Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-01 / 3. szám
38 ATOMENERGETIKAI MÚZEUM Információáramlás oda-vissza I Beregnyei Miklós | Fotó: AEM Az atomerőmű építését nagy társadalmi érdeklődés kísérte, sok új információt kellett átadni nemcsak a téma iránt érdeklődőknek, hanem azoknak is, akiket ez a téma nem érdekelt, viszont tájékozatlanságuk kedvezőtlen hatással lehetett másokra. Ez a helyzet alapvetően kétirányú információáramlást igényel, a kedvezőbb irány az érdeklődők tábora, a kedvezőtlen pedig a közömbösek vagy ellenségesen viselkedők csoportjai. Ezeknek az elvárásoknak kellett megfelelni az atomerőmű építkezését irányítóknak már a beruházás korai fázisában is. Miután 1978 novemberében megnyílt a Kishegyen a Munkásművelődési Központ, az építkezés iránt érdeklődőket - akiket a TIT és az IBUSZ szervezett Paksra - a művelődési központban fogadták az erőműves szakemberek, filmet vetítettek, kérdésekre válaszoltak, majd buszra szállva megtekintették az építkezést. Ezt a közvetlen információáramlást segítette elő bővült lehetőséggel az 1995-ben megnyílt Tájékoztató és Látogatóközpont, ahol alapvető ismeretekhez jutnak a látogatók. Az új ismeretek birtokában vehetnek részt az üzemlátogatáson, majd az Atomenergetikai Múzeum megtekintésével zárul a bővített ismeretátadási program. A múzeum szerepe többrétegű, mert a gyűjtött tárgyak bemutatásán túl, még kutatja a múltban alkalmazott tömegtájékoztatási módszereket is. Jó példa erre az a kutatási program, amelyet a múzeum néhány munkatársa folytat mártöbb mint egy éve. A program munkacíme: Tömegtájékoztatás az atomkor hajnalán. Mi az érdekes ebben a témában? Mire kíváncsiak a kutatás résztvevői? Arra keresik a választ, mi tette lehetővé, hogy az 1954-ben elindult hazai izotóphasználati programot követően, alig tíz év elteltével, már a hazai atomerőmű építéséről tájékoztatják a lakosságot. Egy teljesen új technika-technológia szavait, fogalmait kellett megismerni és megismertetni - súlyosbítva Hirosima árnyékával -, amely feladat komoly tömegtájékoztatási eszközöket igényelt, az információ áramlása több szinten történt. Tudósoknak, mérnököknek és más szakembereknek kellett felkészülniük az elsajátított új ismeretek többszintű átadására. A téma feldolgozásához hatalmas mennyiségű korabeli könyvet, újságot, szaklapot, diát és aprónyomtatványt kell áttekinteni, majd a hatalmas anyagból egy könyvre való mennyiséget szelektálni. Kellő távolságból visszatekintve, például az ófalui eseményekre, képet alkothatunk azokról a nyílt és informális csatornákról, amelyek alkalmazása döntött ebben a kérdésben. Elgondolkodhatunk azon, milyen információs csatornákat kell alkalmaznunk, kiket és mikor kell elsőként tájékoztatni egy olyan ügyben, amely egy egész társadalmat érint. Az Atomenergetikai Múzeum az atomenergetikával kapcsolatos információ átadására a különböző korosztályok számára szervezett programjaival is felkészült: 5-99 éves korig minden korosztályt a megfelelő információs szinten ér el. Az atomenergia hosszú távú felhasználása kapcsán elengedhetetlen a lakosság minél szélesebb körű, közérthető tájékoztatása.
