Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8-9. szám
2015. augusztus-szeptember 23 <#> „ „ mym paksi atomerőmű Egy festmény és mögötte egy festő Paul Gauguin: Az étkezés Gauguin hosszú utat járt be, míg megfesthette Tahitin 1891-ben Az étkezés című képét - természetesen sok más képe mellett. Mind festészetében, mind magánéletében nagy elhatározásokra kellett jutnia, és ezek eredményeként születhetett meg ez a sajátos színvilágú kép. Nem csoda, hogy az itt készült képeit eleinte értetlenül fogadták szülőhazájában. Idegenek voltak számukra a színek, a tárgyak, az állatok és az emberek is, valamint a festő egyéni stílusa, amely már túlmutatott az impresszionistákon. A fenti képet idén áprilisban Párizsban láttuk, a Musée d’Orsay kiállításán. Aki esetleg Párizsba utazik, feltétlenül látogasson el ebbe a csodálatos múzeumba. Nekem is szándékomban áll visszatérni, mert nem sikerült végigjárni minden részét. A legfelső, ötödik emeletre, ahol az impresszionisták kiállítása található, már nem maradt idő. Nagy hiányérzettel távoztunk, de így is az egyik legszebb élményem Párizsból. Gauguin 1848. június 7-én Párizsban született. Édesapja köztársaságpárti újságíró volt, akinek el kellett hagynia Franciaországot a császárság visszaállítása után. 1849 augusztusában indultak útnak Peruba, ahol édesanyja rokonai éltek. A rendkívül hosszú hajóúton édesapja megbetegedett, és a megérkezésük után nem sokkal meghalt. A nagybácsi, aki befogadta őket, meglehetősen gazdag volt, palotájában luxuskörülmények között cseperedett Paul és nővére az európaitól nagyon különböző, egzotikus környezetben. 1855-ben visszaköltöztek Orleans-ba, ahol jóval szerényebb körülmények között éltek. Pault 11 évesen bentlakásos iskolába küldték, majd 14 évesen tengerésztisztképző iskolában folytatta tanulmányait Párizsban. Még a képesítés megszerzése előtt beállt matróznak, később kormányostanoncnak, és 1866- ban világ körüli útra indult, amelyet 1867-ben édesanyja halála miatt szakított meg. Űj gyámja Gustavo Aroso fotográfus volt, egyben amatőr festő, aki gyűjtötte a modern festményeket. Paul a kötelező katonai szolgálat után 1871-ben polgári foglalkozást választott egy pénzváltó ügynökségen, ahol szépen keresett, és két év múlva megnősült. Mette Gad dán kisasszonyt vette feleségül. Mikor került közel a festészethez? Felesége így írt erről: „Senki sem bátorította Pault, hogy fessen. Azért festett, mert belső késztetése volt rá. Amikor összeházasodtunk, sejtelmem sem volt művészi elkötelezettségéről. Az esküvő után vasárnaponként festeni kezdett - néha eljárt a Calarossi műterembe -, de maga sem gondolta volna, hogy művész lesz.” Az 1883-as párizsi tőzsde összeomlása következtében Gauguin elveszítette az állását, és immár öt gyermekével együtt a normandiai Ruenba költöztek, ahol olcsóbb volt a megélhetés. A célja az volt, hogy a családját a festésből tartsa el, de nyolc hónap alatt szinte semmilyen bevételük nem volt. Felesége franciaórákat adott, Paul ügynökösködött, majd a család kettévált. Gauguin megpróbált tisztes polgári életmódot folytatni, de hosszú távon nem sikerült neki, ez nem az ő útja volt. Nem volt folytatása az ifjúkori tengerészéveknek, és az azt megelőző egzotikus limai gyerekéveknek sem. Egész életében iszonyú lelkiismeret furdalással élt amiatt, hogy elhagyta családját, de a vágy, hogy művészetét kiteljesítse, folyton újabb helyszínekre és kalandokba sodorta. Állandó pénzügyi nehézségei miatt olyan helyen szeretett volna élni, ahol a pénz kevésbé számít. így utazott először 1887-ben Panamába és Martinique szigetére, 1891-ben Tahitire, majd 1901- ben a Marquise-szigetekre - Hiva Oa szigetére -, ahol 1903-ban halt meg. Susán fanka GYASZKOZLEMENYEK Vayer Mátyás (1937-2015) 2015. június 28-án, 78 éves korában elhunyt Vayer Mátyás, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1937. november 11-én született Pakson. 1987. november 16-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1993. december 1-jén történő nyugdíjazásáig a Szállítási Osztályon tehergépkocsi-vezetőként dolgozott. Temetése 2015. július 3-án, Pakson, a Fehérvári úti temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Simon Jánosné (1949-2015) 2015. július 4-én, életének 66. évében elhunyt Simon Jánosné, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 2014 nyarán diagnosztizálták nála a gyilkos kórt, melyet nagy türelemmel viselt, de végül legyűrte őt. 1949. szeptember 17-én született Nemestördemicen. 1984. május Tjén vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalat Balatonfüredi Rekreációs Központjába, ahol 2007. január Tjén történő öregségi nyugdíjazásáig előbb mint könyvelő, majd mint a szállodai részleg vezetője dolgozott. Temetése 2015. július 10-én, a balatonfüredi köztemetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak kísérték végső útjára. Szabó Dániel (1934-2015) 2015. július 5-én, 81 éves korában elhunyt Szabó Dániel, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1934. szeptember 20-án született Felsőszelin. 1984. április 28-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1991. december 8-án történő nyugdíjazásáig karbantartó lakatosként dolgozott. Temetése 2015. július 14-én a tolnai temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Antal Lajos (1958-2015) 2015. július 23-án, 57 éves korában elhunyt Antal Lajos, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalója. 1958. június 26-án született Gyöngyösön. 1983. október 15-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Az Üzemviteli Igazgatóság Karbantartás Irányítási Osztályán főkoordinálóként dolgozott. Búcsúztatójára szűk családi körben került sor a Tisza-tónál. Velencei Jánosné (1957-2015) 2015. július 31-én, életének 58. évében elhunyt Velencei Jánosné, az Atomix Kft. munkavállalója. 1957. július 26-án született Pakson. 2003. január Tjén vették fel az Atomix Kft.-hez, ahol haláláig a Gazdasági Irodán pénztárosként dolgozott, mellette az Atomerőmű Sportegyesület pénzügyi előadói feladatait látta el. Búcsúztatója 2015. augusztus 14-én, Pakson, a Virág utcai református temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök - a család kérésére - egy szál virággal nyilvánították ki részvétüket. Szabó Ferenc (1951-2015) 2015. augusztus 6-án, 64 éves korában elhunyt Szabó Ferenc, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1951. február 15-én született Várdombon. 1986. április 28-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2005. szeptember 15- én történő korengedményes nyugdíjazásáig a Gépész Szerviz Osztályon gépi forgácsolóként dolgozott. Temetése 2015. augusztus 17-én a várdombi temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Tóbiás Zoltán (1939-2015) 2015. augusztus 11-én, életének 76. évében elhunyt Tóbiás Zoltán, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1939. augusztus 7-én született Kiskunfélegyházán. 1979. május 2-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1994. augusztus 30-án történő nyugdíjazásáig a Villamos Osztályon műszerészként dolgozott. Temetése 2015. augusztus 18-án, Pakson, a Fehérvári úti temetőben volt, ahol családja, ismerősök, barátok, volt munkatársak kísérték végső útjára. Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Kissné Farsang Erika
