Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-01-01 / 1. szám
12 <#> „ „ mym paksi atomerőmű Vincze Bálint: 8+1 2016. január Az év gombája2015 Sötét trombltagomba (Craterelluscornucopioides) A pécsi Vásárcsarnok standjain az erdei gombák bőséges választékának egyik különlegessége a sötét trombitagomba. Szokatlan formájától és színétől sokan idegenkednek, de a kedves kínálás, gasztronómiai értékeinek méltatása hamar meghozza a vásárlókedvet. A gombaárusok közül sokaknak fő megélhetési forrása a vadontermő gombák szedése és árusítása. Bár a Mecsek bővelkedik jó gombalelőhelyekben, de a szárazabb időszakokban hamar elkelnek az idei évben csapadékosabb területek erdeinek rejtett kincsei. A gomba szedésének megvannak a maga íradan és írott szabályai, ezek betartásával biztosíthatjuk, hogy az utánunk érkezők is élvezettel gyűjthessék az erdő ajándékát. Nagyon fontos, hogy minden általunk szedett példányt gombaszakértő is lásson, mielőtt a főzőedénybe kerül. Az alkalmi gombavadász nemcsak saját, mások életét is kockáztathatja felelőtlenségével. Az év rovara2015 Nagy szentjánosbogár (hmpjm mctuuca) Gyönyörű, nyáresti program lehet mindenkinek a nagy szentjánosbogár rajzását megfigyelni, akár környékünk ligetes parkjaiban vagy arborétumokban, nemzeti parkok szervezésében, turistaösvényeken sétálva. Aki elfárad a gyaloglásban, pihenés közben is élvezheti a néhány percig tartó természet alkotta színjáték csodálatos látványát. Az est leszálltával a bokrok sűrűjéből előbújó első példányokat hamarosan újabb és újabb hím bogár követi. A rajzás csúcspontján megszámlálhatatlanul sok egyed lebeg a talajtól alig fél méterre. A rövid ideig tartó fényjáték végén lassan kialszanak az apró mécsesek. Fénytáncuk varázslatosságát úgy látjuk igazán, ha fényképezőgépünkkel hosszú másodpercekig exponáljuk a jelenséget, így válik láthatóvá a bogarak repülésének kusza útvonala. Ezt a hosszú expozíciós fotózási technikát a természetfotósok a csillagok fényképezésénél is előszeretettel alkalmazzák. Az év kétéltűje2015 Dunai tarajos gőte (Tritmus iobmgkm) A Magyar Természettudományi Múzeum egyik fő feladatának tekinti, megszerettesse és megértesse velünk földünk élővilágának titkait. Kimeríthetetienül gazdag ehhez a választék, melyről törékeny természetünk és az ember által eddig feltárt ismeretek gondoskodnak. Múzeumpedagógiai rendezvényekkel, kiállításokkal és számos más, látványos eszköz segítségével teszik érdekessé számunkra az ismeretek befogadását. Ódon raktárai mélyén fajok ezreit őrzik, ismeretterjesztő előadások és kiállítások alkalmával e kincsek némelyikét mi is viszontláthatjuk. A gyűjtemény nagy része rejtve marad a látogatók elől, csak az ott dolgozók, illetve kutatók láthatják és vizsgálhatják őket. Az utókor számára szakszerűen preparált emlősök, madarak, lepkék, rovarok és más egyéb faj társaságában ott lapul a hüllők és kétéltűek között, az amúgy még hazánkban szép számban élő dunai tarajos gőte is. Az év hala2015 KßCSCgC (Acipenser ruthenus) A Tiszán kedvenc táplálékai közé tartozik a kérész, melynek rajzása nyaranta igazi össznépi látványosság. Ilyenkor, ha szerencsénk van, rövid időre megpillanthatunk az amúgy fenéklakó halakból egy-egy példányt, melyeket a bőséges lakoma vonz a vízfelszín közelébe. A kecsege horgászata tilos, de a halgazdaságokban nevelt egyedek nagy része telepítésre, kisebb hányada a gasztronómia ínyenceinek asztalára kerül. A gazdaságokban szigorú, ellenőrzött körülmények között folyik a munka. A vendéglők asztalára szánt halak semmilyen szempontból sem különböznek vadon élő társaiktól. Az utóbbi években számuk erősen megfogyatkozott, de az ivadékok rendszeres telepítésével a vadon élő állomány egyensúlya helyreállíható, a piacra szánt egyedekkel az ínyencek igényei is kielégíthetőek. Az Akasztói Halgazdaság az egyik hazánkban, mely ezeket a feladatokat ellátja.
