Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5. szám
utv: Duuajíu aküs 20 Atomerőmű 2016. május Akikre mindig számíthatunk Az erőműbe látogatók minden alkalommal kíváncsiak az erőműben dolgozók létszámára, mivel meglepi őket a parkoló autók hatalmas száma. Válaszunkban utalunk a 2400 fős állandó (PA Zrt.-s) létszámra, ám rögtön hozzátesszük, hogy a karbantartási időszakban ez a létszám minimum duplájára nő. A megduplázott létszámot a külső munkavállalók személyesítik meg. A részvénytársaság 1992. évi összes foglalkoztatott átlagos állományi létszáma 3698 fő volt, 2015-ben ez a szám 2485-re csökkent. Az állandó létszám csökkenésével párhuzamosan nőtt a külsős munkavállalók létszáma. Mára már elmondhatjuk, a vállalkozói létszám biztos műszaki hátteret jelent az erőmű számára. A munka ünnepén megköszönjük a külső vállalkozók népes táborának jó munkáját, és bemutatunk az olvasóknak kilenc személyt, akikre büszkék lehetünk. Bartos József: 1986. április 15-én kezdtem az erőműben a Vegyépszer Kft.-nél dolgozni mint csőszerelő. Ezt követően az Ákmi Kft.-nél, majd a Közgép Zrt.-nél folytattam a munkám. Jelenleg a West Hungária Bau Kft.-nél dolgozom ugyanebben a munkakörben. Két fiam van, akik szintén az erőműben dolgoznak. Nagyobbik fiam, Krisztián, a 3. blokkvezénylőben villamos művezető, kisebbik fiam, Roland, KÜV-operátorként tevékenykedik. Két unokám van. Szilágyi Ferenc: 1975- ben kezdtem a Vegyépszernél minősített hegesztőként. Ezt követően kerültem az Ákmi Kft.-hez, majd a Közgép Zrt.hez. Jelenleg a West Hungária Bau Kft.-nél dolgozom ugyanebben a munkakörben. Két gyermekem is az erőműben dolgozik, lányom, Kármen, vagyonőrként, fiam pedig szakmámat folytatva szintén minősített hegesztőként dolgozik a Pintér Kis Ádám: 1978. november 20-án kezdtem az erőműben a GYGV-nél csőszerelőként, ahol 1990-től csoportvezető lettem. 1994-től a DC Gépszer Kft.-nél, 2008-tól a Villkesz Kft.-nél dolgoztam, majd 2008-tól napjainkig az Ovit Zrt.nél karbantartóként a hegesztőműhelybe dolgozom. Két nagy lányom van, mindketten a szépségiparban tevékenykednek. Műveknél. Dózsa Attila: Pakson kezdtem dolgozni építőipari szerelésvezetőként, 2011 óta vagyok az erőműben, a Csőszer Paks Kft.nél mint művezető. Üzemmérnöki diplomával rendelkezem, amelyet Budapesten, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szereztem 1980-ban. Két lányom van, és egy unokám, akikre nagyon büszke vagyok. Romanov Zsolt: Pakson az ISO-SZER Kft.nél kezdtem minősített hegesztőként, majd 2008-ban kerültem az erőműbe a Kópis és Társa Kft.-hez ugyanebbe a munkakörbe. Vezetőim elismeréssel szólnak a munkámról. Feleségemmel és 4 gyermekemmel Tolnán élek. Guld Csaba: 2009 óta dolgozom az Ovit Zrt.-nél csőszerelő munkakörben. Az ezt megelőző években külföldön dolgoztam, ezzel is nagyobb szakmai tapasztalatot szerezve. A munkámat mindig becsülettel végzem, amelyet vezetőim elismeréssel méltányolnak. Nős vagyok, 2 lányommal Tolnán élünk. Incze Tamás: 2009 óta dolgozom a Kópis és Társa Kft. alkalmazásában mint csőszerelő. Előtte ugyanebben a munkakörben külföldön dolgoztam. Vezetőimmel, munkatársaimmal a kapcsolatom rendezett, munkámról mindenkor elismeréssel szólnak. Tóth Imre: 2001 óta dolgozom a Pakett Kft.-nél mint könynyűszerkezeti lakatos. Ezen időszak alatt lehetőségem volt a minősített hegesztői szakmát is megszerezni. Munkámmal vezetőim mindig elégedett voltak, és elismeréssel szóltak róla. Farkas György: 2012 óta dolgozom az erőműben, a Pakett Kft.-nél mint kőműves. Előtte évekig külföldön dolgoztam ugyanebben a munkakörben. Munkámat vezetőim elismerik. Nős vagyok, feleségemmel és 2 gyermekemmel Pálfán élünk. Beregnyei Miklós Az ördög nem alszik! Megfontoltságot az információfogyasztásban! 2.rész Már-már közhely, hogy a túl sok információ éppúgy dezinformáltságot eredményezhet, mint a túl kevés. Az internet révén elérhető információözön például hasonlóképpen megnehezítheti a tájékozódást, mint a néhány évtizeddel ezelőtt jellemző viszonyok, amikor összehasonlithatatlanul kisebb számú forrásból (néhány rádió- és tévécsatorna, illetve nyomtatott sajtó), jobbára szigorúan megszűrt - sőt cenzúrázott - információknak lehetett csak a birtokába kerülni. Az internet, az általa biztosított felbecsülhetetlen pozitív lehetőségek mellett számos veszélyt is magában rejt. Ez utóbbiakkal a háttérben a megfontolt információfogyasztás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Kinek higgyünk, avagy kinek hihetünk? - lényegében ez tehát az információk elfogadásának kulcskérdése (amelyhez cikkünk 1. részében eljutottunk). Az internet korában a felszínes hírek, féligazságok, sarlatánságok, sőt kifejezetten a manipulálás, félrevezetés szándékával terjesztett információk özöne vesz körül bennünket. Még a hagyományosan objektívnek vélt természettudomány - illetve természettudósok által közreadott publikációk - kapcsán is méltán keletkezik bizalmi deficit, például azoknak az eseteknek a nyomán, amelyeknél kiderült, hogy az adott kutatást egy olyan cég vagy lobbi finanszírozta, amelynek - hogy, hogy nem - éppen egybeesett a gazdasági érdekeivel a kutatás eredménye. (Bizonyára sokan örülnének például a hírnek, hogy a csoki nem is hizlal. Ám joggal merülne fel kétely ennek hitelességét illetően, ha kiderülne, hogy a kutatást a csokoládégyártók szövetsége pénzelte.) Az ilyen jellegű botrányok nem utolsósorban azért is rendkívül rombolók, mert erős hivatkozási alapot nyújtanak az „igazi” sarlatánság, avagy áltudomány számára. Mindemellett számos további, olyan jellegű kérdés is létezik - például világnézeti vagy etikai jellegű kérdések -, amelyekre a természettudomány egyszerűen nem hivatott választ adni. És akkor még nem beszéltünk a politika ezerszínű kérdésköréről, például az egyik „mélyárnyalatát” képviselő összeesküvés-elméletekről. Kinek higgyünk, avagy kinek hihetünk tehát? Feltétel nélkül senkinek! Való igaz ugyan, hogy abszolút bizonyosságot nem szerezhetünk a hozzánk eljutó információk hitelességét illetően, mivel nem tudjuk tökéletes kontrollnak alávetni azokat. Ám az ellenőrzés lehetőségéről ennek tudatában sem kell és szabad lemondanunk, mert a dezinformálódásunk, manipulálásunk kockázatát igenis, jelentősen csökkenthetjük. Melyek ezek a kontroli-lehetőségek, amelyek megerősíthetik egy információ hitelességét, illetve megalapozhatják az elfogadására irányuló bizalmat? Néhány alapvető szempontot említünk. Elemi dolog, hogy vessünk egy pillantást az információforrásunk státuszára, hírnevére. Például a tudományos újdonságok terén sokkal inkább védve érezhetjük magunkat a szélhámossággal szemben a Science folyóirat tanulmányait olvasva, mint találomra rákattintva valamely szenzációs felfedezést ígérő fizetett hirdetésre. Alapvető támpontot kínál a párhuzamos megerősítések keresése is. Egy hír nem hír - mondhatnánk -, de ha több forrás is beszámol ugyanarról, akkor ez szintén erősítheti a tájékozódásunk megalapozását, főleg, ha a vizsgált források függetlenek egymástól. A több lábon állás tehát ezen a téren is kívánatos. Továbbfűzve ezt a gondolatot, arra is rámutathatunk, hogy a passziv információfogyasztással szemben hasznosabb az aktivitás, azaz ha nem csupán azt olvassuk el vagy hallgatjuk meg, ami utolér minket, hanem mi magunk alakítjuk tájékozódásunk horizontját, például kereséssel, összevetéssel, megszűréssel járva utána a híreknek. Ennek keretében tanácsos egyebek mellett az ellenérveket is megismerni az adott téma kapcsán. Esetenként az is árulkodó jelzés lehet, hogy forrásunknál megvan-e egyáltalán a tárgyilagos érvelés igénye, vagy csupán ellenőrizhetetlen, szubjektív állításokat tesz. És ha érvel: milyen az érvelése színvonala, illetve - nem utolsósorban - a nyelvi, fogalmazásbeli minősége? Végezetül pedig azt se felejtsük el, hogy a tévedéseinkből is tanulhatunk. Ha hitelt adtunk olyan információknak, illetve információforrásoknak, amelyekről utólag kiderült, hogy nem kellett volna, vonjuk le a tanulságot és használjuk fel következő döntéseink meghozásánál. Amint a találó mondás tartja: Ha egyszer becsaptál, szégyelld magad! Ha kétszer becsaptál, szégyelljem magam! Prancz Zoltán Az ERBE szállítási találkozója Immár tíz éve, hogy az atomerőmű-építkezésen dolgozó egykori ERBE Szállítási Osztály dolgozói évente találkoznak Pakson. Az idén április 16-án az Atomfitt centrumban közel hatvanan jöttek el az egykori dolgozók közül - mondta el HaazTihamér, a találkozó megszervezője. Tóth István egykori osztályvezető köszöntötte a megjelent vendégeket, majd bőséges disznótoros vacsora következett. Egykori közös emlékek felelevenítése, jóízű beszélgetések jellemezték a találkozót. A vacsora után előkerültek a saját termesztésű borok és a finom sütemények is. Mára már nagyon sokan a megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik, és az unokákkal való foglalkozás az egyik legjobb elfoglaltság. WollnerPál
