Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-10-01 / 10. szám
2015. október 3 IEA-NEA-tanulmány: Az atomenergia versenyképes! A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és az OECD Atomenergia Ügynöksége (OECD-NEA) nyilvánosságra hozták 2015-ös közös tanulmányukat, amelyben a különböző energiatechnológiák gazdaságosságát hasonlítják össze. A dokumentum következtetése szerint alacsony kamatok mellett az atomenergia igenis versenyképes. mym paksi atomerőmű A Projected Costs of Electricity (Az áramtermelés előrejelzett árai) c. tanulmány a fosszilis és nukleáris tüzelőanyagú áramtermelő alaperőművek, valamint a megújulok széles palettájának gazdaságosságát vizsgálja, a 2020-ban építés alatt lévő létesítmények beruházási költségei alapján próbálja becsülni a megtermelt áram várható teljes élettartamköltségét (Levelised Cost of Electricity, LCOE) 3, 7, és 10%-os kamatszint mellett. A vizsgálatba 181 erőművet vontak be 22 országból, amelyek között 3 nem-OECD ország is van. Az eredmények szerint a „zsinóráramot” szolgáltató alaperőművek közül 3%-os kamatszint mellett az atomerőművek bizonyultak a leggazdaságosabbnak. Ezek nagy beruházási költsége és hosszú építési ideje miatt azonban ez az előny 7%-os kamatszint mellett már kiegyenlítődik, és 10%-os kamat esetén az atomerőművekben termelt áram teljes élettartamköltsége már valamivel nagyobb a gáz- és széntüzelésű erőművekhez képest. Mindez 30 USD/t szén-dioxid-kibocsátási ár mellett értendő, ami jelenleg még csak egy elérendő cél, hiszen jelenleg a C02-kvótaár mindössze 5 USD/t. A tanulmány szerint a 2020-ban építés alatt lévő atomerőművek beruházási költsége (overnight cost - jelenérték) széles határok között mozog 1087 USD/ kWe-tól (Korea) 6125 USD/kWe-ig (Magyarország). Az áram teljes élettartamköltsége 29 USD/MWh-tól (Korea) 64 USD/MWh-ig (Egyesült Királyság) terjed 3%-os kamat mellett, míg 7%-os kamatnál az ár 40 USD/MWh (Korea) és 101 USD/MWh (Egyesült Királyság) között mozog. Látható, hogy bár az anyag a legdrágábbak közé sorolja a magyar atomerőmű építését, a kedvező hitelkamatok miatt a magyar atomerőműben termelt villany becsült ára már kisebb, mint az Egyesült Királyságban. Az atomerőművi villanyár átlaga 3-7% kamatszintek esetén 53-82 USD/MWh között mozog (az orosz hitel alacsony kamatszintjét figyelembe véve a tanulmány eredményei alapján becsülve a magyar villanyár 53-70 USD/MWh között várható). A tanulmány szerint az atomerőművekben termelt áram költsége az utóbbi 5 évben enyhén nőtt, de összehasonlítható a legutóbbi hasonló, 2010-es tanulmány eredményeivel - a szerzők szerint ez kétségbe vonja az atomenergia kritikusainak narratíváit, amelyek szerint az atomenergia ára globálisan folyamatosan nő. A megújuló technológiák vizsgálatába részletesen a nap- és szélenergiát vonták be, ezen belül megkülönböztetve a háztartási, kereskedelmi és nagyerőművi fotovoltaikus nap-, valamint a szárazföldi és tengeri telepítésű szélerőműveket. A becsült árak szórása a megújulok esetében sokkal nagyobb, mint az alaperőműveknél. A megújulok legmagasabb árai nagyobbak, mint az alaperőművek esetén, a minimum értékek azonban nagyjából hasonlóak vagy még kisebbek is, mint az alaperőműveknél. Az előző vizsgálathoz képest szembetűnő a napenergia árának jelentős csökkenése, bár a legolcsóbb még mindig a szárazföldi szélerőműben termelt villany. A háztartási napenergia teljes élettartamköltsége 3%-os kamatnál 96 USD/MWh-tól (Portugália) 218 USD/ MWh-ig (Japán) terjed. A szárazföldi szélenergia ára hasonló kamatszintnél 33-135 USD/MWh között változik (USA és Japán), míg a tengeri szélfarmokon az áramot várhatóan 98-214 USD/MWh áron termelik majd (Dánia, Korea). Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a vizsgálatban részt vevő országok között számottevő a különbség mind technológiai téren, mind a közölt árakban. A helyi árak nagymértékben függenek a források hozzáférhetőségétől, a munkaerő költségétől és a helyi szabályozási környezettől. További bizonytalanságot vihet be a becslésbe a tüzelőanyagok jövőbeli árának változása, például a dokumentum összeállításának ideje alatt nagymértékben csökkent az olaj és a gáz világpiaci ára. A tanulmány végső következtetése szerint nincs olyan, hogy „legolcsóbb technológia”, minden a rendszerköltségektől, piaci környezettől, politikai feltételektől, támogatási rendszertől függ. Szerbin Pável Szigorú követelmények Paks II. tervezése során Egy új atomerőművi blokk műszaki tervezése rendkívül összetett mérnöki feladat, amelyet az elvárható legnagyobb nukleáris biztonság megteremtését mint prioritást szem előtt tartva kell megvalósítani, maximálisan megfelelve a szigorú nemzetközi követelményeknek, valamint a helyi adottságoknak és a megrendelő elvárásainak is - jelentette ki Gennagyij Jersov, a paksi atomerőmű új blokkjait tervező szentpétervári Atomprojekt tervező vállalat helyettes főmérnöke budapesti sajtóértekezletén. Gennagyij Jersov elmondta, hogy folyamatban van a Magyarországon építendő 3+ generációs WER-1200-as atomerőművi blokkok tervezése, amelyek maximálisan megfelelnek majd mind a magyar, mind pedig a nemzetközi biztonsági követelményeknek. Az alkalmazott aktív és passzív biztonsági megoldások lehetővé teszik, hogy üzemzavar esetén emberi beavatkozás és villamosenergia-betáplálás nélkül is megoldott legyen a blokkok biztonságos hűtése. Ezek a passzív biztonsági rendszerek képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül képesek ellátni a blokk hűtését. Az aktív, egyenként 100%-os kapacitással rendelkező biztonsági rendszereket négy, egymástól független csatornába helyezik el, ezáltal teljesül e rendszerek fizikai elkülönítésének követelménye. A majdani paksi blokkok ellenállnak a külső behatásoknak, így repülőgép rázuhanásnak, földrengésnek, külső robbanásnak, hó- és jégterhelésnek, valamint szélterhelésnek, de akár egy hipotetikus szőkőárt is kibírnának. Emellett a blokkokat felszerelték hidrogéneltávolító rendszerrel és ún. zónaolvadék csapdával is, ami a legsúlyosabb tervezésen túli üzemzavarnak tekinthető zónaolvadás esetén is biztosítja, hogy nem kerülhet ki sugárzó anyag a környezetbe. Az elvárható legmagasabb biztonságot garantáló új blokkok a gazdaságos működtetés jegyében a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága szempontjából is kedvező paraméterekkel rendelkeznek. A vonatkozó előírások betartása mellett - 50-100 százalék között változtatható a teljesítményük. A Pakson majdan épülő blokktípust a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Emellett a világ egyik legszigorúbb követelményrendszerét felállító nukleáris hatóság, a finn STUK is előzetesen értékelte a típust a finnországi Hanhikivi-1 atomerőmű kapcsán. A finn hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az orosz VVER-1200 típus egyfajta etalonnak tekinthető, hiszen az teljes mértékben megfelel a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is - mondta Gennagyij Jersov. Kutatóárok létesül a Nyugat-Mecsekben A hazánkban keletkező elhasznált fűtőelemek átmeneti, hosszú évtizedekre szóló tárolására biztonságos megoldást jelent az atomerőmű szomszédságában elhelyezkedő, folyamatosan bővíthető Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). Az ezt a létesítményt is üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek (RHK Kft.) azonban az is feladata, hogy megvizsgálja egy végleges elhelyezést biztosító, mélységi geológiai tároló létesítésének lehetőségét. Erre irányuló kutatásait a Nyugat-Mecsekben végzi. A szakemberek - még a kilencvenes években - az itt található, világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságokkal rendelkező agyagkő, a Bodai Aleurolit Formáció miatt választották ki ezt a térséget a nagy aktivitású hulladékok egy lehetséges tárolójának létesítésére. Az ilyen kutatások világszerte igen körültekintően, több évtizedig folynak, hiszen minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kiválasztott terület alkalmas a feladatra. Nálunk még körülbelül ötven évre lesz szükség ahhoz, hogy - ha a kőzet megfelelő és van társadalmi támogatás - ki lehessen alakítani egy végleges tárolót. Ez az idő rendelkezésre is áll a KKÁT modulszerű bővíthetőségének köszönhetően. A Nyugat-Mecsekben, Bodán szeptember végén tartották meg a XII. Tájoló Napot, amelynek idén is az volt a célja, hogy a környék lakossága első kézből kapjon tájékoztatást az RHK Kft. kutatási programjáról. „A tavalyi évben újraindult terepi munkálatok keretében két kutatófúrás készült el, amelyek 913 és 474 méter mélyre hatoltak le. Az ezekből nyert fúrómagok előzetes vizsgálata egyelőre igazolni látszik azt, hogy az itteni kőzet igen jó vízzáró tulajdonságokkal bír. Most újabb szempontok alapján vetjük vizsgálat alá a környéket, várhatóan október közepén egy 700 méter hosszú, 3,5 méter széles és 2-6 méter mély kutatóárok kialakítása kezdődik meg. Ez másfajta információkat nyújt majd az elmúlt évezredekben a felszín alatt lezajlott változásokról, mozgásokról, a kőzet stabilitásáról” - számolt be a kutatás állásáról dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója az ismeretterjesztő programon. A szakemberek előzetes véleménye szerint a Nyugat-Mecsekben vizsgált kőzettest méretei bőven megengedik, hogy a jelenleg üzemelő blokkok elhasznált fűtőelemei mellett a tervezett két új blokk kiégett kazettáit is el lehessen majd itt helyezni valamikor, ha erre szükség lesz. Emellett pedig a paksi átmeneti tárolás is biztonságosan megoldható egy, az új blokkok fűtőelemeire tervezett átmeneti tároló segítségével, ha erre vonatkozóan döntés születik. Ám ez még a jövő zenéje, hiszen az új blokkokban keletkező kiégett kazettáknak átmeneti tárolóra is csak majd a 2030-as években lesz szükségük.
