Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-03-01 / 3. szám
fotók: Gyulai 18 <&>■ itiym paksi atomerőmű 2015. március Energiapolitika 2000 Az Energiapolitika 2000 Társulat már a 146. Energiapolitikai Hétfő Estjét rendezte február 7-én Budapesten. Bevezetőjében Járosi Márton, a társaság elnöke beszámolt róla, hogy már 1100 fő igényli az értesítést programjaikról. Új évi üzenete: akkor van esélyünk, ha okosan alkalmazkodunk az általunk befolyásolhatatlan változásokhoz, a világpolitika átrendeződéséhez. Elkészült az első félév programja. Felhívta a figyelmet, hogy sikerült egyeztetnie a nyáron Amerikából hazalátogató Miskolczi Ferenccel, hogy tartson előadást (~ június 8.) tevékenységéről, a NASA kutatásairól. Az évenként esedékes egész napos szakmai rendezvényüket, a 11. Energiapolitikai Fórumot „az építkezés energiapolitikája” fogalomkörben várhatóan május 5-ére szervezik majd meg. A társaság felkérésre, néha anélkül is, állást foglal tevékenységi körét érintő kérdésekben. A vitaindító előadást Lóránt Károly mérnök-közgazdász tartotta „Energetikai unió az EU-ban” címmel. A tapasztalt szakember (fejlesztő mérnök, kutató, EU-tanácsadó is volt) a GDP arányos fejlődését hasonlította össze az USA és az EU vonatkozásában - lelassult, majd megtorpant a fejlődésünk, az energiaimport folyamatosan nő. Az energiafelhasználás szinte azonos arányban oszlik meg az ipar, szállítás, háztartás és szolgáltatás között. Egyes víziók szerint törekedni kell az önellátásra, hogy minél több szállítást szükségtelenné tegyünk. Jól felfogott érdekünkben az EU-nak kellene felvállalnia a stratégiai tárgyalásokat az olaj-/gázimportálókkal, vagy legalább is több-kevesebb ország összefogásában. Ehelyett minden ország külön egyezkedik, nem megfelelő paraméterek alapján. A németek egyik problémája, hogy az északon megtermelt, megújuló forrásból származó villamos áramot szuper nagyfeszültségű (megépítendő, drága) távvezetéken kellene eljuttatni a déli országrészben működő feldolgozó iparhoz úgy, hogy közben a fölösleg tárolásáról is gondoskodjanak. Megosztott velünk egy kutatási eredményt: a Déli-sark jegét vizsgálva 4 db hosszabb/rövidebb ideig tartó felmelegedés mutatható ki - cáfolva ezzel az ipari forradalom okozta C02-kibocsátást és következményét, a globális felmelegedést. A hozzászólók megerősítették, hogy szerintük sem alkalmasak a megújulok a biztonságos, szükségletekhez igazodó energiatermelésre. gyulai Lóránt Károly Magyar-orosz oktatási szándéknyilatkozat Nukleáris szakemberek képzéséről írt alá szándéknyilatkozatot a Roszatom orosz Állami Atomenergetikai Vállalatcsoport és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnökének február 17-én, Magyarországon tett munkalátogatása keretében került sor a Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalatcsoport és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti, a nukleáris energetikában dolgozó szakemberek képzéséről szóló együttműködési szándéknyilatkozat aláírási ceremóniájára. A megállapodást orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója, a magyar kormány nevében pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látta el kézjegyével. A dokumentum értelmében az aláíró felek kifejezték szándékukat az atomenergetikai együttműködés kiszélesítésére a szakemberek oktatásában, a tudományos munkában, valamint közös oktatási programok szervezésében. A szándéknyilatkozat elősegíti az alap- és mesterképzésben, illetve doktori képzésben tanuló hallgatók, a kettős diplomát adó oktatási programokban részt vevő diákok, valamint az oktatók cseréjét. A felek az együttműködés céljának azt tekintik, hogy a megszerzett szakmai tudás révén biztosított legyen a magyar atomenergetikai ipar ellátása magasan kvalifikált szakemberekkel. A dokumentum alapjául az Oroszországi Föderáció kormánya és Magyarország kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, 2014. január 14- én aláírt egyezmény szolgál, amely előirányozza a szakemberek képzését és továbbképzését a magyar fél által igényelt mértékben. A felek szándékában áll, hogy koordinálják a magyar és az orosz partnerek közötti tevékenységet, beleértve a vállalatokat, szervezeteket, egyetemeket, intézeteket, illetve más intézményeket. Az aláírást követően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelentette: „Ez a szándéknyilatkozat nem csupán jogi alapot teremt ahhoz, hogy megerősítsük régi keletű együttműködésünket a felsőoktatás és a tudomány területén, de lehetővé teszi azt is, hogy folytassuk az együttműködés jó hagyományait. Országaink immár több évtizede közösen tevékenykednek az atomenergia békés célú felhasználása területén. A magyar nukleáris mérnökök egy számottevő része korábban Oroszországban szerzett diplomát, és tudjuk, hogy a Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkjának megbízható működését az ő magas színvonalú szakértelmüknek is köszönhetjük. Szükség van azon szakemberek új nemzedékének felkészítésére, akik majd részt vesznek az új blokkok tervezésében, építésében és üzemeltetésében." Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója hangsúlyozta: „A Roszatom olyan integrált megoldásokat kínál partnereinek, amelyek a finanszírozás mellett magukban foglalják a személyzet képzését is. Mi mindig szoros kapcsolatokat ápoltunk a Paksi Atomerőművel és a magyar tudományos intézményekkel, így reméljük, hogy az aláírt szándéknyilatkozat lehetőséget nyújt együttműködésünk bővítésére és intenzívebbé tételére." Az együttműködésben érintett szervezetek kiegészítő megállapodásokat írhatnak alá a jövőben a közös programokról. Megduplázódó nukleáris kapacitások A nukleáris energiának döntő szerepe van abban, hogy csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok globális kibocsátását - mutat rá Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az IEA által készített új „Technológiai Útiterv - Nukleáris energia” című kiadványa. A kiadvány világosan bemutatja azt, hogy a nukleáris energiának továbbra is pozitív jövőképe van annak ellenére, hogy a fukushimai atomerőmű-balesetet követően néhány országban felülvizsgálták a nukleáris energiatermelés szükségességét, és a blokkok leállítása mellett döntöttek. Globálisan 2013-ban a nukleáris blokkok közel 2400 TWh villamos energiát termeltek, amely az összes fogyasztás 11%-át jelenti. 2014- ben pedig összesen 72 nukleáris blokk állt építés alatt, amely az elmúlt 25 évre visszatekintve rekordnak számít. A globális klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében a kiadvány rámutat arra is, hogy 2050-ig több mint duplájára szükséges emelni a jelenleg beépített nukleáris teljesítőképességet, hiszen csak így lehet a leghatékonyabban és a legeredményesebben korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést a nemzetközileg elfogadott maximális szinten. Ennek eredményeképpen pedig 2050-re a nukleáris alapú villamosenergia-termelés részaránya a jelenlegi 11%-ról 17%-ra növekedhet. A technológiai útiterv egy „víziót” mutat be annak érdekében, hogy milyen módon lehet a nukleáris kapacitások növekedését a legjobb módon elérni a megnövekedett nukleáris biztonsági követelmények biztosítása, az optimális műszaki megoldások kifejlesztése, a szabványosítás felülvizsgálata, a beruházások finanszírozási módjainak és a hulladékkezelési megoldások egyidejű vizsgálata érdekében. Külön hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy szükséges helyreállítani a közvélemény bizalmát a nukleáris energia alkalmazása tekintetében. A nukleáris energia vonzereje abban rejlik, hogy lehetővé teszi az alkalmazó országok számára a hatékony és hosszú távú energiatermelés megvalósítását. Például Kína azt tervezi, hogy 2020-ig 58 GW-ra (2015 januárjában a beépített kapacitás 19 GW), 2030-ig 150, 2050-ig pedig közel 250 GW-ra növeli a nukleáris kapacitásait. Kulcsfontosságú kérdésként pedig az ütemterv azt vizsgálja, hogy a megnövekedett nukleáris fejlesztésekkel párhuzamosan az egyes országok hogyan hajtják végre a fukushimai atomerőmű-balesetből levont tanulságok alapján megállapított feladataikat, azaz hogy maximálisan meg tudjanak felelni a megnövekedett nukleáris biztonsági elveknek és követelményeknek is. Hangsúlyozza azt is, hogy foglalkozni kell a társadalomban a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban felmerülő aggodalmakkal, ezért szükséges a hatékony kommunikáció az állampolgárokkal olyan kérdésekben, mint pl. a nukleáris biztonság, a szabályozás, a hulladékkezelés, valamint a nukleáris energia felhasználásának előnyei. Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője, képviselője
