Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7-8. szám
2016. július Atomerőmű _________________________Erőműves híradások_________________________ Időszakos központi oktatás - Biztonsági kultúra Az ez évi munka-, tűzvédelmi, baleset-elhárítási, rendészeti és biztonsági kultúra központi oktatásra a már megszokott kétféle bontásban, vezető és műszaki beosztású, valamint adminisztratív állományú munkavállalókra szabottan került sor. Újdonságot jelent azonban az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a képzés - az eddigiekben nem szereplő biztonsági kultúra témájával kiegészülve - összességében dupla óraszámban zajlott le. Az Atomerőmű újságban témakörönkénti bontásban, folytatólagosan adunk összefoglalót a központi oktatásról. Ez alkalommal - sorozatunk zárórészében - az új elemet jelentő biztonsági kultúra előadást tekintjük át, amelyet Mátrai Zsolt szakterületi mérnök (Technológiai Oktatási Osztály) prezentált a hallgatóság számára. A biztonsági kultúrával kapcsolatos oktatás az OSART és a WANO vizsgálatain megfogalmazott javaslatok nyomán került be az éves központi oktatás tematikájába. A biztonsági kultúra definíciója a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Csoportja (INSAG) szerint: „A szervezetekben és az egyénekben meglévő tulajdonságok és viselkedési módok olyan együttese, ami mindenek feletti prioritásként biztosítja, hogy az atomerőmű biztonsági kérdései megkapják a kellő figyelmet.” A biztonsági kultúra tehát komplex tényező, avagy jellemző, amely nem mérhető egyetlen olyan paraméterrel, ami eltérés esetén azonnal korrigálható lenne. A biztonsági kultúra fő összetevői, illetve kulcsterületei a következők: vezetői elkötelezettség, eljárásrendek használata; konzervatív döntéshozatal; jelentési kultúra; tanuló szervezet; kommunikáció, egyértelmű prioritások, szervezeti kérdések; nem biztonságos tevékenységek kezelése. Az előadó ezeket a kulcsterületeket tekintette át, konkrét példákkal - esetenként üzemi eseményekkel is - illusztrálva a tudnivalókat. A biztonság iránti elkötelezettség a vezetői deklarációban és a különböző társasági politikákban - kiemelten a biztonságpolitikában - jelenik meg dokumentáltan. Az ezekben a dokumentumokban megfogalmazott céloknak tükröződniük kell a vezetői példamutatásban és a mindennapi cselekvésekben. Az utasításaink, eljárásrendjeink az elvárt működést képezik le, a jó gyakorlatot tükrözik. Szabályaink leírják a lépéseket, a felelősségeket, a feltételeket, a biztonsági intézkedéseket és az ellenőrzéseket. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a szabályokat mindig be kell tartani. Nem utolsósorban azért, mert így csökken a felelősség okozta nyomás, kevesebbet hibázunk. Ám a szabályokat csak úgy tudjuk betartani, ha ismerjük azokat. A konzervatív döntéshozatal alapelve: Kétely esetén válaszd az óvatosabb megoldást! Módszere az ún. STOP módszer (Állj meg! Gondolkozz! Cselekedj! Ellenőrizz!), valamint a kérdésfelvető magatartás (például: Megértettem a feladatot? Megvan-e minden tudásom a végrehajtáshoz? Van-e szükségem segítségre? Milyen következményei lehetnek az esetleges hibáknak? stb.). A jelentési kultúra fő szempontja, hogy ne éljünk együtt a hibákkal - még a kis jelentőségű eltérésekkel sem. Ennek technikai támogatását - egyebek mellett - a Kisjeles-rendszer biztosítja. A tanuló szervezet fogalma azt takarja, hogy a munkaszervezetek folyamatosan fejlesztik az ismereteiket (például a hibákból is tanulnak). Mindez magába foglalja többek között a tapasztalatok megosztását, a jobbító ötletek támogatását és a csapatmunkát. A kommunikáció, az egyértelmű prioritások és a szervezeti kérdések kapcsán az előadó elmondta: a jó kommunikáció kialakítása felöleli a közlést, a vételt és a megerősítést (háromutas kommunikáció). Elengedhetetlen a biztonsággal kapcsolatos célok ismertetése (illetve ismerete), a fontosságuk és a vonatkozó felelősségek meghatározása. A szervezeti struktúra folyamatalapúságát és a felelősségeket az elvégzendő feladatok során mindig szem előtt kell tartani. A biztonság érdekében alapelv a hibák megelőzése. A hibák általában rajtunk múlnak, megelőzni is csak mi tudjuk azokat, alkalmazva a megfelelő hibamegelőző eszközöket. Ezek az utasítások, eljárásrendek használata, követése, a munka előtti eligazítás, a munka utáni megbeszélés, az önellenőrzés, a társellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és támogatás, valamint a biztonságtudatos kommunikáció. Az előadó részletesen bemutatta a hibamegelőző eszközöket. Alkalmazásuk fontosságát kivizsgálásokból gyűjtött gyakorlati példákkal támasztotta alá. Az előadás zárásaként az előadó a hallgatók figyelmébe ajánlotta a biztonsági kultúra füzeteket, amelyek a biztonsági kultúra egy-egy aspektusát foglalják röviden és közérthetően össze (például hibamegelőző eszközök, hibakockázatok stb.), valamint az Apolló-13 űrhajó legénységének megmentése során elhangzott (Gene Kranznak tulajdonított) kijelentéssel összegezte a biztonsági kultúrával kapcsolatos végső üzenetet: a hibázás nem alternatíva - azaz a hibázás számunkra sem megengedhető. Prancz Zoltán NAÜ Safeguards tanfolyam a Paksi Atomerőműben A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) leendő ellenőrei képzésének adott otthont júniusban a Paksi Atomerőmű. Az egyhetes tréningen tapasztalt ellenőrök oktatták a következő generációt, élesben is bemutatva nekik azokat a feladatokat, amelyeket a későbbi munkájuk során is el kell majd végezniük annak érdekében, hogy megbízható képet kapjanak az egyes vizsgált atomerőművek biztonsági állapotáról, és megfelelő tanácsokkal szolgálhassanak a további fejlődéshez. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztosítéki (Safeguards) rendszerének egyik alappillére a helyszíni ellenőrzések végrehajtása a nukleáris létesítményekben. A NAÜ ellenőreinek tevékenysége nagymértékben hozzájárul a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának biztosításához. Tekintettel a nukleáris létesítmények sokféleségére és összetettségére, rendkívül fontos az ellenőrök megfelelő képzettsége, szakmai tapasztalata, helyismerete. Az ellenőrök képzése egy hosszas folyamat, amelynek vége minden esetben egy atomerőműben végrehajtott egyhetes tanfolyamot követő vizsga. A Paksi Atomerőmű Nukleáris Biztonsági Osztályának Safeguards csoportja évek óta szervez a NAÜ, az EURATOM és az Országos Atomenergia Hivatal felkérésére biztosítékokkal kapcsolatos tréningeket. Az idei évben egy NAÜ-s felkérésnek eleget téve június 20-24. között rendeztek meg egy úgynevezett CIE (Comprehensive Inspection Exercise) -tanfolyamot az Nukleáris Biztonsági Osztály szervezésében. A tanfolyamon hat leendő NAÜ-ellenőr és négy NAÜ-oktató vett részt. A tanfolyamon minden, az ellenőrzések tárgykörébe tartozó tevékenységet végrehajtottak kis létszámú csoportokban egy tapasztalt NAÜ Safeguards oktató felügyelete mellett. A leendő ellenőrök megismerkedtek olyan vizuális és méréstechnikai feladatokkal, amelyek alkalmasak nukleáris anyagok jelenlétének (hiányának) verifikálására. Az oktatóknak (akik maguk is ellenőrök) a tanfolyam lehetőséget biztosított széles körű tapasztalataik átadására, egy új ellenőr-generáció kitanítására és a mindennapi munka során felmerülő kérdések tisztázására. A tanfolyam tantermi oktatással kezdődött, ahol a résztvevők az általános munka- és sugárvédelmi előadások mellett az erőmű felépítésével és üzemanyag-gazdálkodásával is megismerkedtek. Ezenkívül bemutatták az erőműben alkalmazott nukleáris anyagkönyvelési rendszert is mint az erőmű biztosítéki rendszerének központi részét. Kedden, szerdán és csütörtökön került sor a leendő ellenőrök gyakorlati képzésére, éles ellenőrzés végrehajtására való felkészítésére. A pihentetőmedence ellenőrzését Cserenkov-sugárzás-vizsgáló berendezéssel hajtották végre. A módszer lehetővé teszi a kiégett üzemanyagkazetták darabszám szerinti ellenőrzését és a kiégett üzemanyag-kazetták jelenlétének verifikálását. Második gyakorlatként a frissüzemanyag-tárolóban az üzemanyag darabszám szerinti ellenőrzését végezték el (az előzetes adatszolgáltatás függvényében), illetve meggyőződtek arról, hogy az üzemanyag-kazetták uránt tartalmaznak. A harmadik gyakorlat a telepített megfigyelőrendszert érintette. A leendő ellenőrök új kamerák üzembe helyezését és alapvető javítási munkálatokat végeztek a kamerák telepítésekor. Konténerek, tartályok, valamint a megfigyelőrendszer egyes elemeinek biztosítására a NAÜ és az EURATOM plombákat használ. Ezek szakszerű felhelyezése és szabályos eltávolítása szintén az ellenőrök feladata, ennek megfelelően ezt a gyakorlatot is végrehajtották. A tanfolyamot pénteken egy gyakorlati vizsga zárta, ahol a jelöltek párokban végrehajtották az ellenőrzési feladatokat, majd tevékenységüket értékelték. Mesterházy Dávid
