Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-05-01 / 5. szám
RÉGI MOTOROSOK 53- Hogyan jellemeznéd ezt a kezdeti időszakot? Mit jelentett számodra itt dolgozni ebben az időben?- Budapestre, az akkori Nehézipari Minisztériumba mentünk felvételizni, ahol Bakáts István, az akkori sugárvédelmi osztályvezető fogadott bennünket. Megfeleltünk, így 1978 augusztusában felvételt nyertem a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Ez az építkezés kezdeti időszaka volt, az s. blokk még alig „nőtt ki a földből". Ebben az időben nagyon sok külföldi szakember dolgozott itt, főleg lengyelek. Nagy kihívás volt atomerőműben dolgozni, és mi nagyon büszkék voltunk rá. Rögtön „bedobtak a mélyvízbe", ahogy beléptünka vállalathoz. 1978 végén már az akkori Szovjetunióban, a Novovoronyezsi atomerőműben voltunk, ahol megismertük a VVER-440-es atomerőmű technológiáját és a sugárvédelem alapjait. Természetesen a különböző speciális vizsgákat is le kellett ott tennünk. Ezt követték itthon a szokásos atomerőművi tanfolyamok, majd speciális sugárvédelmi képzések Budapesten, a Műegyetem tanreaktorába, és a Sugárbiológiai Kutatóintézetben. Ekkor már Rósa Géza volt az osztályvezetőnk, Rónaky József pedig az üzemvezetőnk. Sok nagy tudású szovjet szakértő volt itt ebben az időben, akik hosszú időn keresztül támogatták az itteni munkát és a betanulást. 1980-ban a katonaságot is itt kezdtük a paksi műszaki alakulatnál, építettük az erőművet, kezdetben a 22-es Állami Építőipari Vállalatnál kevertem a maltert mint segédmunkás, majd sikerült átkerülni az ERBE helyszíni organizációs csoportjába határidő-tervezőnek. Az 1. blokk 1982-es indulása előtt megüresedett a Sugárfizikai Labor vezetői pozíciója. Ekkor kerültem ebbe a munkakörbe, és itt dolgoztam 17 évig. Ez egy föld alatti laboratórium az Eü. Laborépületben, ahol gamma- és neutron-sugárágyúkkal végezzük a műszerek hitelesítését. Érdekesség, hogy már a blokkok indulása előtt fél évvel sugárveszélyes terület volt. Ahogy üzembe helyezték az új blokkokat, úgy nőtt a dolgozók létszáma is. Később a feladatunk „Még van bennem lendület, vannak még lehetőségek, kihívások rövid és hosszú távon is...” kibővült a hagyományos atomerőművek mérőeszközeinek hitelesítésével és kalibrálásával. Ezt a munkát a nagyon jól felszerelt méréstechnikai laboratóriumunk végzi, büszke vagyok arra, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeként egy európai szintű etalonparkkal rendelkező rendszert sikerült itt felépíteni. A sugárágyúink a közelmúltban lettek felújítva, alkalmassá téve az üzemidő-hosszabbítás alatti feladatok végzésére. A neutronbesugárzónk egyedüli Magyarországon, és ezzel a berendezéssel bármelyik hazai intézmény számára végezhetünk mérőeszköz-hitelesítést. Misi az évek során olyan szakmai és gyakorlati tapasztalatokra tett szert, hogy felkérték óraadónak az ESZI-ben, a környezettechnikus szakon, ahol öt éven keresztül oktatott. Jegyzeteket készített, berendezett egy izotóplabor, az erőmű használaton kívüli műszereiből. Volt tanítványai közül is sokan választották az erőművet. Mai napig több tanulmánya és újítása segíti a Metrológiai Üzem mindennapi munkáját. Az utolsó kérdésemre, hogy mi a legfontosabb dolog számára, röviden és határozottan válaszolt: a család, a gyerekek, az egészsége és a munkája, úgy érzi, hogy van benne még lendület, és vannak még lehetőségek, kihívások rövid és hosszú távon is. Törzsgárdatagsági elismerések 2017. április 10 éves Géringer Jánosné MVIGH ÜVIG ÜIFOÜIO Széles András GIG LOGFO RAKÓ 20 éves Matvijan Vlagyimir MVIGPI ÜVIG ÜVFO KTO Hanuszka Zsolt BIG RENDO 30 éves Balogh László MVIGH MÍG RTFOÉPO