Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-12-01 / 12. szám
14 ATOMENERGETIKAI MÚZEUM Megvilágítjuk a lényeget Atomenergetikai Múzeum | Fotó: Bodajki Ákos Ha fizikaórára vagy fizikabemutatóra érkeznénk a múzeumba, minden bizonnyal megtudhatnánk, hogy a fény emberi szemmel érzékelhető, elektromágneses sugárzás. Az még valószínűbb, hogy erre látványos, érdekes kísérletek bemutatása révén derülne fény. Megfigyelhetnénk, hogyan jönnek létre interferenciaképek üveglemezen, hogyan találkoznak a fényhullámok rácson, vagy éppen hogyan lehet prizmával a napfényt színeire bontva kis „szivárványt" létrehozni. De nemcsak a fizikaórákon, hanem a múzeum többi programja és foglalkozása során is érdekes dolgokat tudhatunk meg. A múzeumba érkező gyerekek, kis ovisok is játékosan ismerik meg az atomerőmű működését, jelentőségét, tanulnak meg sok érdekességet: például azt is, hogy lesz fény a háztartásokban. A gyerekek azt is megtapasztalják, hogy a legtöbb információt a látás útján, a fény segítségével szerezzük. A fény a szemünkbe közvetlenül a fényforrásból vagy a tárgyakról való visszaverődés után jut. A fizikashow, a fényes kísérletek és a programok után a múzeumi tárlat anyagait is szemügyre véve találhatunk jó néhány, a fényhez köthető tárgyat is. ívlámpa Humpry Davy 1813-ban fedezte fel, hogy ha egy nyitott áramkört két szénrúddal zár, és ezt követően a két szénrúd végeit egymástól kis mértékben eltávolítja, akkor a rés íve erős fényt kap. Az eszközt, melyet az elektromos világítás területén először használtak elterjedten, ívlámpának nevezték. Magyarországon a Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztálya foglalkozott ívlámpák gyártásával. Az első munkájukat Zipernowsky tervei alapján készítette a gyár. A szénrudas ívlámpákat egy 56 V feszültségű, 12 A áramerősségű egyenáramot termelő dinamóval táplálták meg.
