Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
2016. április 15 <Q> mym paksi atomerőmű „Ezt az életmódot nagyon szerettem" Interjú Neukum Zoltánnal (MVM Csoport Életmű díj - 2015) Neukum Zoltánt meglepte, hogy tavaly év végén az MVM Életmű díjában részesült, ugyanakkor szavai szerint nagyon jól is esett neki az elismerés. Mint fogalmazott:- Sok mindenre gondoltam, de erre nem, és már az is nagy örömömre szolgált, amikor megtudtam, hogy előterjesztett az MVM OVIT, hiszen ez azt jelenti, hogy a teljes vezetőség egyöntetűen szavazott rám, ami nagy megtiszteltetés. Az erősáramú villamosmérnök a Magyar Villamos Művek ösztöndíjasa volt, majd 1972-ben diplomázott, ezután pedig - mivel elmondása szerint leginkább építeni, szerelni szeretett volna - a Verteszhez szegődött, majd 26 és fél évig ott is maradt. Pályafutásáról beszélve elmondta:- Létesítménymérnökként kezdtem, többek között az algyői gázmező villamos berendezéseit terveztük, gyártottuk és szereltük. Egy idő után a munkák irányítását végeztem Budapestről. Ez akkor azt jelentette, hogy a terveztetéstől a gyártatásig, ellenőrzésig, üzembe helyezésig minden munkát egy személyben irányítottam. Volt egy kalandos és szép időszak is, amikor a Vertesz egy vietnámi megrendelést teljesített, nekem pedig sokat kellett utaznom ezért a Távol-Keletre, amit azóta is nagyon kedvelek. Ezután kerestek meg azzal, hogy Pakson az atomerőmű villamos-, irányítástechnikai szerelését kellene irányítani, ami engem azért lepett meg, mert akkor a vállalatnál már volt nyolc-tíz olyan középvezető, aki már épített erőművet. Kérdésemre, hogy miért nem közülük kérnek fel valakit, az volt a válasz: mert itt mindent máshogyan kell csinálni, mint egy hagyományos erőműben. Még nem voltam harmincéves, amikor lent találtam magam Pakson egy harmincfős kirendeltség élén, amely két év leforgása alatt ezer főre duzzadt. Neukum Zoltán elmondása szerint nagy szervezési kihívást jelentett az, hogy viszonylag kis területen több ezer munkás dolgozott, egyidejűleg.- Akkor hívtam segítségül a számítástechnikát, az egész munkaszervezést feltettük egy kis számítógépre, talán a cégnél először. Erre azért is volt szükség, mert hatalmas adatmennyiséget kellett kezelni. Például egy hagyományos erőműnél kell ezer mérés, itt a hatszorosára volt szükség. Néhány száz villamos hajtású tolózár helyett kettőezret kellett szerelnünk. Az 1. blokk befejezéséig minden nap találkoztunk valami újdonsággal, amit nekünk kellett megoldani, kitalálni és kivitelezni. Ugyan az orosz kollégáktól nagyon jó szaksegítséget kaptunk, de számos esetben prototípusmegoldásokat alkalmaztunk, többek között azért is, mert új biztonsági filozófiának kellett megfelelni: a paksi volt az első VVER-blokk, amelyben a primer kört hermetikusan bezártuk. Miután 1982-ben elkészült az 1. blokk, Neukum Zoltán a következő évben a Vertesz műszaki igazgatója lett Budapesten, de továbbra is felelt a létesítményért. A céget 1991-ben privatizálták, a szakember pedig 1999-ben ment át az OVIT-ba, ahol, mint mondja:- Hozzáláttunk az átviteli hálózat rekonstrukciójához. Távvezetékek, alállomások fejújítását, az irányatási rendszer lecserélését 2010-ig elvégeztük. Ez szintén szép és embert próbáló feladat volt. Néhány évig tanácsadóként segítette az OVIT munkáját, azóta a Budapesti Műszaki Egyetemen tanít.- Két leányom van, egyik sem lett műszaki. Valószínűleg azért, mert ez a szakma inkább fiúknak való, bár ismerek a területen kiváló képességű hölgyeket, de azért ez egy ország-világ járó munka. Még műszaki igazgatóként is heti két napot vidéken töltöttem, mert a helyszínen kell lenni, és adott esetben ott meghozni a szükséges intézkedéseket a vevőkkel, kollégákkal. Bár a család nem nagyon örült annak, hogy mondjuk hétfőn elutaztam Paksra, és csak szerdán kerültem elő, de végül is megszokták. Mindazonáltal én ezt az életmódot, ezt a tevékenységet nagyon szerettem. MVM Fiataljaink Bemutatjuk Feil Dávidot, a Létesítmény Üzemeltetési Osztály technológusát Dávid a család harmadik gyermekeként született Szekszárdon, 1988-ban. Gyermekkora óta Pakson él, általános iskolai tanulmányait a Móra Ferenc Általános Iskolában végezte. Ezt követően az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium környezetvédelem-vízgazdálkodás szakán tanult tovább, az érettségit követően itt szerzett nukleáris energiaipari technikusi végzettséget. A középiskola elvégzése után a veszprémi Pannon Egyetem környezetmérnöki szakán folytatta tanulmányait. Ezután kisebb paksi kitérő következett, majd Dávid útja Németországba vezetett, egy épületszigeteléssel foglalkozó vállalkozás alkalmazottjaként Frankfurt környékén dolgozott. A közel féléves külföldi kaland után 2011-ben adódott először lehetősége az atomerőműben dolgozni. A Létesítmény Üzemeltetési Osztály szervezetéhez vették fel technológusként, ekkor még mint atomixes, 2014. június 1. óta pedig az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalója. Dávid feladatai közé tartozik a létesítmény parkolóinak gondnokolása, amelybe beletartozik a tisztaság, a parkolási rend ellenőrzése, a rendszámtáblajelzések legyártása, kihelyezése. Felügyeli az üzemi terület udvarterének tisztaságát, a szelektív, illetve kommunális hulladék gyűjtését. Kezeli a folyosókon és az irodák előtt kihelyezett névtáblákkal kapcsolatos igényeket, koordinálja legyártásukat és kihelyezésüket. Ezeken túlmenően végzi az üzemterületi irodahelyiségek, létesítmények bérleti szerződéseinek véleményezését, a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos változások adminisztrálását, munkaterületek, létesítmények átadás-átvételét. Dávid szerencsésnek érzi magát, hogy jelenlegi munkahelyén dolgozhat, hiszen mindig is olyan munkát szeretett volna végezni, ami sokszínű és változatos, az egész napos, számítógép előtt történő munka a legkevésbé sem testhezálló számára. Munkahelyén kollégái barátságosan fogadták, az első perctől minden segítséget megkapott a gyors beilleszkedéshez, a közösség, a hangulat, a kollégákkal való viszonya azóta is kiváló. A munka mellett a továbbtanulást is fontosnak tartja, a közeljövőben szeretné folytatni a környezetmérnöki szakon megkezdett tanulmányait. Dávid szabadidejének jelentős részét barátaival tölti, akikkel rengeteg szabadidős programot szerveznek. Hobbija az autószerelés, szeret horgászni, kedvenc sportja a wakeboard, amelyet nyaranta Dunaharasztiban és Siófok-Szabadifürdőn szokott űzni. Dávid jelenleg szüleivel él Pakson, barátnőjével a közeljövőben tervezik közös otthon, egy családi ház vásárlását. Mindenképpen szeretnének a közelben letelepedni, a nyugalom és a Duna közelsége miatt elsősorban Madocsa és környéke lehet a fő célpontjuk. Krausz Attila Fotó: MVM
