Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
4 mym paksi atomerőmű 2016. április Miben különbözik Fukushima Csernobiltől? Márciusban és áprilisban emlékezünk a világ két legnagyobb nukleáris balesetére: a fukushimai atomerőműben 5 éve természeti katasztrófa, míg 30 éve Csernobilban emberi mulasztás okozott az INES-skálán 7-es szintű, azaz nagyon súlyos balesetet. A megegyező besoroláson túl a két katasztrófa kiindulópontja, rövid és hosszú távú hatása, kimenetele jelentősen különbözik, illetve egy dolog egészen biztosan közös még bennük: részletes elemzésük, a hozzájuk vezető hibák és katasztrófák áttekintése fejlődésre, a biztonság növelésére, a kockázati tényezők csökkentésére taníthatja a világ nukleáris intézményeit és szakembereit. Kategória Fukushima Daiichi Csernobil A baleset időpontja 2011. március 11. 1986. április 26. Elsődleges ok Természeti katasztrófa és elégtelen védelem Emberi hiba és tervezési hiányosságok Baleset részletei Egy 9.0 erősségű földrengés és két, ezt követő szökőár (10-15 méter magas) károsította az erőmű nagyon alacsony magasságban elhelyezett energiaellátó rendszereit, valamint a hőelnyelő közeg rendszereit, ezáltal a hűtést biztosító rendszerek elvesztését okozva. Ezt gázrobbanások követték, így a pihentetőmedencék vízszintje lecsökkent, bár maguk a medencék nem károsodtak. A csernobili atomerőműben nem az előírásnak megfelelően üzemeltették a reaktort, ami kontrollálatlan reaktormegfutást eredményezett, amit gőz-és hidrogénrobbanás követett, valamint hosszan tartó tűz alakult ki a reaktorban. A balesetet hat kritikus emberi hiba okozta, melyekbe beletartozott az automatikus védelmek, valamint az üzemzavari biztonsági hűtővízrendszer kikapcsolása, továbbá a biztonsági kultúra hiánya. A robbanások a zónából radioaktív kibocsátást eredményeztek a reaktorzónából a magas légkörbe majd Kelet- és Nyugat-Európa irányába legalább 10 napon át* INES-besorolás 7. szint - nagyon súlyos baleset 7. szint - nagyon súlyos baleset Reaktorok száma Hat; de csak három érintett Négy; de csak egy reaktor érintett Reaktorok típusa Forralóvizes reaktorok (BWR-3 és -4). Csernobillel ellentétben a fukushimai erőmű rendelkezett konténmentszerkezetekkel, amelyek megakadályozták a sugárzó anyagok nagy részének kiszóródását. Ezenkívül a fukushimai reaktorok nem tartalmaztak gyúlékony grafitot. Régi szovjet grafitmoderátoros reaktor (RBMK). A grafit miatt rendkívül gyúlékony volt. A reaktor nem rendelkezett robusztus konténmentszerkezettel, és semmi nem állt útjában a radioaktív anyagok légköri szétszóródásának. Radioakív kibocsátás A francia IRSN (Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet), egy 2012 márciusában kiadott jelentésében úgy becsülte, hogy a fukushimai baleset körülbelül 10%-a a csernobili kibocsátás radiológiai ekvivalensének, és körülbelül 5%-a a Csernobil által elszennyezett területeknek. 12 millió terabecquerel***** Baleset-elhárítás A japán hatóságok korai intézkedéseket hoztak a lakosság kitelepítésére, kálium-jodid kiosztására, a közlekedés korlátozására és a régióból származó élelmiszerek kereskedelmével kapcsolatban* A szovjet hatóságok elmulasztottak azonnali intézkedéseket hozni a környező lakosság védelme érdekében: nem voltak korai és széles körű védelmi intézkedések, mint például kálium-jodid kiosztása vagy az érintett területen az élelmiszerek felügyeletére vonatkozó korlátozások* Kitelepítési zóna 20 km; 20-30 km önkéntes zóna, és öt település a kitelepítési zónán kívül (a kitelepítési intézkedés bizonyos területeken visszavonva)** 30 km Kitelepítettek száma 150 000*** A hatóságok 1986-ban körülbelül 116 000 embert telepítettek ki az atomerőmű környezetéből, és ezt követően áttelepítették őket, majd 1986-ot követően körülbelül 220 000 embert Fehéroroszországból, az Orosz Köztársaságból és Ukrajná|^q| ***** Kapcsolódó halálesetek A sugárterhelés miatt bekövetkező haláleset a balesetből eredő sugárzásnak kitett munkavállalók vagy a környező lakosság körében nem volt megfigyelhető.*** A bizonyítottan a balesetből adódó sugárzás miatt bekövetkezett halálesetek száma jelenleg 62.***** Hosszú távú egészségkárosodás A lakosságot ért sugárterhelés mind az első évben elszenvedett terhelést, mind az élettartamra vetített terhelést tekintve alacsony, vagy nagyon alacsony kategóriába sorolható. Sem a jelenleg élő lakosság, sem leszármazottaik körében nem várható a sugárzásból eredő egészségügyi hatások gyakoriságának kimutatható mértékű növekedése. A legjelentősebb egészségügyi hatások a földrengés, szökőár és a nukleáris baleset okozta lelki és társadalmi trauma, valamint az ionizáló sugárzások vélt kockázataival kapcsolatos előítéletek és félelmek. *** A fehéroroszországi, orosz köztársasági és ukrajnai lakosság körében egészen 2008-ig több mint 6000 pajzsmirigyrákos megbetegedést diagnosztizáltak a baleset idején sugárzást elszenvedett gyermekek és fiatalkorúak körében. (2005-ig 15 haláleset).**** Jelenlegi állapot A reaktorok állapota stabil. A 4. blokki pihentetőmedencében tárolt üzemanyag-kazetták eltávolítását 2014-ben fejezték be. A 3. blokkon intézkedések történnek a sugárzás csökkentésére, folyik a 2. blokki reaktorépület bontása és az üzemanyag eltávolításának előkészítése. Az 1. reaktorblokkon 2011-ben kialakított burkolatot 2015-ben ideiglenesen lebontották az üzemanyagnak és a törmeléknek a reaktorépületből és a pihentetőmedencéből való eltávolítása érdekében. Az 1-3. blokkokból a légkörbe kikerülő sugárzás drasztikusan lecsökkent, és 2013 júliusában a közvetlenül a baleset után mért érték 1/80 milliomod része volt. A szennyezett víz szivárgásának megakadályozására is intézkedéseket hoztak, mint például a talajvíz kiszivatytyúzása, jégfal kialakítása, valamint a tenger felől szivárgásbiztos falak építése. Az erőműből szivattyúzott vizet dekontaminálják.***** A sérült reaktor jelenleg betonszarkofággal van körülvéve. Egy új biztonsági védőburkolat (New Safe Confinement - NSC) kiépítése 2017-ben fejeződik be. A csernobili elzárt övezetben jelenleg radioaktívhulladék-tárolók építése folyik. Balesetet követő biztonsági fejlesztések Az EU közvetlenül a balesetet követően döntést hozott önkéntes alapon vállalt biztonsági felülvizsgálatok, úgynevezett stressztesztek bevezetéséről, amelyek célja az Európa-szerte üzemelő atomerőművek biztonságának ismételt felmérése a fukushimai baleset tükrében. Az európai atomerőművek üzemeltetői biztonsági értékeléseket hajtottak végre minden atomerőműben, és a nemzeti biztonsági hatóságok is készítettek jelentéseket az előzetes értékelésen átesett vizsgálatok alapján. A folyamat eredményeképpen egyetlen atomerőmű bezárását sem javasolták, ami igazolja Európa nukleáris létesítményeinek magas fokú általános biztonságát. A nemzeti hatóságok cselekvési terveket adtak ki (National Action Plans - NAcP) az üzemeltetők számára a biztonsági ajánlások megvalósítására vonatkozóan, beleértve kiegészítő berendezések telepítését teljes feszültségvesztés vagy a hőelnyelő közeg elvesztésének esetére; a telephelyi szeizmikus műszerek fejlesztésére vagy telepítésére; valamint tartalék üzemzavari blokkvezénylő létesítésére. Európán kívül stresszteszteket végeztek az Egyesült Államokban, Japánban, valamint az Európát környező országokban: Örményországban, Fehéroroszországban, Horvátországban, Oroszországban, Svájcban,Törökországban és Ukrajnában. A még mindig üzemelő RBMK típusú reaktorok hiányosságainak kiküszöbölésére átalakításokat hajtottak végre. Minden RBMK-reaktor szabályozó- és biztonsági kazettáinak átalakítása megtörtént, miáltal a reaktorok alacsony teljesítményen sokkal stabilabbak. Az automatikus vészleállító mechanizmusok gyorsabban működnek, egyéb biztonsági rendszereket pedig továbbfejlesztettek. Automata ellenőrző berendezéseket is telepítettek. 1989 óta a volt Szovjetunió több mint 1000 nukleáris mérnöke volt tanulmányúton nyugati atomerőművekben, és onnan is számos alkalommal érkeztek szakemberek viszontlátogatásra****** A jelenlegi atomenergetikai álláspont Japán 2014-es új energiapolitikája 2030-ig az atomenergia arányának 20%-ra történő növelését irányozza elő a teljes villamosenergia-termelésben. Négy atomreaktor már újra megkezdte működését. Jelenleg további 39 kereskedelmi reaktor újraindításának a lehetősége áll fenn, amennyiben a nukleáris hatóság ehhez hozzájárulását adja ******* Ukrajnában jelenleg 15 reaktor üzemel, és 2 van építés alatt. 2014-ben az ország villamosenergia-termelésének közel 50%-t az atomenergia adta. A kormány tervezi a villamosenergia-termelésben a nukleáris részesedés fenntartását 2030-ig, ami jelentős új építéssel jár majd******* Szakmai lektor: Szerbin Pável *Forrás: Nuclear Energy Industry (NEI) **Forrás: METI, 2015 szeptember ***Forrás: United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (UNSCEAR), Levels and effects of radiation exposure due to the nuclear accident after the 2011 great east-Japan earthquake and tsunami, 2014 »»»♦Forrás: United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (UNSCEAR) 2008. jelentés, Health effects due to radiation from the Chernobyl accident *****F0rras:TEPCO, JAIF, 2015. május és Citizens Nuclear Information Center, 2016. február ******Forrás: World Association of Nuclear Operators (WANO) »»♦»»»»Forrás: World Nuclear Association (WNA) & PRIS IAEA
