Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-01 / 2. szám
42 ATOMTÖRTÉNELEM Oroszország nukleáris energetikája válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 16. rész Kimpián Aladár ny. főmérnök | Fotó: internet Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A 25 000 t körüli vízkiszorítású atomjégtörők vízbe merülő részeinek - a 6-7000 m2 fenék- és oldalfelületnek, a jégtörő orrnak, a három hajócsavarnak és a kormánylapátnak - a karbantartására, javítására szolgálnak a báziskikötő úszó szárazdokkjai. Az északi-jeges-óceáni flotta esetében a báziskikötő a Kola-félszigeti Murmanszk, a Golf-áramlat hatására télen is jégmentes Kolaiöbölben. A mintegy 200 m hosszú, kb. 35 m belső szélességű dokk mindkét vége nyitott. Úgy süllyesztik, hogy oldalfali és fenéktartályaiba vizet töltenek. Miután a hajó beúszott, és mindkét oldalon kitámasztották, addig szivattyúzzák ki a sülylyesztővizet a tartályokból, amíg a dokk padlózata a hajóval együtt biztonsággal szárazra nem kerül. A dokk padlózatán zsámolyok vannak; a hajótest ezekre ül, hogy a fenékhez is hozzá lehessen férni. Mindkét oldalfal tetején nagy teherbírású daruk közlekednek a karbantartási műveletek kiszolgálására. A dokk több MW teljesítményigényű fogyasztóit - a darukat, szivattyúkat, munkagépeket, fűtést, világítást -, valamint a hajó önfogyasztását a kikötő rakpartjáról középfeszültségű repülőkábelen látják el. (A képen a dokk előtt egy külön úszódaru áll, amely a A Tajmir atomjégtörő a murmanszki kikötő egyik úszó szárazdokkjában [1] A SzovjetszkijSzojuz atomjégtörő a murmanszki kikötő úszó szárazdokkjában [2]
