Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
ATOMENERGETIKAI MÚZEUM 41 lönböző szakmúzeumok, szakági gyűjtemények létrehozását. A sajátos hazai műszaki-múzeumi alapításokból következően így magas volt azoknak a szakmúzeumoknak a száma, amelyek lényegében iparvállalati gyűjteményként egy-egy ipari, iparági nagyvállalat, tröszt - esetenként - bőkezű támogatásából működtek. Az Országos Műszaki Múzeum 1973-ban történt megalapítását is követően, az 1980-as évek derekán már 15 olyan szakmúzeum létezett, amely országos gyűjtőkörrel gyűjtötte és mutatta be szakterületét, annak történetét. A velük együtt közel száz, múzeumi működési engedéllyel rendelkező kisebbnagyobb ipari, üzemi és technikatörténeti gyűjtemény a hazai ipar egészét nagyjából le is fedte. Az 1990-es évek végére fenntartók hiányában az iparági szakmúzeumok száma már csökkent. Az országos gyűjtőkörű ipar- és technikatörténeti szakmúzeumi hálózat az ezredforduló táján a következő volt: • Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya • Központi Bányászati Múzeum, Sopron • Magyar Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár • Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest • Magyar Építőipari Múzeum, Veszprém • Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg • Magyar vegyészeti Múzeum, Várpalota • Textil- és textilruházati Ipartörténeti Múzeum, Budapest és Pápa Mellettük számos olyan műszaki és technikatörténeti gyűjtőkörű közérdekű muzeális gyűjtemény és közérdekű muzeális kiállítóhely működött, amely az eredeti célkitűzésének megfelelően valamilyen szinten a hazai műszaki, technikai és ipari fejlődést kívánta reprezentálni. Megemlítve néhányat a teljesség igénye nélkül: Gázmúzeum, Bp.; Közúti Szakgyűjtemény, Kiskörös; Kner Nyomdaipari Múzeum, Gyomaendrőd; DUNAFERR Rt. Gyártörténeti Gyűjteménye, Dunaújváros; Oroszlányi Bányászati Múzeum; Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre; Porcelánművészeti Múzeum, Herend; Földalatti Bányászati Múzeum, Salgótarján; vagy éppen az Erdészeti, faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény Sopronban. 2000 év táján közel nyolcvan műszaki és technikatörténeti gyűjtemény rendelkezett múzeumi működési engedéllyel, de számos, jelentős értéket képviselő gyűjtemény volt pl. alapítványi vagy éppen magántulajdonban (rádió- és magnógyűjtemények, motorkerékpár- és autógyűjtemények, mezőgazdasági gépgyűjtemények, irodai és számítástechnikai gyűjtemények, de vegyes profilúak is). Az 1980-as évek közepétől a gazdaságban kezdődött átrendeződés, a rendszerváltás, a privatizáció stb. nem kedvezett a sajátos múzeumi konglomerátumnak, s fenntartó hiányában sorra szűntek meg értékes gyűjtemények, de még muzeális intézmények is. Az 1973-ban alapított Országos Műszaki Múzeum - amely önálló állandó kiállítással soha nem is rendelkezett - nem tudta ezt ellensúlyozni, s lényegében maga is beleolvadt 2009-ben a Közlekedési Múzeumba (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum). A szakmúzeumoknak ma már mindössze a felét tekinthetjük műszaki és technikatörténeti szakmúzeumnak (1., 3., 4., 7., 9. és 12.), bár mindegyikük őriz és gondoz múltunkból származó több-kevesebb műszaki emléket. A múzeumi törvény szerint, ma a rangsorban első 12 országos múzeumot 14 országos szakmúzeum követi: 1. Atomenergetikai Múzeum, Paks 2. Bélyegmúzeum, Budapest 3. Katasztrófavédelmi Múzeum, Budapest 4. Központi Bányászati Múzeum, Sopron 5. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét 6. Magyar Földrajzi Múzeum, Érd 7. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Zalaegerszeg 8. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest 9. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Esztergom 10. Országos Mentőmúzeum, Budapest 11. Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest 12. Posta- és Távközlési Múzeum, Budapest 13. Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét 14. Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest