Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-10-01 / 10. szám
RÉGI MOTOROSOK 35 a víz-, fűtésműhelyben. 127 ember fordult meg itt ez idáig. Sajnos nagyon sokat elkísértem utolsó útjára is. Akkor még ügyeletet nemcsak az erőműben adtunk, hanem a lakótelepi épületekben és lakásokban is. Rengeteget dolgoztunk a városnak (sportcsarnok, ASE étterem stb.) és több környékbeli önkormányzatnak is. Mi szereltük a fűtést a németkéri, tolnai, bölcskei sportcsarnokokba. A madocsai iskola konyhai vízszerelését is mi csináltuk. Németkér külön megragadt bennem, mert olyan hideg volt a sportcsarnok reggelente, hogy focizással melegítettük be magunkat, hogy neki tudjunk állni dolgozni. Talán mi ismertük és ismerjük a legjobban az erőmű épületeit, helyiségeit, ezáltal a dolgozóit is, mivel mi mindenhol járunk. A szekunder és primer kört egyaránt. Télen a fűtés, nyáron a hűtés, vizesblokkok és fürdők is vannak szép számmal. Nem a mi feladatunk a legfontosabb az erőműben, de hamar jön a hibanapló, ha valami nem jól vagy egyáltalán nem működik.- Hogyan alakult az erőműves pályád a későbbiekben?- 2015-től más feladatot kaptam. Karbantartási műszaki ellenőrként dolgozom. Feladatom a munkák koordinálása, ellenőrzése és az elvégzett feladatok fényképes dokumentálása. Későbbi terveimben továbbra is az eddigi szakmámmal szeretnék foglalkozni. Van egy vállalkozásom is. Mindennap a munkám végeztével igyekszem haza, és folytatom a következő délutános műszakkal, a víz-, fűtésszereléssel. Nagyon szeretem a precíz munkát, az igényes megbízót és a szakmai kihívásokat. Tulajdonképpen az én szakmám az én hobbim is.- Közösség, család, szabadidő, hobbi? Mit jelentenek számodra?- Télen, amikor több a szabadidőm, járok röplabdázni a fiatalokkal a madocsai sportcsarnokba. Nyáron pedig futni és kerékpározni szoktam. Állandó versenyben vagyok saját magammal. Nagyon illik rám a rovat címe, mivel duplán vagyok régi motoros, ugyanis a másik hobbim a motorozás. Egy nagyobb társasággal rendszeresen járunk motortúrákra. Kívülálló szemében a motorosok közötti összetartás felfoghatatlan, de egy nagyszerű dolog. A motorosklubban, amelynek tagja vagyok, tizennégyen vagyunk. Felkeressük a Magyarország környéki országok magyarlakta városait, falvait. Erdélybe rendszeresen, általában évente megyünk, de Kárpátalján és Szerbiában is sokat jártunk már. Megjártuk motorral a Krím-félszigetet, Krétát, tavalyelőtt pedig már másodszor voltunk Lengyelországba. Az idei úti célnak Svédországot határoztuk meg.- Ha visszatekintesz az elmúlt évekre, mit tartasz a legfontosabb dolognak az életedben?- Egy a lényeg, nem minden a szerencsén múlik, hanem a „felülről jövő vezetés" műve. Nagyon hálás vagyok mindenért, amiben részesültem az életem során. Azt, hogy ide kerülhettem az erőműbe és nagyon jó szakmában dolgozhattam, amit nagyon szeretek. Itt dolgozhattam 34 évig. Örülök a családomnak, és annak hogy csodálatos unokáim vannak. Lacinak egy fia és egy lánya van. Sajnálatára fia Angliában, lánya Németországban él, de nagy öröm, hogy van már két-két unoka is. Az a terve, ha elmegy nyugdíjba, megszervezi, hogy az unokák a nyári szünetet itt tölthessék náluk, a nagyszülőkkel Magyarországon. Most vannak a legaranyosabb korszakban, és a lehető legtöbb időt szeretné velük eltölteni. Felesége az erőműben, az orvosi rendelőben dolgozik asszisztensként. Nem szokványos esküvőjük volt 2010-ben. Egy igazi motoroslagzi, motoros barátokkal, kísérettel, motorosruhában és felszerelésben. Feledhetetlen és fantasztikus élmény volt. Örökké emlékezetes lesz.