Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7-8. szám
2016. július Atomerőmű 17 Műszaki átalakítások - A dízelhajtású tűzivízszivattyú-telep összekötése a melegvíz-csatornával A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatok, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek felújításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. A Duna közelsége alapvető szempont volt az atomerőmű telephelyének kiválasztásakor, hiszen a villamosenergia-termelés során megvalósuló hőkörfolyamat - ezen belül a turbinákat meghajtó gőz kondenzációja - nagy mennyiségű hűtővizet igényel. Azonban ezen túlmenően számos további előny meríthető legnagyobb folyónk vizéből. Rovatunkban ezúttal egy ilyen jellegű műszaki átalakítást mutatunk be, Nyékiné Bach Éva projektvezető segítségével. A dízelhajtású tűzivízszivattyú-telep összekötését a 30-40VE50 alfanumerikus jelű melegvíz-csatornával a fukushimai atomerőmű balesete nyomán elvégzett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) eredményeként határozták el. A nemzetközi szintű felülvizsgálat a biztonság további növelésének lehetőségeit hivatott feltárni. Ebben a szellemben fogalmazódott meg az említett átalakítás alapgondolata, vagyis az, hogy baleseti helyzetben, a II. kiépítésen telepített, dízelmotoros meghajtású tűzivízszivattyúk segítségével fel lehessen használni a zárt szelvényű melegvízcsatornában lévő víztartalékot, ha a biztonsági hűtővízrendszer bármilyen okból üzemképtelenné válik. Jelenleg rendelkezésre áll a II. kiépítésen egy földrengésálló, mintegy nyolc óra üzemre alkalmas, önálló dízelbetáplálással rendelkező tűzivízszivattyú-telep. Azonban ennek a szivattyútelepnek a vízbázisa a mostani kialakításnak megfelelően csak üzemelő biztonsági hűtővízrendszer esetén érhető el. A beruházás célja a melegvíz-csatornákban levő, kb. 11 500 m3 víztartalék felhasználhatóvá tétele az említett rendszer esetleges kiesésekor is. A tervezett megoldás szerint a vízkészlet biztosítása a zárt szelvényű melegvíz-csatornából a jelenlegi dízelszivattyú nyomóágra csatlakozó, telepíthető, dízelhajtású felszívó típusú szivattyú alkalmazásával történik. A dízel-tűzivízrendszer meglévő rendszerkialakításának meghagyásával a 00UJ(21,22)D001 jelű dízel-tűzivízszivattyúk 00UJ30 jelű nyomóági csővezetékét össze kell kötni a 02VX51 jelű csővezeték 40VE50 jelű melegvíz-csatornához kapcsolódó zsilipaknához telepített felszívó típusú szivattyúval, valamint a 02VD71 jelű csővezeték 30VE50 jelű melegvíz-csatornához kapcsolódó zsilipaknához telepített felszívó típusú szivattyúval. A felszívó típusú szivattyúk szívóágai a zsilipakna fenekéig nyúlnak majd le. Ez a konstrukciós kialakítás lehetővé teszi a melegvíz-csatornának a szívókosár magasságáig (kb. 0,5 méteres szintig) történő leürítését. A melegvízcsatornákban a rendelkezésre álló közeget a mobil dízelszivattyúk a kondenzátorhűtővíz-vezeték alatti kármentő árokba fektetett (felszín közeli) csővezetéken keresztül juttatják be a 00UJ21D001 jelű tűzivízszivattyú 00UJ23 jelű nyomóági vezetékébe. Az átalakítás tehát lehetővé teszi, hogy teljes feszültségvesztés esetén a 30(40)VE50 jelű melegvíz-csatorna víztartalékát felhasználják. Amennyiben szükségessé válik (üzemzavari helyzetben) a mobil dízelszivattyúkat villás targoncával szállítják ki a tárolóhelyről a telepítési helyre, majd a zsilipaknák mellé történő telepítést követően üzembe állítják. A beruházás a megvalósulást követően lehetőséget biztosít arra, hogy a tűzivíz-biztonsági hűtővíz átkötésen keresztül legalább 14 órán keresztül bejuttassuk a rendelkezésre álló vízkészletet a felhasználás helyére. Az új rendszer az elrendelést követően rövid időn belül képes ellátni tűzoltási vagy hűtési funkciót a rendszerátkötéseken keresztül: a 02UJ01 tűzivízgerincvezetékbe szivattyúzott közeg felhasználható gépházi tűzoltásra, vagy a (01,02)V(Y,X,W)11 -(01,02) VD11-(01,02)UJ01 átkötéseken keresztül eljuttatható a biztonsági hűtővízrendszerekbe hűtés céljából. Az átalakítás generálkivitelezője a Kópis és Társa Kft. Jelenleg az átalakítás engedélyezéséhez szükséges dokumentumok (KMMEU, beszerzési dokumentációk) készítése, összeállítása folyik. Az engedélyezést követően még az idén elkezdődik a kivitelezés, és ha minden a tervek szerint alakul, jövőre be is fejeződik. Prancz Zoltán Leibniz-év Háromszáz éve halt meg Hannoverben Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) német polihisztor, jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus, filozófus, többek között a négy alapműveletes mechanikus számítógép megszerkesztője. Leibniz Lipcsében született. Apja erkölcstanprofesszor volt az egyetemen, példájára a tudományokkal kezdett foglalkozni. 15 évesen már egyetemre járt, filozófiát tanult. Tanulmányai után jogi doktori címért folyamodott, de fiatal korára tekintettel itt elutasították, végül Altdorfban (Nürnberg mellett) húszéves korában megkapta a címet, sőt tanárnak kérték fel, de nem fogadta el. Nürnbergben beáll a Rózsakeresztesek rendjébe. 1672-ben diplomáciai úton járt Párizsban XIV. Lajos, a Napkirály udvarában. Itt előterjesztette egy közös hódító háború tervét Egyiptom ellen, ám ezt a javaslatát elvetették. Számos tudóssal megismerkedett, többek között Huygensszel, a matematikussal. Megismerte és továbbfejlesztette Pascal mechanikus számítógépét, mely nemcsak összeadni, kivonni, de szorozni és oszta-Leibniz számológépe ni is tudott, sőt egyes források szerint gyököt is vont. Ezért a felfedezésért beválasztották az angol és a francia akadémiába 1673-ban. Számológépének egy rendkívül díszes kivitelű másolata látható Hannoverben, a Schloß Herrenhäuser Museumban, a doboza nyitva, így a bonyolult szerkezet feltárul a látogatók előtt. Leibniz kidolgozta és alkalmazta a kettes számrendszert. Élete végéig veszekedtek Isaac Newtonnal, hogy ki találta fel a differenciál-számítást. Az utókor elégtétele, hogy az ő jelöléseit használjuk (=, ., ~, dy/dx, /), valamint a függvény, a koordináta, a differenciálás az integrálszámítás fogalmait. 1676-ban visszatért a Német-római Birodalomba, és egy kis hercegség, Braunschweig-Lüneburg és Hannover hercegének szolgálatába állt könyvtárosként. Udvari, majd igazságügyi tanácsos lett. 1687-1690 között beutazta egész Németországot és Olaszországot. Az udvarnál a francia, a tudományban a latin nyelven értekeztek, de a német nyelv használatát is szorgalmazta. Leibniz tervei szerint megalakították az első német akadémiát Berlinben (1700), amelynek elnökévé választották. Találkozott Nagy Péter cárral, és szorgalmazta az orosz akadémia felállítását. Kiterjedt levelezésben állt a kor neves tudósaival, mintegy 1300 levelező partnerrel több mint 20 ezer levelet váltott, és ő adta ki az első szakfolyóiratot. A bányák szellőzését az érchegységben szélmalmokkal hajtott levegőpumpákkal tervezte megoldani. A hercegi kastély hatalmas parkjába „bevezette a vizet” csobogókon, vízkerekeken, szökőkutakon keresztül, hogy élménydúsabb legyen. Utolsó éveiben betegség kínozta, pártfogói meghaltak. Nagyon szép, 1499-ben épült reneszánsz polgárházban lakott az óváros központjában, a fapiac téren. Háza nevezetességként 1840 óta szerepel a várostérképeken. Néhány szobából múzeumot alakítottak ki, mely 1893-tól látogatható. AII. világháborúban bombatalálatot kapott, megsemmisült, majd 1983- ban újjáépítették, az eredeti, négyemeletes reneszánsz homlokzattal. Gottfried Wilhelm Leibniz gyulai
