Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-11-01 / 11. szám
18 ATOMTÖRTÉNELEM Oroszország nukleáris energetikája Válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 14. rész Kimpián Aladár ny. főmérnök | Fotó: internet Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A Lenin atomjégtörő építési és kedvező üzemeltetési tapasztalatai alapján határozatot hoztak egy több hajóból álló atomjégtörő-osztály megépítésére, amelynek tagjai képesek biztosítani az Északi-tengeri Hajózási Útvonal folyamatos, egész éves használatát. Az osztály első tagját „Arktyika" névre keresztelték. 1971. június 3-án adták ki a megbízást a leningrádi Baltyijszkij Hajóépítő Üzem (EaATMÜCKnn CyAOCTpoMTeAbHbm 3aBOA) részére, 1972. december 26-án bocsátották vízre a hajótestet, és 1974. december 17-én fejezték be sikeresen a próbautat. A szükséges formaságok után 1975. április 25-én sorolták be az Északi-tengeri Flotta állományába, és vonták fel rá az állami zászlót [1], azaz ekkor helyezték üzembe a második generációs atomjégtörő-család első, típusteremtő tagját. A teljes átfutási idő tehát nem egészen 4 év volt. vízkiszorítás 23 4601 hosszúság/szélesség/merülés 147,9/29,9/11 m meghajtó teljesítmény 49 MW sebesség vízben 28,5 csomó (38,5 km/h) jégtörőképesség 2,8 m legénység 150 fő Az Arktyika atomjégtörő fő műszaki jellemzői [1]:
