Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-01-01 / 1. szám
14 2016. január <Q> mym paksi atomerőmű Munkabiztonsági konzultációka beszállítóinkkal Munkavédelem Rendkívül előremutató és bizonyos szempontból hiánypótló az a konzultációsorozat, amelyet a Paksi Atomerőmű Munka- és Tűzvédelmi Osztálya (MTVO) kezdeményezett társaságunk beszállítóival. A konzultációk átfogó célja: az oda-vissza történő kommunikáció elősegítése az itt dolgozó cégekkel, ezáltal a munkabiztonság javítása. A konzultációsorozat a beszállítók munkavédelmi tájékoztató oktatásával folytatódott, amelynek előadója Hajnády György Zoltán munkavédelmi főelőadó volt, aki egyben az egész kezdeményezés szervezője is. Az előadás a nemzetközi nukleáris ipar biztonsági mutatórendszerében definiált azon követelmény hangsúlyozása köré épült, amely szerint a vállalkozókra számított munkabaleseti mutató értékének az atomerőmű saját mutatója közelében kell lennie, sőt legjobb, ha azonos azzal. Az előadó a kapcsolódó adatok és tapasztalatok áttekintését követően a fenti követelmény teljesítését szolgáló közös tennivalókat és lehetőségeket vette számba. Negatív tapasztalatként említette, hogy az atomerőmű területén dolgozó vállalkozók nem mindegyike ismeri megfelelően a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. Ez egyaránt elmondható az országos, törvényi szintű szabályozások és az atomerőmű saját szabályozásai tekintetében. Az utóbbiak közül a következők a legfontosabbak: Munkavédelmi Szabályzat; FIB 401 Munkavédelmi feltételek biztosítása; FNU001 Belső események jelentése, kivizsgálása; FEL002 Munkabiztonsági felülvizsgálatok. A szabályozások listájának áttekintése során a legfontosabb tudnivalókról - például a munkabalesetek bejelentésével kapcsolatos ismeretekről - is szó esett. Az előadó a beszállítói hiányosságok további forrásaként nevezte meg a nem megfelelő munkaeszközök, valamint az egyéni védőeszközök használatának elégtelenségeit és az egyes cégeknél végzett munkavédelmi oktatások tematikájában, technikai feltételeiben és az oktatók felkészültségében jelen levő hiányosságokat. A beszállítói munkabaleseti mutató magasabb értékének esetleges közvetlen okaiként azonosította az alábbiakat:- A hatósági jelentésköteles munkaképtelenséggel járó balesetek kivizsgálásai nem tárják fel az ok-okozati összefüggéseket.- A veszélyeztetés (az ún. „majdnem baleset”) fogalmát nem ismerik megfelelően, nem elemzik az ilyen eseményeket.- Az elvárt munkabiztonsági viselkedésre nincs pozitív ösztönző rendszerük, csak a negatív esemény utáni szankcionálás gyakorlatát alkalmazzák.- A munkavédelmi kockázatértékelési dokumentumuk meglétéről, minőségéről az abból adódó intézkedési tervükről nincsenek vagy hiányosak az információk.- Nem rendszeresek, vagy nem valósulnak meg a munka- és tűzvédelmi szempontú saját helyszíni ellenőrzések.- A munkavégzők nem ismerik az elvárt szinten a munkautasítás és az egyéb helyszíni munkavégzéshez szükséges dokumentumok tartalmát. Az azonosított hiányosságok a javítóintézkedések alapvető irányait is kijelölik. A vezetőség felelőssége - mint általában - itt is meghatározó, és alapot vet az operatív szinten jelentkező hibák kijavításához, megelőzéséhez. Elengedhetetlen tehát a vonatkozó szabályok megfelelő betartása, ehhez pedig a kellő szintű megismerésük, illetve oktatásuk, a megfelelő munka- és védőeszközök biztosítása, az előírt, illetve szükséges kockázat- és eseményelemzések elvégzése, a munka- és tűzvédelmi célú helyszíni ellenőrzések megfelelő rendszerességgel történő végrehajtása, valamint a munkabalesetek megelőzésében - a szankciók kilátásba helyezése mellett - a pozitív motivációk alkalmazása. Pozitív példák bemutatásán túlmenően az előadó ismertette az MTVO által biztosított, a beszállítókat segítő információs és egyéb közös lehetőségeket a balesetek megelőzése, a munkavédelem megfelelő, elvárt színvonalának elérése érdekében. A konzultációsorozat a tűzvédelmi előadással folytatódik, amelyről szintén beszámolunk az Atomerőmű újság következő számában. Prancz Zoltán Energiapolitika 2000 Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű munkatársa, vezérigazgatói tanácsadó, volt energiaügyért felelős államtitkár tartott előadást „A magyar nukleáris tudásipar exportlehetőségei" címmel Budapesten, a 154. Energiapolitikai Hétfő Estén. Előadásában arról beszélt, hogy már a Központi Fizikai Kutatóintézet 1959-ben üzembe helyezett kutatóreaktora és a Budapesti Műszaki Egyetem 1971-es kísérleti reaktora testközelbe hozta Magyarországon is az atomkutatást. A Paksi Atomerőmű építését 1966-ban határozták el, a szovjet fél az államközi szerződés keretében átadta a VVER-440/V-213 típusú nyomottvizes, kétkörös reaktorblokk teljes tervdokumentációját. Az építés 1967-1987 között jelentős magyar beszállítói részvétellel történt, ami nagy feladat elé állította a hazai ipart és természetesen a mérnökgárdát is. Az üzembe helyezés, az üzemeltetés során is hatalmas tudás halmozódott fel. Az elkövetkezendő években az engedélyezett fejlesztéseknek köszönhetően a teljesítményt több lépcsőben emelni lehetett (megnövelt biztonság mellett), sőt az 1. és 2. blokk üzemidejének 20 éves meghosszabbítását is engedélyezte a hatóság, és a másik kettő kérvénye is előkészületben van. Ez a műszaki teljesítmény nem kerüli el a magyar és külföldi szakhatóságok, szakemberek figyelmét sem - számos esetben ajánlják hazánkat konzultációra, képzésre, továbbképzésre. Azt ma már szinte mindenki tudja, hogy a klímaváltozás megállításához, az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátástól mentes energiatermelést leginkább az atomerőmű tudja megoldani. A világban nő a népesség, az emberek szeretnének jobban élni, ezért folyamatosan nő az energiaigény. Különösen igaz ez a fejlődő országokra. Nem elég kitűzni a célt, hozzá az utat is meg kell találni. Ebben az útkeresésben, lerövidítésében tudnak segíteni, akik ezt már végiggondolták, véghezvitték. E tudás letéteményesei nemcsak a tudást birtokolják, de a világon egyedülállóan, inaktív körülmények között, valóságos nagyberendezéseken tudják betanulni a szerelés, a karbantartás munkafogásait (Karbantartó Gyakorló Központ). A szokásos normál üzemeltetés mellett a legváratlanabb üzemzavarokat is megtanulhatják felismerni, gyakorolhatják levezetését gond nélkül a valós idejű szimulátoron. Ezt használták ki már 6 tanfolyami kurzuson keresztül a vietnamiak, de jönnek majd mások is Szaúd-Arábiából, Törökországból, Egyiptomból. gyulai
