Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-11-01 / 11. szám
2015. november 21 aga Mr mym paksi atomerőmű Az ördög nem alszik! Fokozott óvatossággal az őszi utakon! Még nincs itt a tél, de előjelei az őszi időjárásban is érzékelhetőek. A romló közlekedési viszonyokhoz a járművezetőknek és a gyalogosoknak egyaránt alkalmazkodniuk kell. Az ősszel bekövetkező közlekedési balesetek leggyakoribb oka a megváltozott időjárási, látási és útviszonyok figyelmen kivül hagyása. Az ősz végi, tél eleji időszak tudatos felkészülést igényel a közlekedésben, mindenekelőtt az autóvezetőktől. Ha a hőmérséklet 0 °C közelébe csökken, akkor a talaj mentén nagy valószínűséggel már a negatív tartományba is süllyedhet. Ilyenkor számítani kell arra, hogy a vizes-nedves útfelület lefagy, csúszásveszély alakul ki, a féktávolság megnő, illetve romlik a menetstabilitás. A veszélyt csak fokozza, hogy sokszor nem látszik, hogy az út csupán vizes vagy valóban lefagyott. Emellett többnyire nedves és száraz útszakaszok váltogatják egymást, akár átmenet nélkül is. A féktávolság növekedéséhez rendszerint a látótávolság csökkenése társul. Ugyanakkor a pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolabbinak látjuk. Az úttestre hullott, illetve az azon felhalmozódó falevelek szintén jelentős közlekedésbiztonsági kockázatot okozhatnak, különösen akkor, ha a reggeli pára, eső vagy más csapadék miatt átnedvesednek. A nedves falevelek következtében az úttest akár olyan csúszóssá is válhat, mintha jég borítaná be. További veszélyforrás, hogy a falevelek eltakarhatják a közúti jelzéseket (ami az ismeretlen helyen történő vezetést különösen megnehezíti), emellett elfedhetik a burkolat esetleges hiányosságait, akár a mély kátyúkat is. A megszokottnál óvatosabb, körültekintőbb közlekedéssel és néhány egyszerű tennivaló elvégzésével megelőzhetők a balesetek. Ősszel ajánlatos az autónkat alaposan átnézni, megvizsgálni minden biztonsági berendezést és tartozékot. Különösen fontos az akkumulátor, a világítás, a fékrendszer és a gumiabroncsok ellenőrzése, illetve - talán említeni sem kell - a nyári gumik téliekre cserélése (ne felejtsük, a nyári gumi 7 °C alatt már nem funkcionál tökéletesen). Hosszabb utazásokkor induljunk időben, hiszen a menetidő várhatóan megnő, kerüljük el a késésből fakadó stresszt és sietséget, kapkodást. Ismerjük meg az útvonalunkat jellemző közlekedési viszonyokat és a veszélyes útszakaszokat. Ehhez vegyük igénybe az interneten vagy egyéb médiában elérhető közlekedési információkat (a modern rádiók beprogramozhatóak arra, hogy a közlekedési híreket nyomon kövessék, és szükség esetén a megfelelő csatornára kapcsoljanak). Készüljünk fel arra az eshetőségre is, ha alternatív útvonalak válnának szükségessé. Gyakran okoz nehézséget a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával megszüntethetjük. Emellett figyeljünk arra is, hogy az ablakmosó berendezés legyen mindig feltöltött állapotban, és az ablaktörlő lapátok megfelelő minőségűek legyenek. Szintén fontos szempont az izzók fényereje. Ez sokévi használat után akár a felére is csökkenhet. A szenynyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt, ezért rendszeresen ellenőrizzük és tartsuk karban az autó fényjelző, illetve világítóberendezéseit. Legtöbbször a védőbúrák egyszerű lemosása is elég a számottevő javuláshoz. Mindezeken túlmenően általános szabályként ajánlható, hogy tartsunk a szokásosnál nagyobb követési távolságot. Különösen legyünk éberek a gyalogosátkelők, buszmegállók és iskolák közelében, valamint az olyan útszakaszokon, amelyek szélén vagy mellett gyalogosokra, kerékpárosokra lehet számítani. Prancz Zoltán IV. generációs reaktorok az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesületének Nukleáris Újságíró Akadémiája keretében októberben a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában jártunk, ahol dr. Horváth Ákos főigazgató mutatta be az intézményt és annak munkáját, részvételüket a IV. generációs reaktorok fejlesztésében. Az új kutatóközpont az Akadémia reorganizációja során 2012-ben az Izotópkutató Intézet és a KFKI Atomenergia Kutatóintézet alapjain jött létre. Mintegy 380 fő tartozik az állományába, jelentős többségben 40 év alatti fiatalok. Feladatuk az atomerőművek hatásfokának és biztonságának a növelése, az élettartam-hosszabbítás, valamint a IV. generációs atomerőművek fejlesztésére létrejött nemzetközi együttműködésekben való részvétel. Az első működő láncreakció 1942- ben jött létre Amerikában, 1954-ben pedig beindult az első kísérleti erőmű, amit több is követett: ezek voltak az I. generációs blokkok. Ezt követően megtervezték a II. generációsok több típusát, a nyomottvizes, forralóvizes, reaktorokat például. A III. generációsok nem hoztak új típust, ezeket a korábbi tapasztalatok alapján úgy tervezték, hogy minél biztonságosabban üzemeljenek. Az ezredfordulón, amikor felismerték, hogy a Föld uránkészletei is végesek - ilyen intenzitással használva talán 120-140 évre elegendők - jött az ötlet, hogy új típusú blokkokat kell építeni. Ezek még biztonságosabbak, segítenék az üzemanyagciklus-zárást, a kiégett üzemanyag hosszú felezési idejű hulladékainak átalakítását, a jelenlegi uránkihasználási tényezőt ezerszeresére növelik. Tengervíz sótalanítása, hidrogéntermelés is szóba került. A hidegháború után maradt plutóniumkészleteket is energiatermelésre lehet fogni ezekben a reaktorokban. A IV. generációs gyorsreaktorok hűtőközege nátrium, ólom, gáz (C02, He). A már megépített berendezések üzemeltetésével kapcsolatban gyűlnek a tapasztalatok. A franciák több típust is fejlesztettek, ezeket a munka felgyorsítása érdekében felajánlották a visegrádi országok számára, akik a gázhűtésű változat továbbkutatására megalakították az ALLEGRO projektet (2010), majd felosztották a feladatokat. Először az átvizsgált tervek alapján egy 75 MW-os demonstrációs blokkot építettek volna, de az a fukushimai baleset után megnövelt biztonsági elvárásokat nem tudná teljesíteni. Célszerű lenne ipari tapasztalatokkal rendelkező gyártókat is bevonni a projektbe (pl. AREVA), de ezt nem támogatja az EU. Jelenleg a a méretet 10 MW-ra csökkentették, és újra kutatják a részleteket (minden résztvevő épít egy-egy tematikus labort), hogy kivitelezhetővé váljon a berendezés. A magyarok a fűtőanyag-kutatást vállalták a feladatok közül, tudtuk meg dr. Horváth Ákos főigazgatótól. A „forrókamrás labor"a régi és az új blokkok között épülne. gyulai
