Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
Fotók; Internet Fotó: Wikipedi 2016. április 23 mym paksi atomerőmű Számolj utána! Fiatalok a terror ellen A bravúros adatmentésekről híres Széchenyi-díjas üzletembert, Kürti Sándort új oldaláról ismerhettük meg Szegeden - mint kiderült, régi mechanikus számológépeket gyűjt, javít, restaurál. Elhatározta, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé teszi „hobbijának” gyümölcseit, az energiatakarékos, áram nélkül, 200 éven keresztül pontosan működő, nélkülözhetetlen irodai berendezéseket. Szegeden, az AGORA kultúrközpontban, ahol a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által létesített és fenntartott Informatikatörténeti Kiállítás is található, kaptak helyet a mechanikus számológépek legérdekesebbjei, a 40 darabból álló gyűjtemény. A tulajdonos atyai szeretettel beszélt gépeiről: hol találta, ki használta, milyen elven, hogyan működik, mire képes, kellett-e javítani. A különböző mechanikájú gépek, a leghíresebb gyártók képviselik magukat a kollekcióban, mint az Odhner, Brunsviga, FACH. Mindegyiknek külön története van. Wilhelm Schickard (1592-1635), a thübingeni egyetem matematika-, csillagászat- és hébernyelv-profeszszora 1623-ban leírt egy kapcsolódó fogaskerekekkel működő számológépet. A Kepler-hagyaték átvizsgálásakor találták meg 1957-ben, és az IBM 1960-ban megépítette - működőképesnek bizonyult. Az első ismert mechanikus számítógépet, amely fogaskerekekkel tudott összeadni, kivonni, és a „túlcsordulást” is kezelte, Blaise Pascal (1623-1662) francia tudós szerkesztette 1642-ben. Gottfried Wilhelm Leibnitz (1646-1716) egy váltótárcsával tökéletesítve 4 alapműveletessé fejlesztette 1671-ben. Az első sorozatban gyártott (1000 db) számológépet Charles Xavier Thomas de Colmar (1785— 1870) francia festő, feltaláló, hadtápparancsnok tervezte meg (1821). A kiállítás legrégebbi darabja egy amerikai gyártmányú Burroughs összeadógép (1892), mely nyomtatni is tudott, ez Füzesabonyból került a gyűjteménybe. David Sundstrand (1880-1930) svéd feltaláló Amerikában szabványosította a billentyűzetet 1914-ben (nemzetközi tízes) - korábban minden helyi értékhez külön billentyűoszlop tartozott. Theophil Odhner (1845-1905) svéd feltaláló új elven, változó fogszámú fogaskerékkel, így jelentősen kisebb mérettel működő számítógépéhez Szentpéterváron gyárat alapított. A forradalom, az államosítás után Felix márkanéven tovább gyártották. A volt tulajdonos visszaköltözött Svédországba, ismét világhírű gyárat alapított. A megvásárolt licencek alapján más-más néven nagy sikerrel többen gyártották még az 1960-as években is. gyulai Erasmus Plusz Litvánia fővárosában, Vilniusban, az Erasmus Plusz program keretein belül hatfős csapattal képviseltük Magyarországot 2016. február 11-től 18-ig. A programban, amely a„Fiatalok a terror ellen"téma jegyében telt, 6 ország vett részt (Szlovénia, Bulgária, Lettország, Észtország, Magyarország és a befogadó ország, Litvánia). A Balkán és északi államok képviseletében különböző korú és eltérő érdeklődési körrel rendelkező résztvevők érkeztek. Az egyhetes nemzetközi találkozó során a terror és az erőszak különböző oldalait ismertük meg. Ötfős, nemzetiségtől független csoportokba álltunk össze, és egy adott területen felmerülő problémakörhöz kapcsolódó megoldást dolgoztunk ki. A program fő célja a mindennapi és világszerte észlelhető erőszak, terror, elnyomás és kirekesztés fizikális és lelki jelenlétére való rámutatáson alapult. Az itt eltöltött napok során nemcsak a témához, de saját magunkhoz is közelebb kerültünk, egyfajta önismereti tréningként is jellemezhető. Az első napot és estét bemutatkozással, illetve ismerkedéssel töltöttük. Ezt követően mindennap változatos programok és feladatok vártak minket, amelyek során jobban megismertük magát a témát, Vilniust és Litvániát. A programban részt vevő országok bemutatására a harmadik „Nemzetközi Kulturális Esten" került sor, ahol a magyar stand bizonyult az egyik legnépszerűbbnek. A hazai ízek, a magyar táncok és híres felfedezések igazán elnyerték mindenki tetszését. A program kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy a terror szó általános jelentésétől elvonatkoztatva új mélységekben tárjuk fel a témát. Számunkra még érdekesebbé tette ezt az időt az is, hogy a különböző országokból származó, mégis részben azonos kultúrával, gyökerekkel rendelkező emberek mind máshogy, más szemszögből élik meg nemzetük történelmét és sorsát. Emellett közös vonásaink, gyökereink összekötnek minket függetlenül attól, hogy melyik országban élünk. Sok tapasztalattal, pozitív élménnyel, új ismerősökkel és új barátokkal gazdagodtunk. A jövőre nézve még több találkozás, látogatás szerepel mindenki tervei között. Kern Ágnes GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Árki István (1947-2016) 2016. február 25-én, életének 69. évében elhunyt Árki István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1947. november 6-én született Madocsán. 1986. január 2-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2004. december 31-én történő korengedményes nyugdíjazásáig a Minőség-ellenőrzési Osztályon dolgozott rendszerfelügyelő munkakörben. Temetése 2016. március 7-én, a madocsai temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Oláh Lajosnál 1943-2016) 2016. március 4-én, 73 éves korában elhunyt Oláh Lajosné, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1943. április 9-én született Szekszárdon. 1982. október 25-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1994. szeptember 16-én történő nyugdíjazásáig a Szolgáltatási Osztályon primer köri büfékezelő munkakörben dolgozott. Temetése 2016. március 22-én, a dunaszentgyörgyi temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Kissné Farsang Erika
