Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-04-01 / 4. szám
2015. április 4 Köszönjük a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elismerését! Emléklap ATOMERŐMŰ ÚJSÁG SZERKESZTOSEGE részére A Magyar Sajtó Napja alkalmából a több éves kiváló együttműködésért, amellyel hozzájárultak az igazgatóság társadalmi elismertségének növeléséhez, megelőzési tevékenységének kommunikálásához, a lakosság hiteles tájékoztatásához. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok! Szekszáfá;^D15. március 17. /V K\ Dr. Balázs Gábor tu. ezredes Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója PIME 2015 konferencia Huszonhetedik kommunikációs konferenciáját tartotta a nukleáris ipar, ezúttal Pozsonyban. A Tájékoztató és Látogatóközpontot dr. Szerbin Pável, Simon Zoltán, Szabó Szilvia és Varga József, a YES WANO-t Laszlóczki Ivetta képviselte. A WiN (Nők a nukleáris energetikában) részéről Szucsán Marina, Gyarmathy Katalin, Kiss Zoltánné és Bódis Zoltánné vett részt a rendezvényen. A szakmai tájékoztatás hatékonyabbá tételét szorgalmazó rendezvényen megjelent szakemberek száma száz alatt volt, jelezve a már évek óta folytatódó létszámcsökkenést. A köszöntők elhangzása után a vendéglátó ország bemutatkozása következett, az előadást Nicola Cotugno, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója tartotta. Szlovákiában nagyjából a két atomerőmű állítja elő a hazai villamosenergia-termelés 70%-át. 11%-ban hőerőművek, 19%-ban pedig vízerőművek részesednek a termelésből. Van egy pici fotovoltaikus úton előállított villamos energia is, tehát majdnem 90%-ban üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül zajlik a termelés. Az első nap előadásai, majd ezt követően a műhelymegbeszélések arról szóltak, hogyan lehet és kell a kommunikációt átformálni a „Mit akarok mondani” irányzatból a „Mit akar a célcsoport hallani” irányba. A kora esti órákban a politikai és gazdasági intézkedések kommunikációt befolyásoló hatásairól volt szó. A második napon először a közvélemény-kutatások technikai kérdéseiről, illetve az azokból kinyerhető eredmények hasznosításáról esett szó. Három szekcióban folytatódott a program: az egyik maradt ennél a területnél, a második az atomerőművek és a más módon termelő egységek beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségeinek összehasonlítását taglalta, míg a harmadik szekció a Young Generation előadása volt a nukleáris mítoszok lerombolásáról. Késő délután előadást hallhattunk az európai szervtranszplantáció kommunikációs nehézségeiről és eredményeiről. A holland előadó (Juliette van der Laan) két éve pártolt át a szervezethez, korábban tíz évig a mi szektorunkat erősítette. Végül az Európai Űrügynökség képviselője számolt be a Rosetta misszió technikai és kommunikációs részleteiről. A rendezvényt Jean-Pol Poncelet úr, az Európai Nukleáris Táraság főtitkára zárta. A PIME Award for Communications Excellence nemzetközi díjat a vendéglátó Szlovákia csapata nyerte. A szakmai programról a következő számban számolok be, érdekes lesz... Varga József mym paksi atomerőmű Egyetemi óra az Atomenergetikai Múzeumban Három év telt el az Atomenergetikai Múzeum (AEM) megnyitása óta, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a látogatókkal kapcsolatos múzeumpedagógiai kérdések kezelésére. Ennek okán az Atomener- j getikai Múzeum adott otthont 5 a pécsi egyetem múzeumand- 1 ragógia szakos hallgatói szá- | mára tartott kihelyezett tömbösített egyetemi órának 2015. március 18-án. A program tárlatvezetéssel kezdődött, majd Ruff Ferenc rövid előadásban adott tájékoztatást a múzeumban eddig alkalmazott múzeumpedagógiai módszerekről. Ismertette a társadalmi szerepvállalás keretében működő programjainkat, amelyek olyan kulturális rendezvényeket jelentenek, amik kapcsolhatók az atomenergetikához, a villamos áram termeléséhez és felhasználáshoz. Utána dr. Koltai Zsuzsa egyetemi adjunktus tartotta meg a tervezettek szerinti egyetemi előadását, kitérve a múzeumpedagógia elméletére és gyakorlatára. Ezt követően a hallgatók azt a feladatot kapták, hogy projektcsoportok keretében a látottak és hallottak alapján fejlesztési ötleteket dolgozzanak ki a múzeum számára, amit sikeresen megoldottak. A rendezvény az előzetes várakozásokat is felülmúlta, ezért felmerültek hasonló közös együttműködési lehetőségek a jövőre nézve. Többek között az AEM gyakorlati lehetőséget ajánlott fel a hallgatóknak, az egyetem pedig felkérte a múzeum programját bemutató kollégát, hogy tartson előadást a májusban Pécsen megrendezendő országos múzeumandragógiai konferencián. Bki „Hogyan húzzuk le a leplet a nukleáris energia körül keringő mítoszokról" A WiN Magyarország (Women in Nuclear - Nők a nukleáris energetikában társadalmi kommunikációs szervezet) négy delegáltja vett részt a 2015. március 1-4. között Pozsonyban megrendezett nukleáris energia témakörében folytatott, profeszszionális kommunikációs szakemberek PIME-konferenciáján, hogy tanulhassunk a profi kommunikátoroktól, és a társadalmi munkában folytatott kommunikáció is professzionális szinten történjen. Nagyon tanulságos volt a konferencián elsajátított anyag, különösen hasznos volt az ENS FINE (Európai Nukleáris Társaság Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szekció)„Flogyan húzzuk le a leplet a nukleáris energia körül keringő mítoszokról" című műhelymegbeszélése. A megbeszélés bevezetőjében Jeremy Gordon moderátor arra biztatta a résztvevőket, hogy közös munkában állítsunk össze a nukleáris ipar körül keringő mítoszokról szóló felsorolást. Mivel ezekből különösen sok van, hosszú listát sikerült összeállítanunk: a sugárzás ártalmas az emberek egészségére, különösen a nőkre, a sugárzás káros hatással van a környezetre, az atomreaktor bármikor atombombává tud változni, a sugárzással kezelt élelmiszerek nem egészségesek, a feketepiac tele van radioaktív anyaggal, a sugárzás impotenciát okoz a férfiaknál stb. A lista készítését követően a résztvevők három csoportra lettek osztva, minden csoport kapott három tévhitet, amelyekre ki kellett dolgozni a tévhitet romboló érveket, hiteles információt tartalmazó meggyőző állításokat. Ez a műhelymegbeszélés különösen hasznos volt a WiN tagjai számára, mert gyakran épp ezekre a kérdésekre kell választ adnunk, amikor megyünk előadásokat tartani az iskolákba, nyugdíjasklubokba. Mit érdemes válaszolni, melyik információ hiteles, melyiknek lesz megfelelő a fogadtatása? Például mit mondjunk arra a tévhitre, hogy a sugárzás különösen ártalmas a nőkre, mint potenciális anyákra? Elhangzott egy javasolt érv, hogy a nő védve van a törvény által, mihelyt ismert lesz, hogy a nő állapotos, nem foglalkoztatható az ellenőrzött zónában. Erre azt mondták a professzionális kommunikációs kollégák, hogy ez nem szerencsés érvelés, mert a laikus ember úgy vélekedik, ha még a törvény is védi a nőket, akkor valóban létezik a veszély, különben miért lenne rá törvényhozás? A munkaidő-kedvezményről és egyéb, a sugárveszélyes munkakörben alkalmazottak számára járó kedvezményekről sem praktikus említést tenni, mert ugyanaz a reakció, ha a kedvezmény biztosítva van, akkor létezik valós veszély is. Akkor mi a helyes érvelés? Célravezetőbb megoldás megemlíteni a statisztikákat, hogy az atomerőművek környékén nem alacsonyabb a gyerekszületések száma, mint nem atomerőműves területeken, és a születési rendellenességgel született gyerekek aránya sem tér el az átlagtól. A WiN-tagok esetén nagyon erős meggyőző érv a személyes példa. Tőlünk is szoktak kérdezni az előadásunk hallgatói, hogy nem veszélyes-e nőként az erőműben dolgozni. Arra azt szoktunk válaszolni, hogy már több mint húsz éve élünk Pakson, és az atomerőműben dolgozunk. Fia a munka megköveteli, járunk a primer körbe, amellett egészségesek vagyunk, egészséges gyerekeink vannak. Másik tanulság, hogy mindig igazat kell mondani, sosem szabad „szépíteni" a dolgot. Egy kis példa: az egyik csapat nagyon frappánsan érvelt a „piac tele van radioaktív anyaggal" című mítosszal kapcsolatban. A válaszuk az volt, hogy igen, ez sajnos igaz, de Kalasnyikov-géppisztolyt is lehet kapni a feketepiacon. Szucsán Marina, WiN
