Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-04-01 / 4. szám
Atomerőmű mym paksi atomerőmű XXXVIII. évfolyam, 4. szám 2015. április A Cl 5 projekt - A kezdetek Állami kitüntetést kapott Nagy Sándor A Paksi Atomerőmű legjelentősebb küszöbön álló fejlesztése 2015-ben a 4,7%os átlagdúsítású gadolínium-tartalmú üzemanyag-kazetta, valamint az alkalmazásával megvalósítható 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése. A feladat végrehajtására létrehozott projekt „hivatalos" megnevezése: 15 hónapos Üzemelési Ciklus Bevezetés Végrehajtási Kiemelt Projekt. Az atomerőmű szakmai gárdája röviden csak C15 projektként emlegeti. Ebben a megnevezésben a C betű a ciklusra, a 15-ös számjegy pedig a 15 hónapra utal. A sokrétű fejlesztést lapunk egy cikksorozattal szeretné bemutatni, amelynek egyes részeiben Czibula Mihály kiemelt projektvezető segítségével járjuk körül a téma legfontosabb aspektusait. Interjúsorozatunk folytatásában a kezdetekről beszélgettünk.- Mi volt a projekt közvetlen előzménye?- A 108%-os teljesítménynövelést követően a Reaktorfizikai Osztály (RFO) dr. Nemes Imre vezetésével tovább kereste a magasabb dúsítású, gadolíniumtartalmú üzemanyag-kazetta alkalmazásában rejlő lehetőségeket. 2009-ben az orosz üzemanyaggyártó (TVEL) kínálatában megjelentek az 5%-hoz közeli U-235 dúsítást tartalmazó VVER-440-es reaktortípushoz készített üzemanyag-kazetták, ezáltal megnyílt a lehetőség a kampányok meghoszszabbítására. Az RFO elképzelése alapján a Műszaki Igazgatóság Kamondi Ferenc koordinálásával kezdte el a projekt megalapozását. 2011 októberében a Műszak Gazdasági Értekezlet (MGÉ) elé került a C15 alapjait leíró előterjesztés, ami már előzetesen értékelte a megvalósíthatóságot. Megvizsgálták, hogy a berendezések karbantartási, időszakos ellenőrzési feladatait, műszaki állapotát hogyan érinti a megnövelt időtartamú kampány. A 15 hónapos üzemeltetési ciklusra történő áttérés átmeneti időszakára kidolgozták a lehetséges leállási ütemezéseket, figyelembe véve elsősorban az üzemanyag-beszerzés, -gyártás, -engedélyeztetés időigényét, valamint a karbantartási napok évek szerinti egyenletes elosztását. Folytatás a következő oldalon. ASE Sporttelep május 1. színpadi programok sportprogramok szórakoztató-és élményprogramok a gyermekeknek sztárfellépő főzőverseny Gyere el és hozd a családot, barátokat, ismerősöket is! rrtym paksi atomerőmű A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésével ismerték el Nagy Sándor munkáját a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A Paksi Atomerőmű Zrt. és az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. volt vezérigazgatója Budapesten, a Magyarság Házában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől március 16-án vette át az elismerést, a már több mint százfős, felkészült csapata nevében. p •< A művész elképzelése az volt, hogy ipari környezetben állíthasson ki. Erre a fennállása hároméves évfordulóját márciusban ünneplő AEM-ben remek alkalom nyílott. Annál is inkább szerencsés a helyválasztás, mert a Pakson élő és alkotó Szabó Nóra munkái nagyrészt az atomerőműhöz kapcsolódnak. Így vall most kiállított képeiről: „A sorozatot az atomerőmű ipari környezetén túl elhelyezkedő betonlétesítmények, gátak, tartályok, víznyelők alkotják. Ezen vasilletve betonkonstrukciók beékelődése a természeti tájba, amik foglalkoztatnak. A legnagyobb ellentmondás a víz partján elhelyezkedő »keszon«, az a betonrengeteg, amelyen keresztül átvezetve éri el a folyót az erőműből kiáramló meleg víz. Az ember által felhasznált, szükségét vesztett víz itt visszatérhet régi medrébe, és természetes hömpölygő folyóként folytathatja útját. Hihetetlen az a vad energia, ami ott felszínre a reggeli órák hangulata érleli benne a végső elhatározást, irányítja ecsetét a vásznon. A festő minden esetben átértelmezi, mintegy „megszelídíti” a fotót, és annak valamely elemét hangsúlyozva anyaggá gyúrja, vagyis végeredményben egy teljesen új képet alkot belőle. A sorozat, amelynek elemein nincsenek figurák, nincs semmi, ami elvonná a figyelmünket a táj csendes szemléléséről, „hazatért”: igazán látványos része az atomerőmű múltját bemutató műszaki múzeumnak. Mint azt egyetemi mestere, Nemes Csaba is kiemelte megnyitójában: attól, hogy a képeken nincsenek emberek, valahogy magányosnak és elhagyatottnak érezheti magát a néző. Csak ő van, és vele szemben a táj. Egyfajta szemlélődő szerepbe kerül az ember, és ez nem más, mint az alkotó nézőpontja. Ügy fogjuk nézni a tájat, ahogyan Nóra a megfestés folyamán: bensőségesen. Vöröss Endre Tájidegen kiállítás a múzeum galériáján Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma (AEM) ad otthont 2015. március 20-tól Szabó Nóra Tájidegen című kiállításának. A múzeum galériáján két hónapon át megtekinthető festményekből álló tárlat a tavaly diplomázott fiatal alkotó első önálló kiállítása. Azt, hogy a képek érdeklődésre tarthatnak számot, jól mutatja, hogy a megnyitón nyolcvan vendég volt jelen. tör! Mikor ezt látom, apró porszemnek érzem magam, és csak hallgatom, meghökkenve szemlélem, milyen hatalmas erők küzdenek meg egymással. A víz ezer zöldje, a habok, az erdő fái mögül kisugárzó nap melege, ami alakítja, színezi a betonsávot.” Szabó Nóra alkotói munkáját fotók készítésével kezdi, melyek a kompozíció felvázolásában segítenek neki. A jelenlét benyomásai, az illatok, a színek,
