Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-02-01 / 2. szám
2016. február 17 <é> mym paksi atomerőmű Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 7. rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A teljes katonai és polgári atomipart irányító Középgépipari Minisztérium, a Minszredmas élén a sugárbetegséget kapott Vjacseszlav Malisevet 1955. február 28-án a bányamérnök végzettségű, de szintén sugárbeteg Abraamij Zavenjagin altábornagy váltotta fel, aki haláláig, 1956. december 31-ig töltötte be e pozíciót [1]. Zavenjagin 1933-37 között a Magnyitogorszki Fémipari Kombinát igazgatója, 1938-41 között a Norilszki Bányászati-Fémipari Kombinát építésének irányítója volt. 1941-től 1946-ig belügyi népbiztoshelyettesként az ipari építkezéseken működő NKVD-gulagok több tízezer fogvatartottjának munkáját felügyelte. 1945-től 1953-ig Berija első helyettese volt az atomprojekttel foglalkozó Első Főigazgatóságon (a Minszredmas elődjén), itt fő munkaterülete az uránércbányászat és az urándúsítás irányítása volt. Részt vett az atomprojekt titkos üzemei, többek között a 817 kódnevű, Cseljabinszktól 75 km-re É-ÉNy-ra lévő ozjorszki plutóniumgyártó Majak üzem és a 813 kódnevű, Jekatyerinburgtól 80 km-re ÉNy-ra lévő novouralszki urándúsító elektrokémiai kombinát helyének kijelölésében. Malisevvel együtt választották ki az atomprojekt számos más alapvető objektumának, pl. az Arzamasz-16 kódnevű, Nyizsnyij Novgorodtól 150 km-re D-DNy-ra lévő szarovi Kísérleti Fizikai Tudományos Kutatóintézetnek, a Krasznojarszk-26 kódnevű, e várostól 60 km-re É-ra lévő zseleznogorszki plutóniumgyártó Bányászati-Vegyi Kombinátnak, a Cseljabinszk-70 kódnevű, e várostól 100 km-re É-ra lévő sznyezsinszki Műszaki Fizikai Tudományos Kutatóintézetnek (a „második Arzamasz”-nak), valamint a szemipalatyinszki atomkísérleti poligonnak a helyszínét. [1] Zavenjagin volt a felelőse az Arzamasz-16-ban elkészített RDSZ-1 kódnevű első szovjet atombomba szemipalatyinszki poligonra való szállításának és ottani végszerelésének, pl. a centrális neutronforrás behelyezésének. [1] Az 1949. augusztus 29-i robbantás után Zavenjagin gépkocsival az epicentrum megtekintésére!!) indult. Az autó azonban a robbanás által kiszórt vastag porrétegben elakadt, ezért gyalog kellett viszszamennie a védett megfigyelési pontra, és eközben nagy dózisú radioaktív sugárzás érte. [1] Zavenjagin halála után a Minszredmas vezetését Borisz Vannyikov, a miniszter első helyettese látta el, majd 1957. április 30-án miniszterré nevezték ki a villamosmérnök végzettségű Mihail Pervuhin altábornagyot, aki előzőleg számos politikai, gazdasági és katonai pozíciót töltött már be: 1941-től a villamos erőművek és a villamosipar népbiztosa, 1941 közepétől az Evakuációs Tanács elnökhelyettese, a Vörös Hadsereg vegyvédelmének irányítója, 1942- től a Népbiztosok Tanácsának az atomfegyver létrehozásával foglalkozó elnökhelyettese. Ebben a pozíciójában ő volt az urándúsítás alapanyagául szolgáló urán-hexafluorid (UF6) előállításának felelőse, az RDSZ-1 kódnevű első atombomba szemipalatyinszki kipróbálásának helyszíni irányítója. Miniszteri kinevezése előtt a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese volt. Felsorolt pozícióiban szerzett érdemei dacára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1957. június 22-29. közötti rendkívüli plénumán úgy tekintették, mint aki csatlakozott a Nyikita Hruscsov elmozdítására sikertelenül törő, Malenkov-Kaganovics-Molotov fémjelezte ún. „pártellenes csoport”-hoz, és ezért beosztásaiból - így 1957. július 24-én középgépipari miniszteri tisztségéből is - felmentették. Pervuhin utóda a Minszredmas élén 1957. július 24- től Jefim Pavlovics Szlávszkij, addigi első helyettese lett. Forrás: 1. https://ru.wikipedia.org/wiki/HYPERLINK “https://ru. wikipedia. org/wiki/3aeeHneuH,_ AepaaMuü_naenoem”3a6eH}teuH,_A8paaMuü_ naenoeuH 2. https://ru.wikipedia.org/wiki/HYPERLINK “https://ru.wikipedia.org/wiki/nepeyxuH, _Muxaun_ reopeue6UHnnep6yxuH,_Muxaun_reopeueem Kimpián Aladár ny. főmérnök Abraamij Zavenjagin Mihail Pervuhin Az ördög nem alszik! Ha támad az influenza A tél közepe, második fele sajnos a meghűléses, fertőző betegségek, köztük az influenza „szezonja” is. Nem véletlenül: erre az időszakra sokak immunrendszere elfogyasztja tartalékai jelentős részét és veszít ellenálló képességéből. Az egyszerű náthától a vírusos megbetegedésekig többféle veszély leselkedik ránk, s egyiket sem szabad könnyelműen venni. Az influenza szövődményei egytől egyig súlyos, akár életveszélyessé válható betegségek, ezért már az influenza tüneteinek első jelentkezésekor érdemes megkezdeni a kezelést - írja például a webbeteg.hu. Az influenza kezdeti tünetei elsősorban a láz, a hidegrázás, a rossz közérzet, a fejfájás és az izomfájdalom. Az influenzás megbetegedések és a megfázás vagy nátha között az egyik legjellemzőbb különbség, hogy míg az influenza panaszai hirtelen jelentkeznek, addig a náthás beteg állapota lassan rosszabbodik. Az influenza esetében igen magas láz alakulhat ki, erős fejfájással és végtagfájdalommal, ugyanakkor rendszerint tüsszögés nélkül. A megfázás esetén általában alacsonyabb láz vagy hőemelkedés alakul ki, nem jellemző tünet az izomfájdalom vagy a fejfájás, ugyanakkor vezető panasz lehet a tüsszögés. Az influenza szövődményeként felnőttek esetében kialakulhat többek között bakteriális tüdőgyulladás, krónikus hörghurut, agyhártya- és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség, valamint különféle anyagcsere-betegségek. Gyermekeknél jellemzőbb a gennyes középfülgyulladás, az asztma, a lázgörcs, a vakbélgyulladás gyanúját keltő hasfájás, valamint a szív- és vázizomgyulladás. A krónikus betegeknél influenzás megbetegedés esetén az alapbetegség állapotromlása jöhet létre. Az ijesztő felsorolásból is látszik: jó vigyázni még az enyhébb - vagy annak tűnő - megbetegedésekkel is. A megelőzés, mint általában, itt is alapvető fontosságú. Ennek kiemelt módja a védőoltás évenkénti igénybevétele, különösen az idősek, a krónikus betegek, a sérült immunitásúak és a környezetükben tevékenykedő, illetve a zsúfolt közösségekbe járó emberek esetében (már féléves kortól adható influenza elleni oltóanyagok is rendelkezésre állnak). További egyszerű prevenciót jelent zsúfoltabb helyek lehetőség szerinti kerülése, valamint a megszokottnál gyakrabban végzett kézmosás, hiszen a cseppfertőzés nem feltétlenül köhögéssel vagy tüsszentéssel, hanem nagymértékben tárgyak és kezeink közvetítésével terjed. És persze az immunrendszer erősítését, a szervezet vitaminszükségletének pótlását is az elsők között kell említeni, amit elsősorban természetes módon, azaz gyümölcsök és zöldségek (például citrusfélék, savanyú káposzta) fokozott fogyasztásával célszerű tenni. Az influenza kezelése - vírusfertőzésről lévén szó - elsősorban tüneti kezelést foglal magába. Fontos a helyes lázcsillapítás, szükség esetén fájdalomcsillapítás és az ágynyugalom. Mindezek mellett erősen ajánlott a bő folyadékfogyasztás és - a megelőzéshez hasonlóan - a megfelelő vitaminellátottság, lehetőleg nagy adag C-vitaminnal. Léteznek speciálisan az influenza vírus elleni gyógyszerek is. Ezeket a szövődmények tekintetében olyan erősen veszélyeztetetteknek javasolják megelőzés vagy kezelés céljára, akiket nem lehet védőoltással megvédeni. Az antibiotikumok felhasználásával kapcsolatban az egyik leggyakoribb probléma, hogy a korábbról megmaradt gyógyszerrel egy később jelentkező megbetegedést - például az influenzát - próbálja meg valaki házilag kezelni. Ennek azonban csak a baktérium okozta szövődmények esetében van értelme, hiszen - mint említettük - az influenza kórokozója vírus, az antibiotikumra nem reagál, sőt akár káros is lehet az indokolatlan antibiotikum-használat. Prancz Zoltán Fotó: internet
