Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-12-01 / 12. szám
Forrás: internet 2015. december <#> i mym paksi atomerőmű ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 21 Az ördög nem alszik! Ne kockáztassunk nyári gumival! A szokatlanul meleg - némelykor hőmérsékleti rekordokat is megdöntő - ősz végi napok könnyen feledtették az autósokkal a nyári gumik téliekre cserélésének szükségességét. Pedig a halogatás veszélyes lehet - több szempontból is. A téli és a nyári autógumik egyrészt a mintázatukban különböznek egymástól. A mintázat az úttesttel való megfelelő tapadás egyik legfontosabb tényezője. A téli gumik a futófelületükön kialakított mélyebb mintázatnak és számos barázdának köszönhetően jobb kapaszkodást, ezáltal rövidebb fékutat és precízebb irányíthatóságot biztosítanak a csúszós (elsősorban a havas, jeges) útfelületeken. Emellett az anyagösszetételüket tekintve is különböznek nyári társaiktól. A speciális adalékok révén a téli abroncsok fagypont alatt sem válnak rideggé, megőrzik rugalmasságukat, ezért jobban tapadnak, és ellenállnak a változó időjárásnak. Ezzel szemben a nyári gumik hidegben felkeményednek, ebből kifolyólag a téli fagyban nem biztosítanak megfelelő tapadást. A téli gumik felrakásának halogatása egyrészt azért veszélyes, mert a nyári abroncsok 7 °C alatt már nem funkcionálnak tökéletesen. Legyen pedig bármilyen jó idő is napközben, az esti és reggeli időszakban ritka, hogy ne csökkenjen a hőmérséklet a kritikus érték alá. (Ugyanakkor tévhit, hogy csak jeges vagy havas úton csúszhat meg az autó.) Másrészt szintén a halogatás ellen szól, hogy az ősz végi-téli hónapokban nagyon „illékony” a jó idő, azaz egyik napról a másikra drasztikus lehűlés következhet be, havas, jeges útfelületek alakulhatnak ki. A szervizekben, gumijavító műhelyekben viszont ez az időszak a csúcsidőszak. Általában csak előjegyzésre dolgoznak, és nem ritka, hogy akár két-három hetet is várni kell a kapott időpontig. Természetesen nem csupán a csere végrehajtása, hanem a megfelelő termék kiválasztása is fontos. Alapvető szempont, hogy az egyéb jelzések mellett egy hópehely szimbólumnak is szerepelnie kell a gumiköpenyen, mert ennek hiánya arra utal, hogy zordabb időjárási körülmények között csupán korlátozott képességekre számíthatunk. Ezen túlmenően az interneten számos autós szakportált találhatunk, amelyek a különböző márkák teszteredményeinek közzétételével segítik a választást, illetve a különböző márkák ár-érték arányának összehasonlítását (lásd például totalcar.hu, vezess.hu). A tesztek a termékek árainak és az alkalmazott jelöléseiknek, illetve ezek értelmezésének feltüntetése mellett a következő tulajdonságokat értékelik: száraz, vizes, havas és jeges úton mért tapadások, valamint zajossági, fogyasztási és kopási jellemzők. Az utolsó oszlopban pedig rendszerint az iménti szempontok szerint elért eredmények összetett értékelését teszik közzé. A tesztek kommentárjai szerint az élen, illetve a középmezőnyben végzett termékek közül érdemes választani - az ezek között fennálló, jellemzően kisebb eredménykülönbségek nem jelentenek releváns ár-érték eltérést -, míg a lista végén szereplő gumiabroncsok esetében felhívják a figyelmet arra, hogy nem tanácsos a valamelyest alacsonyabb árak fejében lemondani a nagyobb biztonságról. Ha a téli időszakban külföldre - például síelni - készülünk, azt se felejtsük el, hogy egyes országokban - pénzbüntetés terhe mellett - kötelező a téli gumi használata, illetve bizonyos esetekben feltétele annak, hogy a biztosító megtérítse a baleset miatt keletkezett kárt. Prancz Zoltán Az Energetikai Szakkollégium utazása a CERN-be Az Energetikai Szakkollégium őszi félévének kiemelt rendezvényeként négynapos külföldi üzemlátogatást tettünk Európán keresztül. Utunk első állomása az ausztriai Ybbs Persenbeug-i vízerőmű volt, amely Ausztria legrégebbi vízerőműve. Az üzemlátogatás során helyi idegenvezetőnk megmutatta a létesítmény főbb részeit: a 460 m hosszú gátat, amely 10,9 m magas vízszintkülönbséget tart fent a gát két oldalán, láthattuk a turbinacsarnokokat, az erőműhöz tartozó transzformátorállomást, illetve a Duna hajózhatóságát lehetővé tevő zsiliprendszert is. Október 23-án reggel továbbindultunk a Lausanne-i Műszaki Egyetem felé, ahol Wágner Dávid kalauzolt el minket a Plazma Center intézetben. Itt két reaktortípust tekinthettünk meg. Először a TORPEX nevezetű fúziós reaktort látogattuk meg, amelynek leglátványosabb eleme a fánk alakú, toroidális vákuumkamra volt. Itt a berendezés tetején, illetve alján elhelyezkedő Helmholtz-tekercsek biztosítják a plazma fenntartásához szükséges, spirálisan tekeredő mágneses teret. A működés során a vákuumtérbe hidrogént engednek, amit mikrohullámmal ionizálnak. Az itt zajló vizsgálatok célja a plazma mágneses térben való viselkedésének jobb megismerése. Folytatásként megnéztük a TCV elnevezésű reaktort. Ez egy tokárnak, amelyben 1, 100 keV energiájú plazmát képesek előállítani, majd tulajdonságait a későbbiekben megvizsgálni. Másnap sor került a tanulmányi út kiemelt eseményére, a CERN-i látogatásra. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóközpontja. A program során vezetőink Szillási Zoltán és Béni Noémi voltak. Először egy előadást hallgattunk meg tőlük, amely során megismerhettük a CERN történetét, felépítését és az itt folyó kutatási munkákat. A központ eddigi leghíresebb eredménye a Higgs-bozon létezésének bizonyítása volt. Az ehhez szükséges kísérleteket a 100 méterrel a felszín alatt található, 27 km kerületű LHC-ben (Nagy Hadronütköztető) végezték el. Ennek a gyorsítónak köszönhetően a protonokat közel fénysebességre gyorsítják, majd 4 nagy detektorban ütköztetik őket, ezek az: ATLAS, CMS, ALICE, LHCb. Ezek közül mi a CMS irányítóközpontját és szerelőaknáját tekinthettük meg. A délután során lehetőségünk nyílt egy másik különleges helyszín, az antianyaggyár megtekintésére is. Itt a cél antihidrogén előállítása, melyet antiproton és pozitron segítségével hoznak létre. Ezek után meglátogattuk az adatközpontot, ahol a kísérletekből beérkező óriási adatmennyiséget feldolgozzák. A hazaút során Münchenben is megálltunk, ahol megtekintettük a híres Deutsches Museumot, amely a világ legnagyobb műszaki múzeuma. A többnapos tanulmányi út során a résztvevők rengeteg érdekes információval gazdagodhattak, amelyek méltón egészítik ki az egyetemi tanulmányokat. Energetikai Szakkollégium
