Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-03-01 / 3. szám

2015. március 7 mym paksi atomerőmű Térségi kitekintő Madocsa bemutatkozik Tolna megye északkeleti részén, a Duna mellett elterülő község. Alapítása pontosan nem ismert, de az Árpád-korból származó falumaradványok miatt a legrégebbi települések közé sorolják. Madocsa község közigazgatási területe 9158 m2, egyik oldalról Bölcske község, másik oldal­ról a Duna határolja. A falu a paksi kistérséghez tartozik. A folyószabályozás előtt majdnem min­den oldalról Duna-medrek, mocsarak, náda­sok övezték. Közelében híres, jó halászóhelyek voltak. Neve legkorábban 1019-ben fordul elő: a zalavári apácák monostora kapott a király­tól itt „Part-Madocha” jogot vizahalászatra. Madocsa a középkor során beletartozott azon művelt, polgárosodó Duna menti falvak sorá­ba, amelyekben először bontott zászlót a hazai reformáció. Jelentőségét a törökdúlást követően vesztette el. Itt állt Tolna megye egyik legszebb temploma, a bencés apátság hatalmas kéttornyú székesegyháza. Helyén - ősi falainak megóvásá­val - 1803-ban épült a mai barokk stílusú refor­mátus templom. Fontos átkelőhely volt a Dunán. Hosszú időn keresztül jelentős volt a gyümölcstermesztés, a falu határában sok gyümölcsöskertet létesítet­tek, és sokan tanyát is építettek. Az utóbbi év­tizedekben jelentősebb a szőlő- és borkultúra, mint a gyümölcstermesztés. A falu zárt közössége sok mindent megőrzött anyagi és szellemi kultúrájából: a népi stílusje­gyeket, eszközhasználatot, viseletét, szokásokat, népköltészeti műfajokat. A Madocsai Hagyományőrző Néptáncegyüt­tes 1946-ban alakult azzal a céllal, hogy a helyi táncokat, dalokat, szokásokat fenntartsa. A lakosság száma 1960 fő, mely évek óta las­sú csökkenést mutat. A község egészségügyi, művelődésügyi, kommunális, kereskedelmi és sportellátása biztosított. Napközi otthonos óvoda és általános iskola gondoskodik a felcseperedő generációk oktatásá­ról, a kulturálódást és a szórakozást segíti többek között a könyvtár, a művelődési ház és a faluház. Sportolásra, szabadidős programok szervezésére az 1994-ben épült sportcsarnokban nyílik lehe­tőség. A közszolgáltató szervek közül megtalál­ható rendőrségi körzeti megbízott, postahivatal, takarékszövetkezet. A település turisztikai szem­pontból is értékes részét képezi a szlavón tölgyes. A hatalmas fákat az európai erdők királyaiként emlegetik. A Duna és a község között ősgyep te­rül el. Művészeti tevékenységgel foglalkozók közül kiemelendő: a Madocsai Hagyományőrző Nép­táncegyüttes, Szalai András fafaragó és Baloghné Benics Ibolya festő. A gasztronómiát tekintve hí­res a madocsai pacal és a madocsai rétes. Törté­nelmi, kulturális és természeti értékek sora és a helyi civilszervezetek hagyományos programjai színesítik az itt élők és a vendégségbe érkezők mindennapjait. Jelentős rendezvények: borkós­toló, betyárnap, pünkösdvárót, falunap, szüreti felvonulás. Polgármesteri Hivatal, Madocsa Szomszédságban, barátságban A Paksi Atomerőmű, mint ahogy eddig is tette, továbbra is tö­rekszik jó kapcsolatot ápolni a környezetében élőkkel, a Duna jobb és bal partján lévő települések lakóival, akik a túlpartról is látják, értékelik a Paksi Atomerőmű és alapítványainak támo­gatását. A környező települések nagymértékben részesülnek a Paksi Atomerőmű részéről feléjük irányuló figyelemből, amely­nek keretében adjuk közre a Bács-Kiskun megyei tudósítónktól kapott tudósítást. Hordósiratás, bőgőtemetés Bátyán Kilencedik alkalommal rendezte meg a Bátyai Ha­gyományőrző Egyesület Rozmaring Népdalköre a hordósirató, bőgőtemető télbúcsúztató bálját feb­ruár 7-én, amely hagyo­mányosan Perity Lajos egyesületvezető köszön­tőjével kezdődött, majd a vendégegyüttesek - a Kelebiai Nép­dalkor, a dunapataji Fényes Csillag Citerazenekar, a Dunapataji Népdalkor és a Baracskai Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Népdalkor - előadása következett, a műsorvégén pedig a bátyai egyesület adta elő a hordósiratás, bőgőtemetés ceremóniáját. Ezt a vallási eredetű népszokást a környéken már csak egye­dül Bátyán őrzik - mondta el lapunknak Perity Lajos. A hamva­zószerdával kezdődő negyvennapos böjt előtt még jót esznek, isznak, mulatnak, aztán jelképesen elsiratják a már üres hordót, és eltemetik a vigasságot jelentő bőgőt, hiszen a böjt ideje alatt tilos mulatni. A bátyai népdalkor a népszokást pajzán összekötő szövegekkel, danolászva, a közönség nagy tetszésnyilvánítása közepette adta elő. A műsort finom vacsora és hajnalig tartó bál követte, azon­ban a szervező egyesület tartogatott még egy meglepetést is az estre: a minden huncutságra kapható asszonyaik apácashow-t mutattak be, majd a fekete ruháiktól megszabadulva eltáncolták a „hat-tyúkok" tavát helyi balettöltözékben (értsd: fehér jégeral­­só fölött némi muszlinfodor) a közönség szűnni nem akaró vas­tapsa kíséretében. Zsigmond Enikő Elköszön a főszerkesztő Kedves Olvasók, Kedves Munkatársaim! Számomra nagy megtiszteltetést és örömteli feladatot jelentett az Atomerőmű újság főszerkesztői tevékenységét ellátni, és most szintén nagy öröm átadni a jel­képes stafétabotot, hiszen sok­éves munkaviszonnyal a hátam mögött április első napjaitól már a nyugállományba vonulásom kezdetét jelző úgynevezett „sétá­lóidőmet" fogom tölteni. Köszö­nöm a sok pozitív visszajelzést, az érdeklődést, a témajavaslatot, és köszönöm a közreműködést, amely által együtt írhattuk, szer­keszthettük a lapot. Az Atomerő­mű újságról valóban elmondha­tó, hogy az olvasók lapja. A szerkesztőbizottság tag­jainak hálámat fejezem ki a rend­kívül jó együttműködésért. Kö­szönöm a tudósítók és az újság ügyeiben közreműködő sok-sok kollégám készséges hozzáállását, amivel hozzájárultak az Atom­erőmű újság gazdag tartalom­mal és egyre színvonalasabb kivi­telben történő megjelenéséhez. Kérem, továbbra is érezzék magukénak a lapot, és legyenek továbbra is együttműködő, segí­tő partnerei az Atomerőmű új­ságnak! Lovászi Zoltánná, Anna az Atomerőmű újság főszerkesztője A hónap első vasárnapjának délelőttjén felboly­­dult méhkasra emlékeztettek a Fortuna Rádió szerkesztőségi szobái. A rádió munkatársai nagy izgalommal készültek a kilenc órakor in­duló ünnepségre és az ünnepség egy részének „egyenes adásban” történő közvetítésére. Strasszer Andrea ügyvezető a nagy nyilvá­nosság előtt köszönte meg azoknak a munká­ját, akik már húsz éve a rádió munkatársai. Mint mondotta: ez a lelkes és interaktív csa­pat a biztosítéka annak, hogy az ötletekből és javaslatokból soha nem fogynak ki, ez pedig biztosítja a folyamatos megújulások egyik alapelemét. Andrea nagy elánnal értékelte az alapító tagok munkáját, amely értékelés igazoló tap­sokat váltott ki a jelenlévőkből. Szerkesztőségünk is köszönti a húszéves rádiót, és külön köszönti a kitüntetett alapí­tó tagokat, akik a következők: Vida Tünde, Schuckert József, Herfort Róbert, Zomborka Zoltán, Kozma Győző és Sajnovics László, aki az első tulajdonosi körnek is tagja volt. Ők mindannyian, valamint a csapathoz 19 éve csatlakozott Hahn Szilvia és 18 éve elkötele­ződött S. Szabó Gabriella „Örökös Tag” dí­szoklevélben részesültek.-béri-Húsz év a Fortuna hullámhosszán

Next

/
Thumbnails
Contents