, hogy a megújulok részarányának növelésével ne szabaduljanak el az áramárak. A Francia Nemzetgyűlés 2016-ban határozatot hozott az üvegházgáz-kibocsátás 75%-kal való csökkentéséről 2050-re és az atomenergia részarányának csökkentéséről a jelenlegi 75%-ról 50%-ra 2025-re. Az akadémia szerint a megújulok változékonysága miatt szükség van más energiaforrások használatára. „Azt hihetnénk, hogy az európai hálózatok közötti energiacsere megoldhatja a problémát, azonban az éjszakák egyforma hosszúak az egész kontinensen, és az anticiklonok gyakran kiterjednek szomszédainkra is" - áll az akadémia közleményében. Az áram nagy mennyiségben való tárolásának megoldatlansága miatt a megújulok fejlesztése mellett szükség lesz a hő- és atomerőművek széles körrű alkalmazására is - szögezi le az akadémia. A nukleáris társaság nemrég publikált fehér könyvében kijelenti, hogy a francia energiaátmenet célja a fosszilis energia használatának csökkentése. „A francia villanytermelés 94%-a jelenleg is karbonmentes az atomenergiának és a megújulóknak - főként vízerőműveknek - köszönhetően [...], az atomenergia felváltása megújulókkal semmi haszonnal nem jár a kibocsátások csökkentése terén" - állítja a közlemény. Macron, az újonnan megválasztott francia elnök korábban kijelentette, hogy folytatni kívánja elődje, Hollandé energiapolitikáját, amelynek egyik célja az atomenergia részarányának csökkentése. A belarusz atomerőmű kapja a balti atomerőműnek szánt reaktortartályt cram Tavaly augusztusban az orosz Atomstroyworid nuclear news export által épített ostrovetsi atomerőmű 1. blokkjánál a reaktortartály emelése közben emberi mulasztás miatt a reaktortartály rögzítése kilazult, és a tartály talajt ért. Bár a tartály nem sérült meg, de Oroszország vállalta, hogy visszaszállítják azt Oroszországba. Az ostrovetsi 1. blokk így az erőmű 2-es blokkjába szánt és időközben Oroszországban már elkészült reaktortartályt kapta meg, melyet idén április 1-jén a helyére is emeltek. Belarusz és Oroszország megegyezett, hogy az ostrovetsi 2. blokkba pedig az eredetileg Kalinyingrádban épülő balti atomerőműbe szánt reaktortartály kerül. Mindkét atomerőmű ugyanazokkal a VVER- 1200 reaktorblokkokkal üzemel majd, tehát a cserének technológiai akadálya nincs. A Rosatom szerint bár az eredeti reaktortartály minden szempontból alkalmas volt a beépítésre, a belarus partnerrel közösen azért döntöttek a cseréről, hogy eloszlassák a lakossági aggodalmakat. A cseréért az orosz fél nem számít fel járulékos költséget. Az ostrovetsi lesz Belarus első atomerőműve; két blokkot tartalmaz majd 2340 MWe összteljesítménnyel, a tervek szerint az első reaktorblokk 2018-2019-ben indul. A Siemens nyomtatott egy alkatrészt a krskói atomerőműnek PZ3Q1Q] world nuclear news A világon elsőként a Siemens alkalmazott 3D-nyomtatással készült alkatrészt egy atomerőműben. Az alkatrész egy szivattyú 108 mm átmérőjű impellere, amely folyamatosan működött az erőmű 1981-es üzembe helyezése óta. A gyártó cég azonban időközben megszűnt, ezért a cég szlovéniai szakemberei előállították az impeller digitális ikertestvérét. Ennek alapján az alkatrészt 3D-nyomtatással a Siemens finspángi, svédországi üzemében készítették el.
