Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-06-01 / 6. szám

SPORT 53 Az angol fővárosban 42 kilomé­terre növelték a távot, ugyanis a Windsori kastélyból ennyi volt az út a White-City stadionig, ám ezt még meg kellett toldani 195 mé­terrel, ugyanis Alexandra királynő nehezményezte, hogy a futók nem a stadion királyi díszpáholya előtt szakítják át a célszalagot. 1921-ben az IAAF, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség rögzítette ezt a 42 195 métert, amely a mai napig a hivata­los távja az egyre nagyobb presz­tízsnek örvendő maratonfutásnak. 2017 nyaráig összesen negyven­szer döntötték meg az aktuális csúcsot, 1925-ben az amerikai Albert Michelsen került először 2 és fél óra alá (2:29:01.8), 2:20 alá 1953-ban jutott a történelem, ami­kor az a brit James Peters futotta meg a rekordot, aki 1952 és 1954 között összesen négyszer lett a vi­lág addigi leggyorsabbja. A legendás Abebe Bikila lett az első afrikai rekorder 1960-ban (2:15:16.2), aki nem mellesleg az első színes bőrű afrikai olimpiai bajnoknak is mondhatja magát, és mindezt egyszerre, ugyanis a római olimpia utolsó előtti napján futotta a világ addigi legjobb idejét. Nem kellett sokat várni az első 2:10-en belüli időre sem, az ausztrál Derek Clayton 2:09:36-os, 1967-ben, a ja­pán Fukuokában futott maratonja után azonban már kisebb mér­tékben javultak az eredmények. Ettől az évtől összesen 14 javítást könyvelhettek el a sportlexikonok, amelyek utolsó hat legjobb ideje afrikai futóhoz kötődik, és mind­egyiket a Berlin Maratonon, szep­tember végén érték el. Az aktuális, versenyen futott világcsúcsot a kenyaiak gepárdja, Dennis Kiruto Kimetto tartja 2:02:57-tel, ami kilo­méterenként 2 perc 55 másodperc alatti vágtát jelent... Miért lényeges, hogy versenyen futott? Azért, mert 2017 tavaszán Új időszámítás? A 2005 előtt született atlétikai világ­csúcsok eltörlését javasolja az euró­pai szövetség. Miért és miért pont a 12 évvel ezelőtti dátumtól vissza­menőleg? A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) augusztusi ülésén lesz napi­renden az öreg kontinens szövet­ségének javaslata, amely új lapot nyitna a sportág rekordjainak nyil­vántartásában. Sok olyan csúcs van, amely már nagyon rég azzá vált, s a megközelítése sem csekély feladat, megdöntése pedig törhetetlen diónak tűnik. Hogy csak két példát említsek, a Német Demokratikus Köztársaság színeiben versenyző Marita Koch 1985-ben állította fel a 400 méteres fedett pályás síkfutás csúcsát (47,60 mp), míg a csehszlo­vák Jarmila Kratochvilová 1982-ben, Milánóban futott szabadtéri idejét (49,59 mp) sem sikerült eddig túl­szárnyalnia senkinek. Ebben az időben még sokkal lazáb­bak voltak a doppingellenőrzések, s ez sok rekordra adhat magyará­zatot. Ma már sokkal szigorúbb szabályok és azok betartatása jel­lemző a sportágra, 2005-től tárolja az IAAF a rekordot elérőktől levett vér- és vizeletmintákat, ami alapján később is ki lehet mutatni a tiltott szereket. Az olimpián szereplő 47 atlétikai versenyszám rekordjainak fele, 24 lenne törölve, ha arra rábólint az IAAF, amelynek az elnöke, Lord Sebastian Coe azt nyilatkozta, hogy az idei év egyik legfontosabb feladata a világrekordok rendbe hozása, tisztába tétele lesz. Azon csúcstartók körében, akiknél nem emlegetnek tiltott szereket - pél­dául a maratonfutás brit bajnoka, Paula Radcliff vagy a szintén brit hármasugró, Johnatan Edwards -, nem aratott osztatlan sikert az ötlet. Nyár végén kiderül, hogy elkezdő­­dik-e az új időszámítás.

Next

/
Thumbnails
Contents