Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

A JÖVŐ ENERGIÁJA

a felszín elnyeli a napsugárzás egy részét, majd a levegőt hőátadással melegíti fel. A száraz és világos felszínek sokkal több napsugarat vernek vissza, mint a nedves, sötét felszínek, és természetesen ennek megfelelően sokkal kevesebb energiát tudnak hasznosítani. A hóval fedett felszín a teljes sugárzás mindössze kb. 15 százalékát hasznosítja, míg a hó elolvadása után a nedves, csupasz talaj akár a sugárzás 90 százalékát is hővé alakíthatja. Éppen ez az egyik olyan hatás, ami a klímaváltozás szempontjából jelentős lehet. A hóval fedett területek csökkenése mind a sarkkörök közelében, mind a magasabb hegységekben a levegő további melegedését eredményezi.

A levegő melegedését az előbb említett tényező mellett a levegő összetétele is befolyásolja, ugyanis a légkörben megtalálható gázok az üvegházhoz hasonló hatást eredményeznek. Afelszín nemcsak hőt nyel el, hanem ki is bocsát, és a kisugárzott energiát tartja a Föld légkörében többféle gáz. Ezek közül a gázok közül a leggyakrabban a szén-dioxidot említik, és a vizsgálatok középpontjában is sokáig ez volt. Az ipari forradalom idején nagyon megemelkedett a széndioxid-kibocsátás, és ennek egyértelmű következménye a levegő melegedése. Szén-dioxid főként az égés következtében kerül a levegőbe. A kibocsátás az energiatermelés (fosszilis tüzelőanyagok) és a közlekedés során a legnagyobb mértékű.

Az utóbbi időszak vizsgálatai szerint a metán is jelentősen emeli a levegő hőmérsékletét. Metán természetes módon és emberi tevékenység következtében kerülhet a levegőbe. Nagyságrendileg húszszor veszélyesebb, mint a széndioxid, viszont rövidebb ideig (kb. 10-12 év) marad a levegőben. A metánkibocsátás nagyjából kétharmad része emberi tevékenység következménye. Ezzel járó tevékenységek: fosszilis tüzelőanyagok égetése, földgázkitermelés során természetes eltávozás, kőolaj és termékeinek párolgása, szarvasmarhák gyomrában emésztés, szerves hulladékok bomlása, biomassza-égetés. Természetes úton a tengerekből és a nedves, mocsaras területekről (bomlás következtében) történik. A mocsaras

területek mérete a globális felmelegedés következtében egyre növekszik, így a metánkibocsátás is egyre nagyobb méreteket ölt. Itt elsősorban a tundra kiolvadó talajából és az északi területek jegéből kerül nagy mennyiségű gáz a légkörbe.

Látható, hogy a Föld klímája öszszetett és egymással összefüggő jelenségekből áll. A felmelegedés okai tovább erősítik a globális felmelegedést. A szén-dioxid tekintetében az erdők irtása és az óceánok melegedése kiemelkedő jelentőségű, ugyanis az erdős területek és általában a zöld területek csökkenése miatt kevesebb légköri gázt tudnak megkötni és átalakítani, illetve a felszín megváltozó színe és anyaga miatt a napsugárzás nagyobb része nyelődik el, és ezzel a levegő felé is nagyobb a hőátadás. A melegedő levegő és a jéggel borított területek csökkenése miatt pedig a metánkibocsátás erősödik.

Az emberi tevékenység mindkét gáz esetében fontos, ugyanis ennek következtében kerül mindkét gázból nagy mennyiség a légkörbe. Természetesen van lehetőség a légkör és a klíma védelmére. Nagyon egyszerű módon minden ember hozzájárulhat a környezet védelméhez: a legkönnyebb a túlzott fogyasztás visszaszorítása minden téren.