Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-08-01 / 9. szám

MEGÚJULÁS

mint az innovációt engedélyezni jogosult független hatósághoz. Ezt a hatóság 2009-ben, határozatban rögzített feltételekkel elfogadta, így megkezdődött a programban előirányzott feladatok végrehajtása. Az egyes blokkok tervezett üzemidőn túli üzemeltetéséről a hatóság a blokkonként benyújtandó engedélykérelem alapján dönt. Az 1-2. blokk esetében már megtörtént, a 3-4. blokknál folyamatban van az üzemidő meghosszabbításának engedélyezése."

ményez: a nagynyomású turbina hétfokozatúvá alakítása. A turbina a villamosenergia-termelés egyik központi berendezése. Működési elvét a közismert szélkerékéhez hasonlíthatnánk: a szél energiáját a lapátok a tengelyen megjelenő forgási energiává alakítják. A turbina a reaktorban zajló nukleáris reakciók során keletkezett hő segítségével felhevített gőz energiáját alakítja forgási energiává, egyszersmind meghajtja a generátort (ami viszont már a forgási

Jakab Albert

A blokkoknak nemcsak az üzemidejét, de a hatásfokát is lehetséges növelni. Az ezredforduló tájékán zárult le az a projekt, amelynek eredményeként az eredetileg egyenként 440 megawattos blokkok teljesítménye 470 megawattra nőtt. Azután a teljesítménynövelési projekt keretében ezt a teljesítményt további 30 megawattal növelték. Azonban jelenleg is zajlik egy fejlesztés, amelynek révén további hatásfoknövelés érhető el, ami turbinánként 4,62 megawatt teljesítménynövekményt eredenergiát alakítja villamos energiává). A nagynyomású turbinák jelenleg hatfokozatúak, ami azt jelenti, hogy tengelyükön hat sor lapátozás található (iménti példánkkal élve: mintha hat szélkereket fűznénk fel egy tengelyre). „A turbina nagynyomású házának első és második fokozata közötti térben, ahol jelenleg a gőzterelő csatorna funkcionál, egy új turbinafokozat kialakítása valósítható meg" - vázolja fel a jelenlegi újítás alapötletét Jakab Albert, a Rendszertechnikai Osztály üzem-ellenőrzési csoportjának vezetője. Az átalakításhoz új, hétfokozatú nagynyomású forgórésznek, valamint a nagynyomású ház új belső elemeinek legyártása, majd beépítése szükséges. A nagynyomású öntvényház változatlanul marad, csupán a belső szerkezetének kialakítását kell módosítani. A fejlesztés kivitelezése - a megalapozó mérések és megtérülési számítás birtokában - a 2. blokkon kezdődik, annak ez évi főjavításán, majd évenként kerül sor az 1., a 3. és a 4. blokk turbináira.

Két legyet ütünk egy csapásra - mondhatnánk az üzem közbeni karbantartás (vagy szabatos megnevezését használva: biztonsági rendszerelemek üzem közbeni karbantartása) kapcsán, hiszen az innováció elsődleges céljai a biztonság növelése és a főjavítások hosszának csökkentése. „Olyan világtrendről van szó - mondja Vilimi András műszaki főszakértő, az innováció koordinálásának felelőse -, amely alól ma egyetlen piaci alapon működő atomerőmű sem vonhatja ki magát." A dolog lényege egyszerű: ha csökkenteni tudjuk az üzemszünettel járó főjavítások hosszát, akkor több idő marad az üzemelésre, így több villamos energiát tudunk termelni. A főjavításhosszok csökkentésének egyik módja, hogy a korábbiakban a főjavítás alatt végzett karbantartási munkák egy részét üzemelés közben - azaz működő reaktorblokkokon - végezzük el.

Alapvető kérdés azonban, hogy milyen feltételek mellett szabad a szóba jöhető rendszereket üzem közben karbantartani, vagyis miképpen garantálható, hogy a nukleáris biztonság e rendszerek karbantartása közben is megfelelő maradjon. Az elvi biztosítékot