Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-06-01 / 6. szám
2016. június Atomerőmű 9 Időszakos központi oktatás Az ez évi munka-, tűzvédelmi, baleset-elhárítási, rendészeti és biztonsági kultúra központi oktatásra a már megszokott kétféle bontásban, vezető és műszaki beosztású, valamint adminisztratív állományú munkavállalókra szabottan került sor. Újdonságot jelent azonban az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a képzés - az eddigiekben nem szereplő biztonsági kultúra témájával kiegészülve - összességében dupla óraszámban zajlott le. Az Atomerőmű újságban témakörönkénti bontásban, folytatólagosan adunk összefoglalót a központi oktatásról. Ez alkalommal két témát: a baleset-elhárítási ismereteket átadó, felelevenítő előadást tekintjük át, amelyet Kovacsóczy László szakterületi mérnök (Baleset-elhárítás) prezentált a hallgatóság számára, valamint a rendészeti előadást, amelyet Béda Gábor szakértő (Rendészeti Osztály) tartott. Az előadó azoknak a munkavállalóknak a szemszögéből mutatta be az ismeretanyagot, akik nem részesei - azaz nem tevékeny végrehajtói - egy feltételezett szituációban a baleset-elhárítási, felszámolási feladatoknak (a legtöbb munkavállaló ebbe a csoportba tartozik). Velük kapcsolatban az Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv (ÁVIT) egyértelműen meghatározza, hogy a lehető leggyorsabban ki kell őket menekíteni a területről. Ez az ő érdekük, és a baleset-elhárítási szempontok is ezt kívánják. A feltételezett baleseti szituáció elhárításának folyamata azzal kezdődik, hogy az ügyeletes mérnök az első információk birtokában elkezdi a veszélyhelyzet besorolását, illetve megszületik a döntés, hogy a területen dolgozók védelme érdekében ki kell adni a riasztást, fel kell készülni a kimenekítésre. A baleseti szituáció sikeres kezeléséhez mindenkinek ismernie kell a riasztási jeleket, jelzéseket. A riasztási jelek esetében a katasztrófahelyzet kezdetét és végét jelző szirénajelről van szó. (Könnyű felismerni ezeket, mivel minden hétfőn, délután egy óra tájban hallhatjuk a rendszeres próbák során.) Ezen túlmenően mindenkinek tudnia kell, hogy a munkahelyéhez melyik gyülekezési hely van kijelölve (erről a jól látható módon kihelyezett zöld színű egyezményes jelek tájékoztatnak), valamint azt, hogy milyen útvonalon lehet megközelíteni a gyülekezési helyet. Fontos szempont, hogy a munkahelyünket megfelelően hagyjuk magunk után (például ne okozzunk a tűzoltóknak többletmunkát azzal, hogy a szendvicsütőben maradt reggeli beindítja a tűzjelző rendszert). Szedjük össze és vigyük magunkkal a személyes és nélkülözhetetlen tárgyainkat, például belépőkártyát, szemüveget, gyógyszert, asztmapipát, mobiltelefont, pénztárcát, személyi iratokat, kulcsokat és az időjárásnak megfelelő felsőruházatot (ez utóbbi elmaradása különösen hideg idő esetén okozhat kellemetlenséget). Nagyon fontos, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, és higgadtan kövesse a további utasításokat. Egy baleseti helyzetben azzal is számolni kell, hogy a mobilkommunikáció akadozhat (hasonlóan a szilveszteri hívásdömping időszakához). A riasztást követően, a gyülekezési hely elérése után végre kell hajtani az elzárkózást. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési helyen becsukjuk az ajtókat, ablakokat, és kikapcsoljuk a szellőztetőrendszert. A baleset-elhárítási szervezet illetékese a helyszínre érve végrehajtja a létszámellenőrzést. A gyülekezési helyeken elhelyezett blokkolóórák is alkalmasak a veszélyhelyzeti regisztrációra, ezáltal a baleset-elhárítási szervezet pontos adatokkal fog rendelkezni a kimenekítés szervezéséhez. A „baleseti védőkészlet” feliratú ládákban menekülőkámzsák és jódtabletták állnak rendelkezésre az egyéni védelemhez. (Jódtablettát csak külön utasításra szabad bevenni!) A baleset-elhárítási szervezet munkatársai folyamatosan tájékoztatják a gyülekezési helyen lévőket az aktuális helyzetről, illetve többek között arról is, melyik útvonalon kell elhagyni a területet. Nagyon fontos a velük való fegyelmezett együttműködés. Azok, akiknek a ruházatán esetleg radioaktív szennyeződést találnak a sugárvédelmi szervezet munkatársai, csak a mentesítés végrehajtása után távozhatnak. A gyülekezés elrendelésekor, az épületet elhagyásakor mindig magunkhoz kell vennünk egy menekülőkámzsát. A kimenekítés három módon hajtható végre (erről a baleset-elhárítási szervezet vezetője dönt a meteorológiai és a dozimetriai viszonyoktól függően): saját autóval (lehetőség szerint kollégákat is szállítva), a bérelt buszjáratokkal és az erőmű saját vonatszerelvényével. A kimenekítő járművek célállomásain az illetékes rendvédelmi szervek felkészültek a beérkezők további ellátására. Prancz Zoltán Az előadás fő témaköreit a fizikai védelmi kultúra, a munkára képes állapot ellenőrzése és az aktuális változások áttekintése adták. A fizikai védelem célja, hogy megelőzze (elrettentse), felismerje, késleltesse és elhárítsa a radiológiai következményekkel járó jogellenes cselekményeket (például szabotázsokat, terrorcselekményeket, nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítását). A fizikai védelem alappillérei: az élőerős védelem (például biztonsági őrök), a technikai rendszerek, a kapcsolódó szabályozás és a fizikai védelmi kultúra. Jól megvilágítja a fizikai védelmi kultúra jelentőségét mindezen belül az a Eugene Habiger négycsillagos tábornoktól idézett gondolat, amely szerint a jó fizikai védelem húsz százalékban a hardverből (például technikai eszközökből) és nyolcvan százalékban a fizikai védelmi kultúrából áll. A fizikai védelemmel kapcsolatos kulcsüzenetek a következők:- Ne feledd, atomerőműben dolgozol!- Tartsd be a rendészeti szabályokat!- Legyél jogkövető!- Őrizd meg az információkat!- Jelezd a veszélyeztető jelenségeket!- Mutass jó példát!- Az atomerőmű fizikai védelme mindannyiunk érdeke, felelőssége és kötelessége. A veszélyeztető - vagy annak vélt - jelenségeket személyesen vagy telefonon jelezni kell az alábbiakban felsorolt szervezetek, illetve személyek valamelyikének: Fegyveres Biztonsági Őrség (telefonszám: 75-65), Erőmű Irányító Központ (telefonszám: 81-19), Atomix Biztonsági Szolgálat (telefonszám: 82-20), munkahelyi vezető. Az előadás folytatásában az aktualitások, illetve változások áttekintése következett. Ennek keretében szó esett többek között a belépési engedély viselésére vonatkozó szabályokról (a belépési engedélyt a felsőruházaton, jól látható helyen kell viselni az üzemi területen), a kézgeometriai adatok megújításáról (a kézgeometriai adatokat meg kell újítani, ha nem megfelelő gyorsaságú az olvastatás, illetve ha két évnél korábban rögzítették a kézgeometriát), a rendészeti nyomtatványok kitöltésének szükségességéről, szabályosságáról, a fizikai védelmi fejlesztésekről, valamint a munkára képes állapot betartásának rendészeti szabályai tárgyú végrehajtási utasítás módosulásáról. Az utolsó témakört is a munkára képes állapot ellenőrzése - az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók áttekintése - adta. Az előadó egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időszakban - eleget téve a vonatkozó törvényi előírásnak, illetve reagálva a kapcsolódó negatív külső tendenciákra - a munkára képes állapot ellenőrzése a hagyományos alkoholszondás ellenőrzés mellett kiegészült a véletlen kiválasztórendszer információi alapján történő drogellenőrzéssel is (ami egyszersmind fokozott ellenőrzést jelent). Prancz Zoltán Paksi mérnököket díjaztak Hat kitüntetést adott át májusban a Tolna Megyei Mérnökkamara a testület éves rendes közgyűlésén: dr. Germán Endre fizikus a Körösi Miklós-díjat, Füredi Ferenc gépészmérnök az Alkotó díjat vehette át, míg Bagdy László, Jóföldi István, Molnár János és Tóth György László Örökös Tag elismerésben részesültek. Rendészet Baleset-elhárítás
