Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-05-01 / 5. szám
32 KÖZÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG ha nincsenek osztálytermek, majd leválasztasz egyet lepedővel. De a színházterem, ahol együttműködünk érzelmileg megragadott állapotban, az a rendkívül lényeges.- Az alternatív módszerben tanuló diákok mennyire tudnak könynyen alkalmazkodni a hagyományos iskolákban lévő rendszerhez, ha felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat?- A Waldorf-iskola tizenkét évfolyamos egységes iskola, érettségit ad. A hetvenes években nagyon meglepte az akkori nyugat-német közvéleményt az a felmérés, amely arra irányult, hogy mely iskola tanulói hogyan maturáltak. Kiderült, hogy a Waldorf-gyerekek érettségiznek a legjobban az állami érettségi tananyagból. Tehát abszolút beilleszkednek.- És ugyanez a hazai tapasztalat is?- Igen. Itthon is felnőtt egy generáció, akik úgynevezett Waldorf-gyerekek. A tapasztalatunk, hogy nagyon jól vizsgáztak, és lényegében mindenki oda ment és megy továbbtanulni, ahova akar. Ma már, hogy keresett pályákat mondjak, orvosok vagy építészek ugyanúgy vannak, a volt Waldorfgyerekek között, mint nemzetközi hírű karmesterek vagy szorgalmas bölcsészek, politológusok... De hogy ne csak haza beszéljek, ez egyébként valamennyi alternatív iskolára igaz.- Mi a titka az alternatív iskoláknak, már ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni.- Engedje meg, hogy erre a kérdésre Freund Tamás jeles magyar agykutató szavaival válaszoljak. „Az agypszichológia szerint öröm nélkül nincs hatékony tanulás." Igen, öröm, érzelmi élmény nélkül nincs hatékony tanulás. Ezt az alternatív és reformiskolák rég tudják. A magyar iskola gyakran nem örömöt, hanem szorongást, nem élményt, hanem unalmat ad.- Az elmondottak alapján kijelenthetjük, hogy a Waldorf-módszer szerint tanító pedagógusoknak más jellegű készségeket kell használniuk a tanítás során, mint a hagyományos oktatásnál. Ezt hogyan és hol sajátítják el?- Elsőként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az úgynevezett McKenzie-jelentés, amely a világ huszonöt legjobban működő iskolarendszerét vizsgálja, azt mondja, hogy a tanár a döntő minden iskolában, és a tanár képzettsége arra irányul, hogy a gyerekekkel jól tudjon együttműködni, hogy a gyerekek szeressenek oda járni. Azt azért el kell mondani, hogy míg ezekben az országokban nagy presztízsű, jól megfizetett hivatásnak számít a tanári szakma, és a legjobb öt százalékot veszik fel egyetemekre, addig itthon ezekre a helyekre a legkönnyebb bekerülni (és még így sincs elég tanár). De - hogy konkrétan a kérdésére válaszoljak - Waldorf-tanár mindenki lehet, akinek erre képessége van. És hogy van-e képessége, az a Waldorf-tanárképzésen derül ki. Remélhetőleg nem engedünk ki az életbe olyan pedagógust, akiről kiderül, hogy nem tud helytállni a gyerekek között.- Említette, hogy öröm nélkül nincs hatékony tanulás. Ezt az örömöt az iskolában kell átélnie a gyereknek a tanulás alatt, mellett, vagy általában kell, hogy örömteli életet éljen, ami a szülő felelőssége is.
