Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-06-01 / 6. szám

2

GENERÁCIÓKON ÁT

Bezzeg az én időmben

Orbán Ottilia | Fotó: internet

Egyedül drága jó Anyám képes arra, hogy évente egy-két alkalomra összerántsa a családot, ami manapság már egyre nehezebben jön össze. Előkerülnek ilyenkor a régi családi videók, emlékek. „Emlékszel még...?!" Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel, mondatokkal, fejtegetésekkel bombázzuk a családi összejövetelt, miközben a vacsoraasztalnál előkerülnek a kellemetlen kérdések is. A szülők és rokonok állandó aggódó kérdései a munkahelyről, a családról, a gyerekről. Ha van, azért, ha nincs, azért.

Ezért szép is a család, amikor lehetetlenség nyugodtan enni az asztalnál, lehetetlen megérteni egymás szavát, mert mindenkinek megvan a saját véleménye, és azt ott helyben, azonnal ki is kell mondania. Miért történik mindez? Generációk harca. Utánanéztem a témának, és érdekes megállapításokat találtam a szakirodalomban, úgy általában a generációkról. Hogy is van ez? Nagyon okos, tudós emberek azt állapították meg, hogy egy adott generáció tagjai nagyon hasonló világlátással és értékrenddel rendelkeznek.

Az úgynevezett Veteránok, vagy másképpen Építők generációja a második világháború vége előtt születettek (-1946). Őket követik a Baby boomerek (1946-1964), illetve a Ratkó-korszak gyermekei. Jómagam, mint az X generáció (1965-1979) képviselője „kulcsos gyerek" voltam. Szüléimről (Veteránok, ill. Építők) elmondhatom, hogy soha nem voltak karrieristák, vagy nem készültek sikeres üzletasszonynak, üzletembernek. így mintám sincs erre a működésre. Édesanyám például nagyon családcentrikus, gyermekközpontú,