Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-05-01 / 5. szám

2016. május Atomerőmű 15 MVM Csoport Év Embere díj „A saját tervezésű kazán is csapatmunka eredménye" Interjú Kotnyek Józseffel Kotnyek Józseffel, az MVM OVIT Zrt. erőművi ter­vezési osztályvezetőjével nem könnyű interjúidőpon­tot egyeztetni, beszélgetésünkkor is éppen egy japán delegáció fogadására készült munkatársaival. Mint mondta, egyébként számos országból érdeklődnek az általuk kifejlesztett kazántechnológia iránt, a csapat pedig továbbra is fejleszt, és örül, hogy sokan szeret­nének ilyesmit vásárolni. A szakember kulcsszerepet játszott a tatabányai 100 megawattos biomassza tüzelésű erőmű beruházá­sában, 2015-ben. Nevéhez fűződik a fő technológiák, a kazánok fejlesztése, az üzembehelyezési munkák irányítása. Szakmai munkája során nyert mérnöki tapasztalataira alapozva saját tervezésű kazánja to­vábbfejlesztésével készítette el a Tatabányai Erőmű nagy teljesítményű, takarékos kazánjának terveit.- Az alapötletet az ember maga hozza, az alapszá­mításokat az ember maga csinálja, de mindenképpen csapatmunkáról van szó, hiszen arra sem idő, sem kapacitás nincs, hogy valaki egymaga a tervezést az elejétől a végéig vigye, mert az éveket venne igénybe - mondta munkájáról, és hozzátette: a kollégák szak­tudása mindenképp szükséges ahhoz, hogy végül jó eredmény jöjjön ki egy ilyen tervezés végére. Az okleveles gépészmérnök, valamint a hőerőgé­pek és tüzelőberendezések szakmérnöke úgy látja, hazánkban túlságosan kevesen dolgoznak ezen a te­rületen.- Általában véve ez a szakma Magyarországon saj­nos kihalóban van, rendkívül kevés szakember dol­gozik a területen. Éppen ezért, akik megmaradtak, azokra nagyon nagy teher hárul. Én is így vagyok, hogy egyik projektből a másikba kerülök, és mind­egyiknek van nehézsége, ezért mindig nagyon kell koncentrálni a kollégákkal a siker érdekében. Termé­szetesen amikor az ember kicsit levegőhöz jut, az na­gyon jó érzés. Talán ezért is, természetesen rendkívül örömteli díjazottnak lenni, elismerést kapni. Kotnyek József úgy érzi, hogy a kitüntetést teljes eddigi életpályájának is köszönheti, és nem volt előtte titok, hogy jelölték az Év Embere díjra:- Értesültem róla, hiszen a vezetőségünk megbe­szélte, hogy van-e olyan szempont, tehát van-e olyan munkafejlesztés nálunk, amely ténylegesen indokolja a felterjesztést. Az én esetemben nem is gondolkodtak rajta, mert kézzelfogható eredménynek tekinthetők a tatabányai kazánok. Bár ezt a kitüntetést az OVIT-nál elvégzett munkámért kaptam, úgy gondolom, hogy nem csak az itteni, hanem a korábbi munkahelyem­nél, a Transelektrónál felhalmozott tudást is díjazza. Mint azt a mérnök megjegyezte, az egyetem el­végzését követően azonnal ebben a szakmában he­lyezkedett el, tehát a kazánokkal és azok fejlesztésével kezdett foglalkozni, és ma már mintegy 25 éve van a pályán. Az elismerésre természetesen az otthoniak is örömmel tekintenek - mondta Kotnyek József, de be­vallotta azt is, hogy kihívást jelent a munkarend és a magánélet összeegyeztetése.- A díjnak nagyon örült a család, a lekötöttsége­met viszont már kevésbé értékeli, hiszen ez a munka teljes embert kíván. Gyakran nagyon nehéz egyen­súlyt teremteni a munkahelyi és az otthoni köteles­ségek között, a családomnak pedig ebben sokat kell segítenie: türelmesnek kell lennie abban, hogy a napi 14-16 óra munkát elviselje. Mivel nemcsak a kazánok tervezése, hanem az üzembe helyezése is feladatom, gyakran huzamosabb ideig - előfordult, hogy akár fél évig nem vagyok otthon - részletezte a szakember, és hozzáfűzte, hogy ez utóbbi elsősorban még az előző munkahelyén töltött időkre volt igaz. Mint azt össze­gezvén megjegyezte:- A család örült, de valószínűleg azt is nagyra ér­tékelnék, ha többet látnának engem otthon. MVM Fiataljaink Bemutatkozik Lőrincz Tamás, a Technológiai Okta­tási Osztály szakterület-instruktora- Paksi család második gyermekeként nőttem fel, az általános iskolai éveket követően Szekszárdon ta­nultam tovább, az Ady Endre Szakképző Iskolában. A gépjárműtechnikai szerelő szakképesítést megsze­rezve a paksi Vak Bottyán Gimnázium esti tagozatán folytattam a tanulást, itt szereztem érettségi bizonyít­ványt. Első munkahelyem a paksi téglagyár volt, ahol gépkezelőként dolgoztam, majd a Piakész Kft.-nél si­került elhelyezkednem karbantartóként. Itt kerültem először közelebbi kapcsolatba az atomerőművel, a primer és a szekunder körben végeztünk karbantartási feladatokat. Munka mellett folytattam a tanulást, le­velező képzés keretében szereztem gépésztechnikusi végzettséget a biritói I. István Szakképző Iskolában. 2003 februárjában adódott egy lehetőség, amely­nek köszönhetően a Turbina- és Forgógép-karbantar­­tó Osztályhoz (FKO) kerültem karbantartó lakatosként, akkor még alvállalkozói állományban, majd 2007-től végeztem feladataimat ugyanitt, de már a Paksi Atom­erőmű alkalmazásában. Az FKO-n eltöltött évek alatt lehetőségem volt részletesen megismerni a szakte­rületet, ebben sok támogatást és segítséget kaptam Csépányi Bárdos László műszakvezetőtől és Teli Ferenc vezető szerelőtől. A munka mellett folytattam a tanu­lást is, a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnök szakán tanultam. 2012-ben kerültem át jelenlegi munkahelyemre, a Technológiai Oktatási Osztályra. Itt remek közeg, összeszokott társaság fogadott. Sokat köszönhetek Nagy Sándor ma már nyugdíjas kollégámnak, aki az osztályon mentorként segítette a beilleszkedésem. Munkám során feladataim közé tartozik az üzemviteli és karbantartói szinten tartó képzések megtartása, a betanulok képzése, oktatási anyagok készítése, láto­gatócsoportok vezetése a Karbantartó Gyakorló Köz­pontban. Paksi kötődésem révén magam is Pakson alapítot­tam családot, feleségemmel, Vikivel együtt neveljük nyolc hónapos kislányunkat, Rékát, aki a legnagyobb boldogságot jelenti számunkra. Az apai teendők el­látása mellett kevés időm jut másra, de ha lehetőség adódik, szívesen járom a természetet, nagy szerelmem a terepmotorozás és a természetfotózás. Az interjút készítette: Krausz Attila Továbbképzés mérésügyi megbízottaknak A műszaki szervezetek által alkalmazott mé­rőeszközök nagy száma szükségessé teszi a mérésügyi megbízotti hálózat működteté­sét, ezért egy tavalyi évben lezajlott audit kapcsán a Metrológiai Üzem szervezésében kétnapos képzés zajlott. Az elmúlt évben lezajlott audit - a posztgra­duális metrológiai alapképzésen túl - tovább­képzés szervezését javasolta, mivel a vizsgálók tapasztalatai azt mutatták, hogy a mérőeszköz­kezeléssel kapcsolatos ismeretek hiányosak, dokumentálásuk a cégen belül nem egységes. A fentiek alapján az oktatási épületben két­napos továbbképzésre került sor. Az oktatást a Szenzor-Metrológia Kft. végezte. Az előzete­sen, a szervezeteken belül kijelölt megbízottak előadásokon vettek részt, ahol az elhangzottak közt szerepelt a mérőeszközök megfelelőség­értékelése, valamint a mérési bizonytalanság, amelynek meghatározásáról és figyelembevé­teléről is hallhattak a képzésen részt vevők. Kü­lön előadás foglalkozott a kalibrálási ciklusidők meghatározásával. A képzésen a mérőeszközöket alkalma­zó szervezetek részéről közel negyven fő vett részt. A tervek szerint hasonló tematikájú kép­zéseket két-három évente tartanának. Lehmann Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents