Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7-8. szám
2016. július Atomerőmű 15 Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira -12. rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A fegyverkezési verseny logikája szerint kifejlesztett még nagyobb robbanóerejű hidrogénbombák tesztjeit az északi Jegestengeri, gyéren lakott Novaja Zemlján kialakított kísérleti telepen hajtották végre, köztük a nukleáris történelem legnagyobb bombájának, a „cárbombának” is nevezett, AN602 kódnevű, háromfokozatú, névlegesen 101,5 Mt-s töltetnek a felrobbantását. [1] Az An602 végellenőrzése a szerelőüzemben és a bomba az Arzamasz-16 múzeumában [1] Az Arzamasz- 16-ban 1954-1961 között megtervezett és megépített eszköz első, indító fokozata 1,5 Mt-s fissziós töltet, második fokozata 50 Mt-s fúziós bomba volt, tervezett harmadik fokozata az első kettőt körülvevő, 2800 kg-os U238 köpeny lett volna, ugyancsak 50 Mt robbanóerővel. Ez utóbbit azonban Szaharov javaslatára és követelésére - elkerülendő a kísérleti telep és a Jeges-tenger végzetes radioaktív elszennyezését - 1600 kg-os ólomköpenyre cserélték. így a névleges 101,5 Mt helyett csak (!) 51,5 Mt-s eszközt próbáltak. [1] A 26,5 t össztömegű bomba célba juttatására a legnagyobb teherbírású Tu-95V négy hajtóműves, iker-turbólégcsavaros távolsági bombázót választották, azonban a 8 m hosszú, 2,1 m átmérőjű eszköz még ennek a legnagyobb hordozónak a bombaterében sem fért el, ezért külső, hárompontos, egyenként 9 t teherbírású, villamos kioldású, törzs alatti felfüggesztést kellett alkalmazni, és jelentősen megerősíteni a törzs vázának vonatkozó szerkezeti elemeit. [1] 1961. október 30-án a Kola-félszigeti Olenogorszk melletti Olenya repülőtérről szállt fel az AN602-vel az Andrej Durnovcev kapitány vezette Tu-95V hordozó és a Tu-16 mérő-megfigyelő repülőgép, és 2 óra múlva, 900 km megtétele után értek a Novaja Zemlja-i célterület fölé. [1] A bombát ll:30-kor, 10 500 m magasságban oldották ki, a három felfüggesztés szinkron nyitásával. Az 5 db kihúzó ernyő segítségével kinyitott 1600 m2-es fő ejtőernyővel fékezett 188 másodperces zuhanás után a földfelszín fölött 4000 m magasságban barometrikus indítással gyújtott a bomba, melynek tényleges robbanóerejét 57 és 58,6 Mt közé becsülték. [1] A robbanás pillanatában a Tu-95V 39 km-re, a Tu-16 mérő-megfigyelő gép 53,5 Az AN602 a Tu-95V elhagyása utáni pillanatokban, 10 500 m magasban és az ejtőernyős leereszkedés első szakaszában, a kísérőTu-16-ról felvéve [1] km-re volt az epicentrumtól. Ennek ellenére a hordozót utolérő lökéshullám úgy megdobta a gépet, hogy egyszerre 800 m magasságot vesztett, amíg a pilóták stabilizálni tudták helyzetüket. [1] A bomba hatásai:- Az epicentrum 35 km sugarú környezetében minden felszíni tereptárgy megsemmisült.- A tűzgömb átmérője 4,6 km, a gombafelhő magassága 67 km, szélessége 40 km, a tóruszszerű két külső öv átmérője 95 km volt.- Az intenzív fénysugárzás 100 km sugarú körön belül harmadfokú égési sérülést okozhatott a bőrön.- A robbanás fénye 1000 km-ről is látszott.- A robbanás hangját a 800 km-re keletre, a Jenyiszej torkolatában lévő Dikszon-szigeten is hallották.- A nyomáshullám háromszor megkerülte a Földet.- A légkör ionizálódása miatt 40 percig a környéken semmilyen rádió nem működött.- Mivel a fissziós indítótöltet robbanóereje (1,5 Mt) a fúziósénak (—50 Mt) csak 3%-a volt, a helyszín kevéssé szennyeződött radioaktív hasadási termékekkel. Két órával a robbantás után már a helyszínen mérhettek a dozimetrikusok.- A robbantás alatt és után emberéletben nem esett kár. [1] Ilyen robbanóerejű termonukleáris kísérletet többé nem végeztek. Forrás: [1] https://ru.wikipedia.org/wiki/ Uapb-óoMÓa Kimpián Aladár ny. főmérnök Az 50 Mt-s AN602 hidrogénbomba 67 km magas gombafelhője és kettős gyűrűs felhőöve. A jobb alsó sarokban a 8848 m-es Mount Everest méretarányos sziluettje látszik. [1] Fiataljaink Bemutatkozik Wartig Gábor, a Minőségirányítási és Működésfejlesztési Osztály gazdasági elemzője Családomat is az erőműépítés vonzotta Paksra, édesanyám Hajdúböszörményből, édesapám pedig Dunaföldvárról költözött ide. Bátyámmal már ide születtünk. Iskoláimat is itt végeztem, a Bezerédj Általános Iskolát követően a Vak Bottyán Gimnázium reáltagozatán tanultam tovább. Ha szószólóra volt szükség, társaim gyakran engem választottak, valamint mindig is szerettem tenni a közösségért, így bekapcsolódtam a diákönkormányzat munkájába is. Társadalmi munkám elismeréseként Vak Botytyán-díjjal tüntetett ki az iskola. Az érettségi megszerzését követően a Pécsi Tudományegyetemen tanultam tovább, itt szereztem közgazdász végzettséget pénzügyi szakirányon. Családom és barátaim miatt Paks felé húzott a szívem, ezért hazaköltöztem. Az erőműhöz csak közvetett kapcsolatom volt, édesapám révén, aki a jogsegélyszolgálaton keresztül már több évtizede segíti a munkavállalók apróbb-cseprőbb jogi ügyeinek intézését, de azért szerettem volna itt dolgozni. A társasághoz végül 2011-ben nyertem felvételt, a Minőségirányítási és Működésfejlesztési Osztályon helyezkedtem el gazdasági elemzőként. A kezdeti időszakban az akkoriban felülvizsgálat alatt álló vállalati stratégia kidolgozásában vettem részt, feladatom volt továbbá a stratégiai kontrollingrendszer megújítása és a működtetésében való közreműködés. A későbbiek során munkaköröm különböző mutatószámrendszerek kezelésével és kockázatkezeléssel kapcsolatos tevékenységekkel bővült, többször bekapcsolódtam a folyamatok felülvizsgálatával, kiadásával kapcsolatos feladatokba is. Munkaköröm egyik nagy előnyének tartom a változatosságot, valamint hogy a munkám során megismerhetem az egyes szervezetek feladatait, felépítését, átfogó rálátásom nyílhat a tevékenységükre. Az osztályon a kollégákkal jó kapcsolatot ápolok, az együtt töltött idő alatt sokat tanultam tőlük. Szabadidőmben szeretek túrázni, sok időt töltök a barátaimmal, akikkel gyakran szervezünk közös programokat. Ilyenkor szívesen vállalom a szakács szerepét, legyen szó akár bográcsgulyásról, grillhúsokról vagy egyszerű szendvicsekről, bármit szívesen elkészítek. Az interjút készítette: Krausz Attila