Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-05-01 / 5. szám
FELELŐSSÉG AZ ENERGIATERMELÉSBEN Tiszta áram Hárfás Zsolt | Fotó: internet Az atomerőműben dolgozók számára a felelősség olyan, mint a lélegzetvétel - olyannak is kell lennie, hiszen a biztonságos üzemeltetés csak akkor képzelhető el, ha az itt dolgozók folyamatosan észben tartják, átérzik munkájuk fontosságát. A biztonságos üzemeltetés felelőssége azonban csak az egyik - bár a legfontosabb - felelősség, ami az üzemeltetőkre hárul. Létezik egy ennél jóval szélesebb körű is: az atomerőmű felel azért, hogy az ország lakossága folyamatosan hozzájusson az elektromos áramhoz, ne legyenek kényszerű vagy váratlan áramszünetek, ne kerüljön az áram csillagászati összegekbe, és ami még fontosabb: hogy ennek árát ne környezetrombolással, légszennyezéssel fizessük meg. A Nemzetközi Energiaügynökség 2016 végén publikált World Energy Outlook 2016 című kiadványa is egyértelműen rámutat arra, hogy a globális klímavédelmi célok eléréséhez mindenképpen szükség van a szén-dioxid kibocsátásától mentes atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére, valamint a fosszilis alapú energiatermelés csökkentésére is. A kiadvány vázol egy zöldforgatókönyvet, ez a 450 Scenario, amely szerint az atomenergia 2014. évi 398 GW globális villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet, így az atomerőművek által 2014-ben termelt évi 2535 TWh villamos energia mennyisége 6101 TWh-ra nőhet, amely a globális villamosenergia-termelésben 18 százalékos részarányt jelent. 2040-ig az Európai Unióban a fent említett forgatókönyv a nukleáris alapú villamosenergia-termelés kismértékű növekedésével számol, ami azt jelenti, hogy Európában pótolják az elöregedő atomerőművek kieső kapacitását. Az Európai Unió tekintetében ez a forgatókönyv azt eredményezheti, hogy az áramtermeléshez köthető 2014. évi 1130 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás 2040-re 213 millió tonnára csökkenhet. Ezt a jövőképet alátámasztják a Nukleáris Világszövetség aktuális adatai is, amelyek szerint globálisan jelenleg 59 új blokk épül. A közeli és a távolabbi jövőben pedig további, közel 500 új blokk is megépülhet. Tehát nem az atomkorszak leáldozásáról, hanem inkább nukleáris reneszánszról beszélhetünk. Magyarország a két új paksi blokk megépítésével szintén a nukleáris kapacitását kívánja fenntartani, azaz szorosan együtt és nem szembe kíván menni a világgal. A Paks II. projekt 6 uniós zöld lámpája egyértelműen azt jelenti, hogy Magyarország döntése a két új orosz blokk megépítésével kapcsolatban szakmailag helyes és indokolt, valamint az európai jognak és jövőképnek is megfelelő döntés volt. Hazánkban és uniós szinten is javítani fogja az ellátásbiztonságot, elősegíti majd az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítését, valamint a fogyasztóknak megfizethető energiaárakat fog biztosítani. Nagyon úgy tűnik, hogy Németországban az erőltetett megújulós fejlesztéseknek már komoly negatív következményei vannak.
