Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-06-01 / 6. szám

6 Atomerőmű 2016. június Sport A Repülő Finn szárnyalása Két hónap van hátra a 2016-os riói olimpiai játékokig, a sportolók - a paksiakat is beleértve - gőzerővel edzenek rá. Sorozatunkban mi a felkészülés különleges módját választjuk: egy-egy múltbeli olimpikon, olimpiai ikon bemutatásával próbáljuk megfejteni a titkot, amelynek révén ők a csúcsra törtek. Az ötkarikás játékok finisében Paavo Nurmi, a „Repülő Finn” csodájának járunk utána. Európa északi, de Finnország déli részén, Turkuban született a XIX. század végén minden idők legnagyobb olimpikonjának és atlétájának tartott Paavo Nurmi. 11 évesen, 1908-ban kezdett el futni, gyorsan fejlő­dött, ami nem is csoda, hiszen a tehetségét az 1912-es stockholmi olimpián háromszoros bajnok Hannes Ko­­lehmainen terelgette, akire a fiatal finn példaképként is tekintett. Forradalmasította az edzésmódszereket, gyorsaságát fejlesztendő, vonat mellett futott, nemritkán az ütköző­ket is megfogta. A stopperóra a kezében elmaradhatatlan volt, így lőtte be magának az iramot. A sífutás is szere­pelt a repertoárjában, ami az északi országoknál nemzeti sportnak számít, és az állóképességre nagyon jó hatás­sal van. Ezt a későbbi olimpiai bajnokok is kihasználták, hiszen két norvég kajakos, a háromszoros aranyérmes Knut Holmann és a 2004-ben és 2012-ben első Eirik Ve­ras Larsen is sífutással szakította meg a téli edzések mo­notonitását. Az 1920-as antwerpeni olimpia hozta meg Paavo Nurmi számára a világhírt, hiszen az 5000 méteren elért második hely után, amelyet élete legkeserűbb veresége­ként élt megjött a mesterhármas: arany 10 000 méteren és 8000 méteres mezei futásban, egyéniben és csapat­ban. Az olimpia után jöttek a rekordkísérletek, a 10 kilo­méter után a 2000, majd az 5000 métert, 1923-ban pedig az egy mérföldet teljesítette a világon leggyorsabban. Ismét olimpia, ezúttal Párizsban. A Repülő Finnek ezúttal nem volt mélyrepülése, már ha az olimpiai arany­nál mattabb medália annak számít. A mezei futásban megvédte címét egyéniben és csapatban is, 3000 méte­ren sem volt nála gyorsabb. Az 1500 és az 5000 aranyát úgy nyerte meg világrekorddal, hogy a két futam között mindössze 26 minuta állt rendelkezésére mint pihenő... 10 kilométeren az egészségéért aggódó potentátok nem engedték rajthoz állni, erre válaszul Franciaországból hazatérve egy 13 évig fennálló világcsúcsot hozott össze ezen a távon. 1928-ban Amszterdamba gyűltek az ötkarikás részt­vevők, ahol Nurmi nyakába a két ezüst mellé a 10000 méter aranya is felkerült. Négy évvel később címvédésre és a maratoni futás elsőségére hajtott, ám egy sportdip­lomáciai fogás meghiúsította tervét. Los Angelesben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) két hatalmassá­ga, a svéd és az amerikai tag elérte, hogy egy németor­szági viadal kapcsán felvett utazási költségtérítés miatt profinak nyilvánítsák, így nem engedték rajthoz állni az ikont. Az incidens is közrejátszott abban, hogy Finnor­szág ezt követően nyolc éven át nem vett részt a hagyo­mányos svéd-finn atlétikai versenyen. Paavo Nurmi ezt követően csak hazai viadalokon in­dult, majd 1934-ben befejezte páratlan pályafutását. A finn futó korszakot teremtett, 300 versenyéből 1919 után csak 15 vereséget szenvedett, 25 egyéni és kettő váltó­rekord fűződik a nevéhez. A világon eddig összesen kilenc atléta volt egyszerre 5000 és 10000 méteren is az IAAF által elismert világ­csúcstartó. 80 évig volt elmondható, hogy Paavo Nurmi lehetett a legtovább, egyhuzamban két csúcs egyidejű birtokosa, pontosan 2849 napig: 1924. augusztus 31-étől 1932. június 19-éig, amikor is honfitársa, Lauri Lehtinen új világcsúcsot futott. Ez a 2849 napos rekord dőlt meg 2012-ben, amikor az etióp Kenenisa Bekele már 2850. napja volt birtokosa a két csúcsnak. A Repülő Finn a sport után belépett az üzleti életbe, építőiparral és részvénykereskedelemmel foglalkozott. Az első mentőautókat Finnországba Nurmi anyagi tá­mogatásával szerezték be. A közönség legközelebb 1952-ben, a helsinki olimpia megnyitóján láthatta, ahol hatalmas ováció közepette gyújtotta meg a lángot, ráadásul a NOB rehabilitációról szóló döntése is egyfajta enyhítést jelentett a 20 évvel ko­rábbi csúfságra. A kilencszeres bajnok zárkózottságára jellemző, hogy 70 éves korában állt legközelebb a nyilvánosság elé, ak­kor is csak azért, mert az ünnepi interjút nem más, mint az akkori miniszterelnök, Urho Kekkonen készítette. 1973-ban szállt le a Repülő Finn, államfőknek kijáró temetésben részesítették. A szobra Helsinkiben, az olim­piai stadion előtt áll, a mentalitása és a sportolói nagysá­ga pedig az olimpiai eszmében él tovább. Tóth Márton Nyílt vízi sportnapok Idén is megrendezték az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Humán Igazgatóság, az ASE Vitorlásklub és az Atomix Kft. szervezésében a nyílt vízi sportnapokat a balatonfüredi Koloska kikötőben. A balatoni évadnyitó hétvégét és a nyílt vízi sportnapokat június 4-5-én tartották Balatonfüreden. A fokozott érdeklődést mutatta, hogy a szombatra és vasárnapra igényelt autóbuszok megteltek a jelentkezőkkel. Több mint száz főt vitorláztattak 11 db nagyhajóval, DIXI 35, DOLPHIN 28, DOLPHIN 26 vitorlásokkal, a Koloska kisgéphajóval, és egy kalózhajó is részt vett a programban. WollnerPál Hírek ASE-közgyűlés Megtartotta éves rendes közgyűlését az Atomerőmű Sportegyesület, ahol átadták a klub kitüntetéseit. Örökös Tag lett Han­­gyási László Botond. A judós mesteredző 30 esztendeje érkezett Paksra, versenyzői sorozatban a hetedik ötkarikás játékukra készülnek. Bor Barna, edzője Paksra ke­rülésekor látta meg a napvilágot, és a riói lesz a harmadik olimpiája az örökös baj­noki címmel kitüntetett cselgáncsozónak. Kosárlabda Rendhagyó helyszínen, az ASE-csarnok lelátói mellett, a fináléba jutásról döntő meccs előtt tartott sajtótájékoztatót Hirt Ferenc országgyűlési képviselő, Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigaz­gatója és dr. Kovács Antal kettős minő­ségben - mint az ASE elnöke és mint az atomerőmű kommunikációs igazgatója. Bejelentették, hogy az atomerőmű újabb, 60 millió forintos támogatása mellé a vá­ros 50 millió forintnyi előrehozott összeg­gel biztosítja az ASE működését június végéig, majd a képviselő reményét fejezte ki, hogy ekkor legalább középtávú meg­oldás születik az egyesület további finan­szírozására. A meccsen egyébként a paksi kosarasok kikaptak, így a bronzéremért kezdték meg a harcot a Körmend csapa­tával. Cselgáncs Bor Barna (+100 kg) mellett Cirjenics Miklós (100 kg) és Csoknyai László (81 kg) helye is biztossá vált a Rio de Janei­­róba utazó csapatban, így Paksról ők hár­man szállnak harcba a második olimpiai judós aranyért. Labdarúgás Utolsó meccsen dőltek el a dobogós he­lyezések az U15-ÖS labdarúgó-bajnokság­ban, ahol végül a Paksi FC gárdája vitte a prímet! Tóth Márton

Next

/
Thumbnails
Contents