Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-02-01 / 2. szám
■■■■■■■■■ 2015. február mym paksi atomerőmű ■■■■ Műszaki Alkotói Pályázat 1. díjas pályázatok 1 6. Főkeringtető-szivattyú rugóblokk- és karimakötésvizsgálata Treszl Gábor, Odor Ervin A főosztósík-tömítés cseréinek első tapasztalatai rámutattak arra, hogy a rugóblokk működése nagyobb befolyással bír a berendezés hibamentes üzemére, karbantartására és a tömítés tömör zárására, mint azt korábban gondoltuk. A vizsgálatot csavar- és rugóblokkmérések alapozták meg. Ezek eredménye lehetővé tette a tőcsavarok évenkénti visszalazulása jelenségének megértését és rámutatott: a jelenlegi rugóköteg működése az egész karimakötést hátrányosan befolyásolja. A csavarok utánhúzása számos üzemviteli, karbantartói munkaráfordítást tesz szükségessé, amelyeknek dozimetriai vonatkozásai jelentősek. Tányérrugók A GCN-317 típusú szivattyú (főkeringető-szivattyú) fedelét egyenként 30 db tőcsavar-anya páros szorítja a szivattyú házához. A csavarkötésekben 35 db tányérból álló rugóköteg is szerepel, ami a karimakötés rugalmasságát hivatott biztosítani. Már az erőmű üzembe helyezése óta az a tapasztalat, hogy az évenkénti ellenőrzések a csavarok nyújtottságának csökkenését mutatják, és ez a csökkenés különböző mértékű a csavarok között. A jelenség érdekessége, hogy ez a lazulás úgy megy végbe, hogy az anya a csavaron nem fordul el. A tanulmány tulajdonképpen ennek a jelenségnek a méréses vizsgálatáról szól, továbbá számításos úton azt is bemutatja, hogy e jelenségnek milyen befolyása van a fő tömítés tömör zárására, tehát a berendezés hibamentes üzemére. A Hepenix Kft. által megtervezett és legyártott erőmérő berendezés segítségével összehasonlították az üzemelő berendezések csavarjait és rugókötegeit a Karbantartó Gyakorló Központban (KGYK) lévő újnak vehető csavarokkal és rugókötegekkel. A csavarok viselkedése azonos, de a rugók esetében már kis mértékben különbség figyelhető meg az üzemi és a KGYK-s kötegek között. A tányérrugócsoportok méréses vizsgálata során megmutatkozott a felterhelési és a leterhelési görbék hiszterézise. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a rugóköteg nem adja vissza a csavarhúzáskor betáplált mechanikai energiát. A működés közben a betáplált energia egy része a rugótányérok súrlódásai következtében hővé alakul, és ez az energiaveszteség mutatkozik meg a csavarszár nyúlásának csökkenése formájában. Célunk, hogy ezen az eredeti konstrukciójú rugókötegen javítani tudjunk, és egy jóval hatékonyabb karbantartást, valamint megbízhatóbb berendezésműködést érjünk el. A témát izgalmassá teszi, hogy sem a gyártó, sem az azonos típusú atomerőművek nem változtattak még az eredeti rugókötegek kialakításán. Treszl Gábor berendezésmérnök, GMO- Pakson születtem 1977-ben. Itt is nevelkedtem. Ma is itt élek. A Műegyetem energetikai mérnök szakán szereztem diplomámat 1999- ben. Ezután az Oktatási Modell Projekt csapatába nyertem felvételt mint leendő műszaki oktató. Az üzemviteli, majd a forgógép-karbantartói szakterületekkel ismerkedtem meg. Éppen 10 éve kerültem a forgógépes berendezésfelelősök csapatába. A munkaidőm legnagyobb részében a főkeringtető-szivattyúk ügyes-bajos dolgaival foglalkozom, amit nagy megtiszteltetésnek veszek. Időközben kiegészítő képzést végeztem el a műszaki egyetemen energetika-környezettechnika szakirányon, jelenleg az államvizsga előtt állok. Barátnőmmel, Brigivel és öreg husky kutyánkkal Pakson lakunk, nemrég költöztünk be Táncsics utcai lakásunkba, most ennek otthonossá tételén munkálkodunk. Szabadidőmben Pannónia motorokat újítok fel, és néha ezek hátán indulunk barátaimmal világfelfedező utazásainkra. Odor Ervin osztályvezető, GMO Devecserben születtem 1967-ben, és 1978 tavaszáig az ajkai hőerőmű melletti lakótelepen szívtam magamba az erőműves kultúrát. Nagy hatással volt rám édesapám. Az iskoláimat Pécsen végeztem. Tanulmányi szerződés miatt kapcsolatban voltam az erőművel, diplomamunkámat is itt készítettem. Pályakezdőként 1988-tól dolgozom az atomerőműben, a kezdetektől a karbantartáson, előkészítő mérnökként, 1993-tól üzemvezetőként, majd 2004-től jelen munkakörömben. Időközben mérnök-közgazdász diplomát szereztem a vegyipari gépészmérnök végzettségem mellé. Feleségemmel is az erőműben ismerkedtem meg, két kislányunkkal (Zsófi 5, Lotti 8 éves) élünk kiegyensúlyozott családi életet. Mellettük most próbálom régóta dédelgetett hobbimat valóra váltani, megkezdtem első veterán korú autóm felújítását. I 9. A *0TH10(20,30)D001 jelű nagynyomású ZÜHR- szivattyúk, ASME OM CODE- szivattyúkra vonatkozó referenciaponton (névleges térfogatáram) történő tesztelésének megvalósítása Lőjek Csaba, Széli János Az MVM PA Zrt.-nél a biztonsági funkció ellátásra beépített főberendezések tesztelésére bevezették a Karbantartás Hatékonyság Monitorozást (KHM), amit az American Society of Mechanical Engineers (ASME) előírásai szerint végeznek. A nagynyomású ZÜHR rendszer technológiai kialakítása jelenleg nem képes biztosítani a szivattyúkra vonatkozó ZÜHR teszt referenciaponton történő tesztelését üzemelő blokk esetén. A kiépített recirkulációs ágon üzemeltetett szivattyú paraméterei alapján nem lehet megítélni a gépegység műszaki állapotát. A fentiek miatt az alábbi műszaki megoldást (átalakítást) javasoltuk: A vezetékrendszer átalakítása - a recirkulációs és próbaág felcserélése. Az ellenőrző hidraulikai vizsgálatot az MVM ERBE Zrt. végezte, és azt alkalmasnak találta. A műszaki alkotás megvalósulása esetén lehetővé válik a szivattyú tesztelése ASME OM CODE előírás szerint a reaktor névleges üzeme alatt is. Az átalakítás a hatósági követelmények teljesítése mellett növeli az üzembiztonságot, mivel az eddigi egyszeres kizárás helyett kétszeres kizárást biztosít. Lehetővé teszi a *0TH10(20,30)D001 szivattyú kíméletes indítását. A kedvezőbb üzemeltetési feltételek miatt a meghibásodások száma csökken, az alkatrészek kopása, az elöregedési folyamatok lassulnak. Következésképpen a karbantartási költségek is csökkennek. A műszaki alkotás megvalósulása esetén a *0TH17,27,37S201 jelű armatúrák tervezett cseréje okafogyottá válik, ami jelentős költségmegtakarítást jelent. Lőjek Csaba rendszertechnológus, RTO- Pakson születtem 1974-ben. A Dunaújvárosi Főiskolán gépészmérnöki oklevelet szereztem. Az atomerőműben 1993-ban kezdtem dolgozni az Armatúra Karbantartó Osztályon (AKO), most rendszertechnológus munkakörben dolgozom. Feleségemmel és két fiammal Pakson élünk. Szabadidőmben vadászok, halászok, horgászok, a Duna szerelmese vagyok gyerekkorom óta. Családommal is sikerült megszerettetni, nyáron szinte minden szabadidőnket ott töltjük. Széli János rendszertechnológus, RTO-Kiskunmajsán születtem 1958- ban. Kiskunfélegyházán végeztem a középiskolai tanulmányaimat. Első munkahelyeim: Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szegedi, szanki üzeme, MÁV Biztosítóberendezések Szegedi Üzeme. Tanáraim és környezetem biztatására jelentkeztem a Pollack Mihály Műszaki Főiskola vegyipari-gépészmérnök szakára, ahol 1983-ban diplomáztam. Pécsi tanulmányaim befejeztével Budapesten, a Szellőző Műveknél üzemvezetőként kezdtem ismét dolgozni. Katonaság alatt családot alapítottam, rokonom hívására 1986-ban beléptem az atomerőműhöz. Végigjártam a ranglétra számos állomását, primer köri gépész, közös üzemi, majd reaktoroperátor. A 18 évig folyamatos három műszakban dolgoztam. 2003-tól a Műszaki Igazgatóság Rendszertechnikai Osztályán rendszertechnológus a beosztásom. Paksra költöztünk 1986-ban, és jelenleg is itt lakunk. Három felnőtt gyermekem van, Zsolt 25 éves okleveles kertészmérnök, Pakson laknak, házas, 3 hónapos Zsófi nevű lányukat nevelgetik. Laura az ELTE jogi karán végzős hallgató. Szilárd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamosmérnöki szakán másodéves hallgató. Szeretek sakkozni, kedvencem a méhészkedés és kertészkedés, valamint kedvelem az utazást, különböző kultúrák megismerését. gyulai
