Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-03-01 / 3. szám
22 2016. március „ „ mym paksi atomerőmű Hogyan töltik napjaikat nyugdíjasaink? Amtmann Jenő és felesége, Éva Az Amtmann házaspárt interneten keresztül kérdeztem a Pakson eltöltött éveikről és a taksonyi nyugdíjas napokról.- A paksi éveinkre visszagondolva, a fiatalságunk, a tenni akarásunk, a jövőnk alapjainak a lerakása jut az eszünkbe. Jenő: - Mindketten Budapesten dolgoztunk. Én a Központi Fizikai Kutatóintézet ZR 4 Reaktor részlegén mint üzemeltető, Éva a Baromfifeldolgozó Vállalatnál mint titkárnő. Sokat hallottunk az épülő atomerőműről, és eldöntöttük, hogy elmegyünk Paksra. A vállalatnál 1977. október 21-én álltunk munkába, jómagam a Folyamatirányi Osztály mérésügyi laborjában csoportvezetőként. Ahogyan épült az erőmű, úgy szaporodtak a feladataink, és egyre bővült a dolgozók létszáma is. Feladatainkat képezte a nyomásmérők karbantartása, javítása, hitelesítése és a kezdeti időkben a kazánház üzemeltetése. Nagyon szerettem a munkámat, a kollégáimat. Fiatalok voltunk, és lelkesek, a sajátunknak éreztük az erőművet, és mindenki a legjobb tudása szerint igyekezett a munkáját végezni. Nyugdíjas éveimet 2001-ben kezdtem meg. Éva: - Az Anyagosztályon kezdtem dolgozni, majd az Üzemeltetési Főosztályon voltam adminisztrátor. A szakszervezethez 1984-ben ügyintézőként kerültem, ahol a nyugdíjba vonulásomig, 2009-ig dolgoztam. Rengeteg feladatunk volt a 25 év alatt, sok átszervezést éltünk meg. A 80-as, 90-es években az erőműben egy szakszervezet működött, a tagok létszáma meghaladta a 2000 főt. Feladatunk volt a dolgozók üdültetésének a lebonyolítása, megszervezése. A gyerekek táboroztatása, üdültetése is sok feladatot adott. Akkoriban a bizalmi hálózaton keresztül szedtük a tagdíjat. Az erőmű dolgozóinak a Jogsegélyszolgálata is a szakszervezeti feladatok körét bővítette. Nagyon sokrétű volt a munkám, szerettem az embereket, és mindent megtettünk, hogy az érdekeiket „tűzön-vízen” át képviseljük, segítsük. Emlékeimben szeretettel őrzöm a kedves munkatársaimat, barátaimat és azt a sok-sok élményt, amit a munkahelyemen kaptam. Elmondhatom, hogy 25 évet eltöltöttem egy kiváló közösségben ahol az „Egy mindenkiért - és mindenki egyért” szó szerint igaz volt! A kollégákkal a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, figyelemmel kísérem munkájukat és a magánéletüket. Nyugdíjasként 2009-ben költöztünk Taksonyba, ahol építettünk egy takaros kis családi házat. Döntésünkben, hogy Paksról elköltözzünk, a legfőbb indok az volt, hogy a Taksonyban élő testvérekhez, szülőkhöz közelebb kerüljünk, valamint Jenő szülővárosához, Budapesthez is. Gyönyörű kertünk van, nagyon szeretünk bogarászni benne. A virágok minden színben pompáznak, a rózsák tavasztól késő őszig nyílnak, illatoznak. Szabadidőnkben sokat járunk kirándulni, rendszeresen járunk színházba. Taksony 13 km-re van fővárostól, szeretjük a szépségét újra megismerni, felfedezni, hiszen a Pakson eltöltött idő alatt rengeteget változott, fejlődött a város. Közel van hozzánk Ráckeve, nagyon jó a gyógyvize, ahová rendszeresen megyünk fürödni, kezeltetni magunkat. Balatonfüredre, amikor csak lehetséges, megyünk, nagyon jó találkozni a régi kollégákkal. Az őszi és téli hónapokban Jenő kedvenc időtöltése az olvasás és keresztrejtvényfejtés. Az édesanyám 92 éves, itt lakik nálunk, de sajnos az egészsége januárban megromlott, és 24 órás ápolásra szorul. Két felnőtt fiunk van, mindketten Budapesten élnek. Attila a Samsungnál dolgozik, Balázs pedig egy kis kávézót üzemeltet a VI. kerületben, a Batthyányiörökmécsessel szemben. Nagyon finom kávéjuk, süteményük van, érdemes megkóstolni. Mindketten nagy utazók, az ország határain belül és kívül szeretik felfedezni a tájakat. Szeretettel invitálok mindenkit, hogy ismerje meg Taksonyt, a több mint 1000 esztendős településünket, nézze meg a látványosságokat. Az önkormányzat és a civil szervezetek rendezvényei szinte egész évben programokkal várják a lakosokat és az idelátogatókat (motorosmajális, főtéri esték, táncünnep, szüreti mustra...). Paksra szeretettel gondolunk vissza, hiszen ott töltöttük a fiatal éveinket, részesei lehettünk, ahogyan várossá fejlődött és otthont adott. Vadai Zsuzsa el-KÉP-esztő Szösszenetek és sztorik az erőmű egykori mindennapjaiból Nyugdíjba vonult kollégáink 2016. március „A KÖZPONTI LABOR-ban dolgozó lányainkkal sem vallottunk idén szégyent: a laborvizsgálatok módszereit brigádtagjaink kidolgozták, és azokat, melyek üzemi jellegűekké váltak, a műszakos laboránsoknak megtanították. A folyamatosan érkező új műszerek kezelését elsajátították, és azok beüzemelését elvégezték. Szinte minden üzembehelyezési munkánál, melyben osztályunk részt vett, a vizsgálatokat ők végezték. A legkiemelkedőbb munkák: a pótvízelőkészítő próbaüzem mérési program végrehajtása, savazásoknál sav- és szennyezők kimérése, olajrendszereknél víztartalom és mech.szennyezők mérése, transzformátor olajok átütés vizsgálata, nukleáris tisztaságú gyanták bevizsgálása, stb.” (Forrás: 1981 -es szocialista brigádnapló) OrbánO Györki Mihály nukleáris műszakvezető, KÁIG KAFO FKO Kissné Farsang Erika Törzsgárdatagsági elismerések 2016. február-10 éves -Laposa József GIGMMO- 30 éves -Oláh Mária ÜVIG ÜIFO ÜIO Farkasné Bagócsi Rózsa MIGNÜFORFO Tóth István ÜVIG ÜVFO RO Nyékiné Bach Éva MÍG pfo Bolla Lajos ÜVIG ÜVFO RO Szabóné Vágó Klára MIG PFO PTO Lévai Bertalan ÜVIG ÜVFO TO Pukli József KAIGÜFFO AO Vörös György József ÜVIG ÜVFO KTO Szabó Ferenc KÁIG ÜFFO HTO Makó Gábor Péter ÜVIG ÜVFO IÜO Gombai Edit BIG MINFO MEO Lipták János MIGMFOGMO Puskás Veronika HUIGHUFOMSZO Balogh Tibor MIGMFOGMO Mátis László ABKKPR-40 éves-Gergely Józsefné ÜVIG VEFOVEO Kissné Farsang Erika
