Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-04-01 / 4. szám
32 ÉPÍTETT ÉRTÉKEINK tő leszek. De visszatérve a kérdéshez, egy építésznek fontos, hogy jól tudjon rajzolni, mert ha csak a tervezőprogramokra hagyatkozik, azok mindig a könnyebb irányba próbálják elvinni. Ha nem tudja jól megrajzolni az elképzelését, a szoftver könnyen felülírhatja azt. Ezért sajnálom, hogy a mostani építészképzéseken már csak minimális a kézi rajz szerepe. Ha pedig valamit nem gyakorolunk nap mint nap, akkor lassan visszafejlődünk. Liszt Ferencnek volt egy híres mondása: Ha egy nap nem gyakoriok, azt a jó Isten veszi észre, ha két napot kihagyok, azt én is, ha hármat, azt már a közönség is. Ezért volt nála mindig egy hordozható két oktávnyi fa klaviatúra, amit az utazások alatt is elő tudott venni, és hang nélkül ugyan, de tudott gyakorolni.- Az Aranyhal Waldorf Egyesület hívta meg Önt előadást tartani Paksra. Milyen személyes kapcsolata van a Waldorf-módszerrel?- Mindhárom gyermekem Waldorf-iskolában érettségizett. Az Óbudai Waldorf Alapítványnak kuratóriumi tagja vagyok, tanítok építészettörténetet a 12. évfolyamban epochaként, és jó pár Waldorf-iskola bővítését terveztem. Ismerem az ehhez kapcsolódó filozófiát, gondolkodást. Úgy gondolom, hogy a szerves építészet sok ponton szorosan kapcsolódik az antropozófiához, ugyanazok a gyökerei. Rudolf Steiner, aki a mozgalom elindítója, maga is építész volt többek között.- Paks építészeti múltjához Makovecz Imrén kívül Csete György is hozzátartozik, akit én gyerekkoromból ismerek, ő tervezte Orfűn a mostanra műemlékké nyilvánított forrásház épületét a Vízfő-forrásnál, ahol akkor a szüleim dolgoztak. Pakson pedig a tulipános házakat.- Igen, és milyen nagy port kavart fel akkor. Az Élet és Irodalom hasábján volt egy nagyon komoly vita, amelyet tulipános vitaként emlegetnek, és a mai napig tanítják ezt az építészettörténet részeként. Komoly, a művészeti életben elismert emberek nyilvánították ki a véleményüket az akkori magyar építészetről a téma kapcsán. Olyan volt ez, mintha követ dobnának az állóvízbe. Csete Györgyöt ennek kapcsán nagyon meghurcolták, ráment a pécsi irodája is. Az akkori organikus építészek szabadlelkű emberek voltak, akik nem bírtak együtt élni az akkori állami építészeti rendszerrel, az akkori hierarchiával. A Pakson megvalósult házaknál az organikus elemek, a tulipánminták, végül csak külső homlokzati díszítőelemként jelentek meg. Ők ennél többet szerettek volna a panelből kihozni.- A paksi Makovecz-épületeket ismeri?- Igen, négy épülete van Pakson. A piac a lakótelepen, a templom és két családi ház. Talán kevesen tudják, hogy Imre Pakson volt főépítész is, még a tanácsi rendszerben. Komoly beépítési terveket készített, amiket én még egyetemistaként rajzoltam, de azok nem valósultak meg. A templommal
