Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-12-01 / 12. szám
12 2015. december <>w«> mym paksi atomerőmű Munkabiztonsági konzultációka beszállítóinkkal Rendkívül előremutató és bizonyos szempontból hiánypótló az a konzultációsorozat, amelyet a Paksi Atomerőmű Munka- és Tűzvédelmi Osztálya (MTVO) kezdeményezett társaságunk beszállítóival. A konzultációk átfogó célja: az oda-vissza történő kommunikáció elősegítése az itt dolgozó cégekkel, ezáltal a munkabiztonság javítása. A kezdeményezés egyik alapvető előzményeként említhető, hogy az atomerőmű illetékes szakemberei évek óta küzdenek a vállalkozók munkabiztonsági szintjének emeléséért, azaz a munkabalesetek, sérülések számának csökkenéséért, ideértve a munkavédelem teljes jogi, adminisztratív és műszaki spektrumát, ezeken belül többek között a balesetek, sérülések bejelentési, dokumentálási hajlandóságát. A vállalkozók által elszenvedett munkabalesetek száma régebben még valamelyest kevesebb volt, mint az atomerőműves munkavállalókéi. Azonban az utóbbi néhány évben gyakoribbá váltak a vállalkozói munkabalesetek, jelentősen megváltoztatva az iménti arányt. A nemzetközi nukleáris ipar biztonsági mutatórendszerében követelmény, hogy a vállalkozókra számított munkabaleseti mutató közelítse meg az adott atomerőmű saját mutatóját, sőt, lehetőleg legyen azonos azzal. Azonban míg a Paksi Atomerőmű saját mutatója folyamatos csökkenő tendenciát jelez, addig a vállalkozói mutató értéke erősen hullámzik. Hajnády György Zoltán munkavédelmi főelőadó, az MTVO jelenlegi konzultációsorozatának szervezője egyebek mellett a következőket mondta el a kezdeményezésről: a Paksi Atomerőműben lezajlott legutóbbi WANO-vizsgálat egyik megállapítása volt, hogy a beszállítókkal tartott kapcsolat javításra szorul. Ennek jegyében indult el a most meghirdetett konzultációsorozat. A cél, hogy a beszállítókkal közérthető, naprakész módon közöljék az itteni követelményeket, elvárásokat, egyben visszajelzési - akár segítségkérési - lehetőséget biztosítsanak számukra. Egyfajta szakmai párbeszédről van tehát szó, amelyből mindkét fél profitál. A konzultáció szerves részét képezi, hogy az atomerőmű által működtetett beszállítói portál januártól egy munkabiztonsági mappával bővül, amit az MTVO fog gondnokolni, az élő online kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében. Ezen túlmenően előadásokra, illetve a szó szoros értelmében mondott párbeszédre is sor kerül. Hangsúlyos, hogy kifejezetten szakmai párbeszédről van szó: a meghívottak a beszállítók munka- és tűzvédelmi szakemberei, illetve megbízottai. A konzultáció első - bevezető - alkalma mintegy negyven fő részvételével sikeresen lezajlott. A folytatásban - első körben - négy további előadás kerül napirendre, az alábbi témákkal és előadókkal:- Beszállítók munkavédelmi tájékoztató oktatása, előadó: Hajnády György Zoltán munkavédelmi főelőadó;- Tűzvédelem a Paksi Atomerőműben, előadó: Lukács Tamás tűzvédelmi mérnök;- Emelőgép-kezelés, kötözés, irányítás szabályozása a Paksi Atomerőmű területén, előadó: Adorján Péter emelőgép-felügyelő;- Foglalkozás-egészségügy a Paksi Atomerőműben - tapasztalatok és javító intézkedések, előadó: Dr. Sztrida Emese foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Az előadásokról folytatólagosan beszámolunk az Atomerőmű újságban. Prancz Zoltán Műszaki átalakítások - Közös üzemi vezénylők felújítása A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. Az üzemi helyiségek, köztük a vezénylőtermek kinézete, állapota nem csupán, sőt elsősorban nem esztétikai kérdés, hanem egyaránt felölel üzemeltetési, munkabiztonsági, illetve ergonómiai szempontokat. Ilyen jellegű megfontolások nyomán került sor a közös üzemi vezénylők légcsatorna-hálózatának és az álmennyezeteiknek a teljes terjedelmű felújítására. A közelmúltban befejeződött átalakításról Farkas-Szente Gina, a projekt vezetője adott tájékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára. A Paksi Atomerőmű mindkét kiépítésén található közös üzemi vezénylők az erőmű építése óta nem voltak felújítva, építészeti, szakipari szempontból nem történt rajtuk átalakítás. Nem csoda tehát, hogy állapotuk idővel jelentősen leromlott: a közös üzemi vezénylők álmennyezeteinek elemei kimozdultak helyükről, szigetelésük szakadozottá vált. Mindez növelte a balesetveszélyt az ott dolgozókra nézve, emellett a szellőzés hatásosságát is rontotta. A szellőzés korábbi kialakítása egyébként sem tette lehetővé a helyiség hőterhelésének a szellőzőrendszer általi elvitelét, így az nem volt képes az elvárható légállapotot biztosítani. Az álmennyezeti rendszernek eredetileg két síkja volt. A felső sík a vasbeton mennyezetről függesztett acélszerkezet közé épített, 12 mm vastag betonyplemezekből, és az ezekre helyezett (PE-fólia elválasztó réteggel kialakított) ISOLIT hőszigetelésből állt. Az alsó sík perforált acél, csiptetős rendszerű álmennyezet volt. A most megvalósult felújítás keretében elbontották az álmennyezetet, a világítási és tűzjelző rendszerrel együtt. Helyette függesztett, látszóbordás kazettás, AMF C rendszerű álmennyezetet alakítottak ki, 600x600 mm-es raszterben, süllyesztett élkiképzésű ásványirost lapokkal és 24 mm talpszélességű acél tartószerkezettel. A közös üzemi vezénylőket a 01UP05 és a 02UP05 alfanumerikus jelű klímagépek látják el kezelt levegővel. Ezekhez a berendezésekhez nem tartozott a kezelt térben kiépített befúvó légcsatorna-hálózat. A helyiségek friss, kezelt levegővel történő ellátása beépített tűzcsappantyún keresztül történt. A légelosztás szabályozhatóságának érdekében új befúvó légcsatorna-hálózatot építettek ki. Az elektromos szerelvények a függesztett acél tartószerkezethez vannak rögzítve. A gépészeti szerelvények az álmennyezetet nem terhelik. A helyiség középső részében lévő szabályozható lámpatestek foglalata elöregedett, így azok kiváltása indokolttá vált, a helyiség szélén körbefutó fénycsöves armatúrákat is modernebbekre cserélték. A tűzjelző rendszer átszerelése is megtörtént, de itt nem volt szükség új érzékelők beépítésére. Mivel a hurok terhelési értéke nem változott, nem kellett megváltoztatni a Topsys felügyeleti rendszer kialakítását sem. Az új zónakialakítás, valamint egyes érzékelők pozíciójának változása miatt viszont a kapcsolódó programot és a megjelenítéseket az új kiépítésnek megfelelően módosították. A tűzjelzés átszerelése során természetesen elengedhetetlen volt a tűzvédelmi rendelkezések betartása, ennek megfelelően egyebek mellett a tűzjelző rendszer üzemszünetében is biztosítani kellett a tűzvédelmi feladatokat. A tűzjelzéssel kapcsolatos folyamat kezelése a Híradástechnikai Osztály, valamint a Munka- és Tűzvédelmi Osztály bevonásával valósult meg. A felújítási munkák a közös üzemi vezénylők július 13-i, illetve szeptember 30-i műszaki átadásával-átvételével sikeresen lezárultak. Prancz Zoltán
