Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
3 Kedves Olvasók! Az Atomerőmű magazin januári lapszámának központi témájául a klímavédelmet választottuk. Egyrészt azért, mert hazánkban talán ilyenkor télen érezzük leginkább, hogy hogyan változik a klíma, látjuk, mennyivel kevesebb az igazán hideg téli nap, és hogy a gyerekeink lassan csak hírből ismerik a hógolyózást. Amit itthon kevésbé érzékelünk még, az a környezetszennyezés és éghajlatváltozás okozta ökológiai katasztrófa előszelea fagyos tél elmaradásának komoly ára lehet a jövőben. Másrészt most múlt egy éve, hogy a párizsi klímacsúcson megszületett az a nemzetközi egyezmény, amelyben a Föld országai kijelölték végre a közös célt, azt, hogy 2 °C alatt tartják a globális felmelegedés mértékét. Először fordult elő, hogy a klíma kérdésében összefogott és egyezségre jutott a világ: a tavalyi év során a bolygó lakosságának nagy részét képviselő 55 ország ratifikálta a megállapodást, köztük Magyarország is. Számos szakértővel egyetértve mi is hiszünk abban, hogy ez a megállapodás csak akkor lesz tartható, ha az atomenergia jelentős szerepet kap a jövőben is. Jelenleg kizárólag az atomerőművek képesek arra, hogy nagy mennyiségben, kiszámítható módon rendelkezésre álló elektromos áramot termeljenek úgy, hogy közben nem szennyezik a környezetet, gyakorlatilag nincs szén-dioxid-kibocsátásuk, azaz nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Köszöntő Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató Fotó: Bodajki Ákos A Paksi Atomerőmű puszta léte az elmúlt évtizedekben mai szemmel elképzelhetetlen mértékű környezetszennyezéstől, több ezer millió tonna üvegházgázt kibocsátó energiahordozó elégetésétől óvta meg az országot. Aktuális büszkeségünk, hogy ez további húsz évig még biztosan így lesz: decemberben az 1. és a 2. után az erőmű 3. blokkja is megkapta a hatóságtól az üzemidő-hosszabbítási engedélyt - ráadásul úgy, hogy ez már az elmúlt időszak másik nagy műszaki fejlesztésére, a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra vonatkozik, ami tovább csökkenti az atomerőmű amúgy is minimális környezeti terhelését. A januári lapszámban körbejárjuk a klíma és az atomenergia kapcsolatát, prof. dr. Aszódi Attilát, az atomerőmű bővítéséért felelős miniszteri biztost, fizikust, a hazai nukleáris ipar egyik legnagyobb ismerőjét pedig arról kérdeztük, hogyan alakulhat az atomenergia jövője a globális felmelegedés elleni harc árnyékában. Megnéztük emellett azt is, az egyes ember a saját környezetében mit tehet azért, hogy óvja a Földet. Bemutatjuk a Slow Mozgalmat, amely azt hirdeti, hogy a lassúság erény, és nemcsak a környezetet védjük, de saját életünkkel is jót cselekszünk, ha lefékezzük a körülöttünk rohanó világot: visszatalálunk a helyi piacra, újrahasznosítjuk a tárgyainkat, csökkentjük a fogyasztásunkat mindenféle értelemben.
